EMI-sek vezették a fáklyás felvonulást a sepsiszentgyörgyi 1956-os megemlékezésen
okt24

EMI-sek vezették a fáklyás felvonulást a sepsiszentgyörgyi 1956-os megemlékezésen

Jelenünk múltunkban gyökerezik, és semmi sincs, ami ezt elveheti, hacsak nem mi magunk mondunk le erről. Október 23-án, egy hűvös vasárnapi délután Sepsiszentgyörgyön csaknem 150 ember fáklya fénye mellett járta körbe és koszorúkkal diszítette az 1956-os események emlékét őrző emlékműveket. A menet élén a húsz fős EMI-s csapat haladt. A felvonulás útvonalának részét képezte az Erzsébet parkban elhelyezett kopjafa, a polgármesteri hivatal falán található emléktábla, a Csíki utcában található Szalay ház, valamint a Kónya Ádám Művelődési Ház udvarában, azaz a jövőbeli ’56-os emlékparkban elhelyezett emlékmű. A felvonulást megelőzően a Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében a sepsiszentgyörgyi származású Zsók Enikő „Körbe vagyok fülekkel véve” – A fekete füzet címet viselő dokumentumfilmjét, amely Puskás Attila és Zsók László életének főbb eseményeit vázolta fel ’56  elött és után. Ezt a Dicsőség a legyőzötteknek! témájú esszépályázat résztvevőinek díjazása követte. Molnár...

Read More
1956 Erdélyben
okt04

1956 Erdélyben

1956-ban nem csak Magyarországon próbálták megdönteni a kommunista rendszert, hanem Erdélyben is történt ilyen irányú szervezkedés. A Szoboszlay-féle összeesküvésről van szó, melybe Háromszékről is sokan bekapcsolódtak. A leleplezést követő perben kétszáz embert tartóztattak le, 57-et állítottak bíróság elé, 56-ot ítéltek el. Az áldozatok nagyrésze háromszéki volt. De nemcsak 1956-ban, hanem a kommunizmus ideje alatt számtalanszor vetettek börtönbe ártatlan embereket. A kommunizmus börtöneit megjárt háromszékiek közül jelenleg közel ötszázan élnek, teljes bizonyossággal ellenben nem lehet megállapítani, hogy az 1956 után elítéltekből hány veszítette szabadságát közvetlenül a magyar forradalommal szolidarizáló szervezkedések, illetve más álságos vádak okán, mert akire akarták, könnyen ráhúzták, hogy felbujtó, a hatalom ellen izgat. A sepsiszentgyörgyi köztudatban leginkább jelen lévő helyi ötvenhatos megmozdulás a mikós diákokból alakult Székely Ifjak Társasága (SZIT) tagjainak sok év börtönnel megtorolt koszorúzása a negyvennyolcas emlékműnél (1957-ben és ’58-ban). Kézdivásárhelyen a Szoboszlay-perben kivégzett hősök emlékére kopjafát állítottak. Felső-Háromszéken több római katolikus papot, torjai és csernátoni gazdaembereket is elítéltek. Erdővidéken 61 személy ismeretes, akit az EMISZ (Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége)– vagy a Szoboszlay-perben meghurcoltak. Bár esetükben a forradalmi tettek csupán néhány vers elmondásában, néhány hangosan kimondott gondolatban jelentkeztek, a román kommunista hatalom ezt sem hagyta büntetlenül. A lelkészi pályára készülő fiatalok közül soknak nem adatott meg, hogy tanulmányait befejezze, és sokan börtönt is szenvedtek. Ilyen körülmények közt megérte-e vállalni ’56-ot? Volt-e számunkra hozadéka? Igen, hiszen nyilvánvalóvá vált: bár az elnyomás erős és kíméletlen, de nem örök — Dávid egyszer felkel Góliát...

Read More
Avanti ragazzi di Budapest! Előre budapesti srácok!
okt03

Avanti ragazzi di Budapest! Előre budapesti srácok!

1956 Magyarországon Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. Ötvenhat tanulsága, hogy egy kis nép egy emberként állt ki a szabadságért. A forradalom első napjaiban minden magyarországi településen megfogalmazták a sajátos követeléseket, melyek közül három egységes volt az egész országban, éspedig követelték az orosz csapatok kivonását és ezáltal az ország függetlenségének visszaállítását, többpártrendszert a diktatúra helyett és nyílt választásokat, valamint a nemzeti jelképek helyreállítását. A szovjet politikai vezetés a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott. A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg szovjet oldalon 1540 fő volt. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve. 1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. 1989 október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja. A forradalom olyan nemzetközi elismerést szerzett a magyarság számára, amilyenben az 1848-as forradalom óta nem volt része. A forradalom és leverése ugyanakkor a kommunista ideológia óriási erkölcsi hitelvesztését és befolyásának meggyengülését is eredményezte az egész világon. 1956 után nem lehetett többé nem tudomásul venni, hogy a Szovjetunióban és a fennhatósága alatt álló országokban fennálló rendszerek valójában népellenes totalitárius diktatúrák. A magyar forradalomnak ez a nemzetközi hatása végső soron a Szovjetunió és az egész keleti blokk válságát és bukását okozta. Az Év Embere a Time magazin választása szerint 1956-ban „A magyar szabadságharcos” lett. Olaszországból származik az Avanti ragazzi di Budapest (Előre budapesti srácok) című...

Read More
Képes beszámoló az Ismerős Arcok székelyföldi turnéjáról
okt27

Képes beszámoló az Ismerős Arcok székelyföldi turnéjáról

Közel másfél ezren tekintették meg az Ismerős Arcok és Simó József székelyföldi turnéját, melyet az 1956-os forradalom emlékére szervezett az Erdélyi Magyar Ifjak és az Eventus Plus Egyesület. A közönség mindenhol állva tapsolva köszönte meg a zenei élményt a Zenekarnak. A Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen előadott műsort Bikfalván is bemutatta a zenekar, ahol a református templom tetőzetének felújításáért jótékonysági koncertet adtak. Az összegyűlt mintegy 25.000 lejnyi adománynak köszönhetően már jövőre elkezdődhetnek a felújítási munkálatok Bikfalván. Képek: www.pluszportal.ro, Molnár Ferenc, Marton Norbert Sepsiszentgyörgy [nggallery id=78] Csíkszereda [nggallery id=77] Bikfalva [nggallery id=79] Kézdivásárhely [nggallery...

Read More
Székelyföldi turnén az Ismerős Arcok zenekar
okt13

Székelyföldi turnén az Ismerős Arcok zenekar

1956, Te Csillag! Ünnepi koncert Simó József és az Ismerős Arcok zenekar előadásában az ’56-os magyar forradalom tiszteletére Jótékonysági koncert a bikfalvi templom felújításáért Ünnepi műsorral tiszteleg az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt az Ismerős Arcok zenekar. Az Ismerős Arcok muzsikusai legjobb tudásuk szerint erősítik közönségük kulturális és nemzeti identitását. Ezen értékeket zenéjük és dalaik révén igyekeznek eljuttatni az újabb generációk tagjaihoz is: népzenei és irodalmi hagyományokat feldolgozó műveikkel formálják hazaszerető közösséggé rajongóik táborát. Az ünnepi program címadója az 1956-os magyar forradalom. A forradalom egykori legfőbb követelése figyelmeztetés marad az újabb nemzedékek számára is: ne tűrjenek meg idegen elnyomást, utasítsák el a megszállást és az idegen szándékokat a nemzet életében. A műsor tartalma és a bemutatók helyszínei Simó József és az Ismerős Arcok zenekar dalban és prózában kívánják megénekelni a hősök bátorságát, a forradalom tiszta céljait, egy nemzedéknek a szabadság kivívásáért tett erőfeszítéseit, felidézni a remény és a szabadságba vetett hit felcsillanásának több, mint ötven évvel ezelőtti érzetét. A program alapjául a Zenekar saját dalai szolgálnak, melyek zenéje és szövegei rímelnek a gondosan összeválogatott verses és prózai anyagokkal. A másfél órás produkcióban részletek hangzanak el Márai Sándor, Illyés Gyula, Féja Géza, Bartis Ferenc, Wass Albert, Kiss Dénes műveiből. A prózai részeket Simó József előadóművész, a Czegei Wass Albert Alapítvány magyarországi elnöke tolmácsolja a közönségnek. Az ünnepi műsor bemutatásának állomásai: okt. 22 – 19.00 – Csíkszereda, Szakszervezetek Művelődési Háza 0746787157 okt. 23 – 19.00 – Sepsiszentgyörgy, Szakszervezetek Művelődési Háza 0746134950 okt. 25 – 11.00 – Bikfalva, Református templom 0744580960 okt. 25 – 19.00 – Kézdivásárhely, Vigadó 0746480130 Elővételben jegyek megvásárolhatóak: Sepsiszentgyörgyön a Városi szervezőirodában (a színház mellett) hétfőtől csütörtökig 11―16, pénteken 11―13 óráig valamint a helyszínen a koncert előtt Kovásznán a Művelődési Házban Baróton Demeter Zoltánnál a bányairodában – 0746089140 Vargyason Dobai Máriánál – 0744829670 Kézdivásárhelyen a Vigadó jegypénztáránál naponta 9-16 óra között Csíkszeredában a Szakszervezetek Művelődési Házában. Jegyár: elővételben 15, helyszínen 19,56 lej Legalább 10 fős szervezett csoportok számára kedvezményt biztosítunk. Információk:...

Read More
1. lap a 3-ból123