Kötődés kell a fiataloknak – interjú Nemes Előddel
okt02

Kötődés kell a fiataloknak – interjú Nemes Előddel

Kötődés kell a fiataloknak, mert ennek hiányában elhagyják szülőföldjüket – állítja Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi EMI elnöke. A 30 éves, rendkívül tevékeny, a közért, a civil társadalomért sokat munkálkodó fiatalember sokak számára példakép lehetne, akik azt szeretnék, hogy egy élhető jövőnk legyen. Hobbija a „civilkedés” – vallja, ez tölti ki minden idejét. Nagy álma, hogy egy rendezvényre, amit az EMI szervez, ne szervezőként, hanem egyszerű résztvevőként mehessen el. Bemutatkozás Nemes Előd az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) sepsiszentgyörgyi elnöke 1980-ban született Kézdivásárhelyen. Ez egy érdekes történet – jegyzi meg -, mert szentgyörgyi család lévén, mind ő, mind két testvére a céhes város szülötte. Iskoláit Sepsiszentgyörgyön, majd a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte, ahol földrajz-német szakon szerzett tanári diplomát. Aztán Sepsiszentgyörgyön közigazgatást végzett, majd a szebeni Lucian Blaga Egyetem kézdivásárhelyi kihelyezett tagozatán mesterizett tanügyi menedzsmentből. Büszkén adja azt is tudtomra, hogy újdonsült családapa, kislánya héthónapos, Gyopárka. Szakmai pályafutását tanárként kezdte, aztán a megyei önkormányzatnál dolgozott, mint szakfelügyelő, rendezvényszervező. Jelenleg, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ megnyitása után itt dolgozik ügyvezető igazgatóként. Miért választotta a tanári szakmát? Talán azért leginkább – mondja elgondolkodva, mert ez nálunk családi hagyomány, úgy is mondhatnám, hogy családunkban öröklődő szakma. Gyakorlatilag ebben nőttem fel. Anyai nagymamám és nagytatám is tanító volt, a lemhényi iskola igazgatója is volt Magyari Pál nagyapám. Szüleim is mindketten pedagógusok, sepsiszentgyörgyi tanítók. Édesapám a Gödri Ferenc Iskolában, édesanyám a Váradi Józsefben. (Az édesapa Nemes Emil, a sokak által ismert, elismert és értékelt sepsiszentgyörgyi tanító, aki fáradságot nem ismerve igyekezett a háromszéki, a sepsiszentgyörgyi kisdiákok lelkében elültetni a szülőföld szeretetét azáltal, hogy megismertette velük a város és környéke szépségeit, értékeit. E célból hozta létre a Barangoló sepsiszentgyörgyi helyismereti vetélkedőt kisiskolásoknak, gimnazistáknak és középiskolásoknak, amely révén a kis- és nagydiákok játékos formában váltak szülővárosuk ismerőivé. – szerk. megj.) Négy évig tanítottam a Puskás Tivadar Szakközépiskolában, de mai napig nem szakadtam el a tanítástól, hiszen betanítok az egyetemre, civilszervezési menedzsment, illetve szervezéselmélet tantárgyakat oktatok a Babes-Bolyai Egyetem itteni kihelyezett tagozatán, a közigazgatás szakon. Éppen most államvizsgázik négy diákom, mindannyiukért szorítok. Miért vált meg, ha csak részben is, a pedagógusi pályától? Véleményem szerint a tanügyben nagyon el lehet kényelmesedni. Én is nagyon jól éreztem magam, a Puskásban mindig jó közösségi élet volt, az van ma is, s aztán az ember azt veszi észre, hogy „ott felejti magát”. Szükség van arra, hogy az ember kinézzen, szétnézzen a civil szférában, hogy a kényelem ne legyen úrrá rajta. S mivel én egyéb olyan dolgokkal is foglalkoztam, aminek a munkamente nem mindig volt egyeztethető az én tanári programommal és néha a szabályokkal sem (pl. a diáknak nem lehet telefont használni az órán, az enyém meg folyton szólt), úgy döntöttem, kilépek. Amúgy is olyan mozgalmas...

Read More
Az IKE és az EMI a legismertebb ifjúsági szervezetek Erdélyben
Sze08

Az IKE és az EMI a legismertebb ifjúsági szervezetek Erdélyben

A közhiedelemmel ellentétben nem élnek rosszabb anyagi körülmények között az erdélyi magyar fiatalok, mint román társaik, és a családdal, férfi- és női szerepekkel kapcsolatos elképzeléseik is nagyjából megegyeznek – derült ki többek között a Szacsvay Akadémia szerdai előadásán, amelyet Barna Gergő politikai szociológiával foglalkozó kutató és Kiss Tamás, a kolozsvári Országos Kisebbségkutatási Intézet elemzési és kutatási osztályának a vezetője tartott. A két fiatal szociológus a 18 és 29 év közötti korosztály életmódját, értékrendjét és helyzetét vizsgálta saját felmérésében. A munkanélküliség és a pénzhiány mind a magyar, mind a román fiatalok számára problémát jelent, de egy 2001-es kutatás során többen jelölték be ezeket gondként, mint 2008-ban, tudtuk meg. Utóbbi volt azonban a gazdasági válság beálltának éve, ezért gyanítható, hogy ezek az anyagi dolgok azóta újra felértékelődtek – mondta el Barna Gergő. Kutatásából az is kiderült, hogy a magyar fiatalok többsége az ifjúsági szervezetek közül a református hátterű Ifjúsági Keresztény Egyesületet (IKE) ismeri, ezt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) követi a sorban. A családot tartják a legnagyobb értéknek a magyar fiatalok, emellett a béke és a jólét az, amelyet jóval többre értékelnek, mint román társaik – ismertette kutatásának eredményeit Kiss Tamás. Az istenhit viszont sokkal kevésbé fontos a magyaroknak: a felmérésben részt vevő magyar fiatalok közül mindössze 18 százaléknyian jelölték ezt be, a romániai összesítésben szereplő 39 százalékhoz képest. Úgy tűnik, a környezet állapota, az emberekbe vetett bizalom és a tolerancia is a magyar fiataloknak fontosabb, de megállapítható, hogy a közösségi életben való részvétel mindkét nemzetiség számára elenyésző értéket képvisel. A házasságkötés legmegfelelőbb időszakának a lányok számára a 22–25, a fiúknál a 26–29 éves kor közötti periódust tartják magyarok és románok egyaránt, de sem ebben az esetben, sem az eltervezett gyermekek számának esetében a valóság nem felel meg az elképzeléseknek, derült ki az előadásból. A két nemzetiségnél az is megegyezik, hogy jóval több otthoni teendőt tartanak a nő feladatának, mint a férfiénak: a nők dolga például sokak szerint a főzés, takarítás, bevásárlás, gyereknevelés, a férfiakra pedig szinte csak a javítás-szerelés jut. KRÓNIKA, 2011 június...

Read More
Felvette tagjai közé az EMI-t a Magyar Ifjúsági Tanács
jún27

Felvette tagjai közé az EMI-t a Magyar Ifjúsági Tanács

2011 június 24-én hivatalosan is a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjává vált az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI). A MIT közgyűlésén ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el az EMI belépési kérelmét, melyet Soós Sándor EMI elnök nyújtott át Sándor Krisztinának, a MIT elnökének. Így az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) és a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) mellett az EMI is a MIT tagszervezete lett és három küldöttel rendelkezik a közgyűlésen.  A Magyar Ifjúsági Tanács Erdély legrégebbi és legnagyobb taglétszámú ifjúsági tömörülése, tagszervezetei kétszáz szervezetben kilencezer fiatalt foglalkoztatnak. A MIT-be csak országos szervezetek léphetnek be, az alapszabály szerint legalább négy megyei szervezetük kell hogy legyen, egyenként legalább 21 taggal.  Az EMI csatlakozásáról szóló szavazás előtti hozzászólásokban a tagszervezetek elnökei méltatták az új szervezet tevékenységét: Kasza Tamás, az RMCSSZ elnöke felidézte, hogy a cserkészek 2002-ben léptek be a MIT-be, akkor az ifjúsági vezetők úgy gondolták, hogy az ifjúsági paletta teljesen le van födve, minden ifjúsági irányzat képviselve van már Erdélyben. Az EMI felbukkanása ezt fölülírta, hiszen nem csak alkalmi fellángolás volt, hanem sikerült tartalommal is megtölteni az EMI tevékenységét az évek során. “Az EMI olyan eszméket képvisel, amelyekkel mi is azonosulni tudunk” – mondta Kasza Tamás. Somogyi Attila MISZSZ elnök elismerését fejezte ki, amiért az EMI felvállalja a kényesebb, tabutémának számító dolgokat is, mint a magyar nyelvhasználat, a magyar egyetem vagy az autonómia kérdése. Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnöke is hasznosnak tartja az EMI csatlakozását, hiszen így Erdély két legismertebb ifjúsági szervezete lesz tagja a MIT-nek (utalva arra, hogy a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet felmérése szerint az IKE és az EMI a legismertebb ifjúsági szervezetek Erdélyben), ugyanakkor a Tusványos mellett egy másik nagy nyári tábora lesz a MIT-nek, az EMI Tábor. Batizán Attila IKE elnök szerint közösek az EMI és az IKE gyökerei, hiszen Soós Sándor EMI elnök IKE tag volt Kolozsváron az EMI megalapítása előtt. Soós Sándor EMI elnök megköszönte a bizalmat és felidézte, hogy az EMI legnagyobb rendezvénye, az EMI Tábor a Tusványosnak köszönhetően jött létre, mert kilenc évvel ezelőtt nem tették lehetővé az EMI-nek, hogy EMI sátrat működtessen a rendezvényen, így az EMI vezetősége egy saját nyári tábor indítását határozta el, amely azóta EMI Tábor néven kinőtte magát és Erdély egyik legnagyobb nyári tábora lett, ahol több ezer fiatal tölti el hasznosan a szabadidejét. Kilenc évvel ezelőtt még nem a MIT volt a Tusványos főszervezője, azóta változott a helyzet, idén már minden MIT tagszervezetnek lesz saját sátra és sétánya, így EMI sétány is lesz a Tusványoson. Sándor Krisztina, a MIT elnöke felszólalásában kiemelte, hogy az EMI évek óta partnere volt a MIT-nek, több közös rendezvényt...

Read More
Sepsiszentgyörgyön az EMI országos küldöttgyűlése
ápr02

Sepsiszentgyörgyön az EMI országos küldöttgyűlése

EMI – küldöttgyűlés Sepsiszentgyörgyön Március 26-án Sepsiszentgyörgyön tartotta az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) éves tisztújító küldöttgyűlését, a Mikes Kelemen Gimnázium dísztermében. Tizenkét településről negyven küldött vett részt a minden évben megrendezésre kerülő összejövetelen, hogy megvitathassák a szervezeti kérdéseket, valamit döntsenek az elnökség összetételéről. A gyűlésen részt vevő fiatalok megerősítették tisztségében a jelenlegi vezetőséget, így a szervezet élén Soós Sándor elnök maradt, míg alelnöknek ismételten Lovassy Cseh Tamást válaszották, titkárnak pedig Szakács Júliát. Ezt követően került sor, a küldöttek javaslatait alapul véve, a Működési Szabályzat módosítására, mely biztosítja a továbbiakban is a szervezet munkájának gördülékenységét. A helyi elnökök beszámolói bizonyították az EMI egész évben kifejtett sokszínű tevékenységét, melyben megtalálhatóak úgy a történelmi előadások, vetélkedők és ismeretterjesztő foglalkozások, mint a nyelvi és kisebbségi jogokért folytatott küzdelem, és egyéb figyelemfelkeltő akciók. Az említett hétvégén volt lehetősége bemutatkozni az EMI két újonnan alakult szervezetének is: a nagybányai és kovásznai csoportosulásoknak. Az EMI küldöttgyűlése megerősítette szavazatával a szervezet Szórványért szakcsoportját, de két újabbat is elfogadott: a Népesedési illetve a Nemzetpolitikai szakcsoportokat. Előbbinek kiemelt feladatokat szánnak a 2011 őszén kezdődő népszámlálás során, valamint a gyermekvállalás fontosságának tudatosításában, mely érdekében az Erdélyi Magyar Ifjak már társszervezőként részt vett „A harmadik királyfi vagy királylány” című pályázatban, melyről részleteket találhatnak a www.magyarifjak.org honlapon. A Nemzetpolitikai szakcsoport célja az erdélyi fiatalság, és elsősorban az EMI véleményének kifejtése közéleti és nemzetpolitikai kérdésekben, de fontosnak tartják egy „nemzetpolitikai minimum” kidolgozását is, melynek segítségével tematizálni kívánják sorskérdéseinket. Nem maradhatott ki a megbeszéltek sorából az idén immár hetedik akalommal megrendezésre kerülő EMI-tábor sem, melynek helyszíne ismételten a Gyergyószentmiklós melletti 3-as kilométernél található Hétvirág Panzió lesz, 2011. augusztus 10-14. között. A VII. EMI-táborral kapcsolatos információkat a www.emitabor.hu/erdely honlapon találhatnak az érdeklődők. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöksége [nggallery...

Read More
Megalakult a Kovásznai EMI
feb16

Megalakult a Kovásznai EMI

Lendületben Kovászna ifjai! Örömmel tudatjuk, hogy Kovásznán is megalakult az EMI, amely városunk fiataljait mozgásra ösztönzi. Célunk, hogy a hétköznapok szürkeségét minél színesebbé és változatosabbá tegyük. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen van egy szilárd hely, ahol mindig találkozhatunk és megbeszélhetjük a teendőinket. Eddig három megbeszélés zajlott le és máris számtalan ötlettel rukkoltunk elő. Megvalósítandó terveink közé tartoznak: farsangi bál, film-, könyvest, versenyek stb. A sepsiszentgyörgyi EMI-sek számos támpontot nyújtottak és még mindig nyújtanak, ezt köszönjük nekük. Cikkünket szeretnénk egy általuk elhangzott jó tanáccsal zárni: ne mindig mástól várjuk el az első lépést, hanem mi legyünk akik elkezdik kijárni az ösvényt! Istók Krisztina, Timár Timea [nggallery id=115] Megemlékezés A Becsület Napjaként tartják nyilván 1945. február 11-ét, amikor a Budapestet védő magyar—német csapatok megkezdték a kitörést a szovjet ostromgyűrűből. A hét végén az akkori történésekre emlékeztek Kovásznán az orbaiszéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak összefogásával. Ünnepi beszédet mondott Balogh Zoltán, a belvárosi református egyházközség lelkipásztora, a résztvevők koszorúkat helyeztek el. Bokor Gábor – Háromszék, 2011 február...

Read More
2. lap a 4-ból1234