130.000 embert veszítettünk a Don-kanyarban – interjú Bordás Attilával, a Történelmi Vitézi Rend tagjával
jan19

130.000 embert veszítettünk a Don-kanyarban – interjú Bordás Attilával, a Történelmi Vitézi Rend tagjával

A Történelmi Vitézi Rend és az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezete a Don-kanyar jeltelen sírjaiban nyugvó magyar honvédek emlékére tartott megemlékezést január 12-én, a sepsiszentgyörgyi katonatemetõben levõ emlékmûnél. Ennek apropóján beszélgettünk az emlékezésen felszólaló Bordás Attilával, a vitézi rend tagjával, aki részletesen ismertette a hatvanhét évvel ezelõtti eseményeket. – Milyen háromszéki vonatkozása van ennek a történelmi eseménynek? – A második magyar hadsereg pusztulásához nagyon kevés közünk van, tudniillik a Székelyföldön szervezett haderõ, az úgynevezett 27. székely könnyû hadosztály még csak alakulófélben volt akkoriban. Egy zászlóalj volt Sepsiszentgyörgyrõl, a 27/1-es, egy Székelyudvarhelyrõl és egy Marosvásárhelyrõl. Ezt a hadosztályt, melynek a létszáma tizenötezer fõ körül mozgott, nem tudták felfegyverezni, bár érdekes módon Magyarország ipari vidék, nyersanyag nélkül is többnyire képes volt minden fajta nehézfegyver gyártására. Ám kis állam lévén, sajnos az erõfeszítések ellenére sem tudta teljesen felszerelni a hadseregét. – Melyek a Don-kanyari tragédia közvetlen elõzményei? – Az 1942-es moszkvai csata kifulladt; a németek felélték a tartalékokat, a nehéz tél és az utak hiánya pedig tovább nehezítette helyzetüket. Több mint százötvenezer katona halt meg, nem beszélve a sebesültekrõl, így a következõ évben többek közt a magyaroknak is „benyújtották a számlát”, azt követelvén, hogy a teljes haderõt dobják be az oroszok ellen. Horthy végül mintegy kétszázezer fõt küldött ki, az országban levõ legjobb fegyverzet ötven százalékát és a szállítóeszközök háromnegyedét. – Mi történt Oroszországban? – A 2. magyar hadsereget három szakaszban vitték ki, 1942 júniusában már jórészt kint voltak a fronton. Rövidebb idõ alatt képezték ki õket, mint kellett volna, és a tisztikar sem érte el az elõírt létszámot. Sok száz kilométert gyalogoltak a húszkilós felszereléssel, harcba is kerültek, tehát a tél beálltakor legyengült, fáradt katonák értek el a Don-kanyarhoz. Mínusz negyven fokos hidegben napokig ültek a lövészárokban, tüzet sem tudtak rakni, mert abban a pillanatban rájuk lõttek az ellenséges erõk. A vezérkar hamar átlátta, hogy a visszavonulásra már nincs mód, és késõbb kiderült, hogy a németek segítségében is hiába bíztak. – Mekkora veszteség ért bennünket? – Az orosz haderõ létszámban körülbelül akkora volt, mint a magyar, viszont háromszor annyi tankkal bírtak, a magyaroknak pedig már üzemanyaguk sem volt. A katonáink nem tudtak szembeállni ezzel az erõvel: egy-egy falut, ahol meg lehetett melegedni, elfoglaltak és védtek egy ideig, de végül majdnem minden szervezett ellenállás megszûnt. Egy-két fénykép most kezd elõkerülni: lótetemek, vánszorgó, minden rongyot magukra szedõ katonák láthatók ezeken. Hozzávetõleg százharmincezer embert veszítettünk ott el, köztük a megfagyottak, az eltûntek és az öngyilkosok, huszonnyolcezer sebesültet szállítottak haza. Forrás: Székely Hírmondó, 2010 január...

Read More
Imaszerű rockkoncert. Interjú Nyerges Attilával, az Ismerős Arcok frontemberével a bikfalvi jótékonysági koncert után
okt28

Imaszerű rockkoncert. Interjú Nyerges Attilával, az Ismerős Arcok frontemberével a bikfalvi jótékonysági koncert után

Két hónapja jelent meg a magyarországi Ismerős Arcok rockzenekar ötödik, Lélekvesztő című nagylemeze, ennek a bemutató turnéja zajlik most egészen decemberig. Ezt a koncertsorozatot szakították meg múlt heti, székelyföldi, háromszéki ötvenhatos ünnepségsorozaton való fellépéseikkel, és mindeddig előzmény nélküli jótékonysági koncertet adtak Bikfalván a református templomban (az összegyűlt pénzből jövőre megkezdik a templom felújítását). Búcsúzásként a zenekar tagjai elültettek egy-egy fenyőcsemetét. A bikfalvi koncert után Nyerges Attilával, az Ismerős Arcok énekesével, szövegírójával beszélgettünk. ― Mitől más egy ilyen templomi koncert? ― Nem jellemző a zenekarra, hogy ez túl gyakran előfordulna, tízéves pályafutásunk alatt talán háromszor ha játszottunk templomban, és ez mindig különleges. Egyrészt rendkívül jó akusztikájú helyiségek ezek, tehát öröm bennük muzsikálni, másrészt pedig valóban ad egy pluszt, egy töltést az embernek. Annak ellenére, hogy akár több százan is lehetünk, mégis kicsit magányos műfaj, ha templomban énekel az ember. Olyan, mint egy ima, és ez így mindenképp többet jelent egy átlagos koncertnél, arról nem is beszélve, hogy a Kis-Magyarországról jött embernek itt, a Székelyföldön mindig összeszorul a szíve, ha egy templomot meglát, hát még, ha tehet is érte valamit. ― Azok számára, akik kevésbé ismerik, de esetleg kíváncsiak az Ismerős Arcok zenekarra, mit tartana fontosnak elmondani? ― Ha röviden kellene jellemeznem a zenekart, egyrészt a zenéről azt mondanám, hogy rendkívül eklektikus, tehát műfajokat összefogó és átölelő repertoárunk van, tulajdonképpen a kemény rockzenétől a balladaszerű dalokon át a dzsesszelemekig minden megtalálható muzsikánkban, másrészt a szövegek jól körüljárhatóan a magyarság és a magyar nemzet érdekeit próbálják szolgálni. ― A sepsiszentgyörgyi koncert előtt elhangzott, hogy dalaik nem hallhatóak rádióban, tévében. Miért? ― Az okát sejtjük, nagyon sokan az anyaországban még mindig úgy gondolják, hogy Trianonról, az elszakított részekről beszélni, hazáról, zászlóról, nemzetről szólni egyrészt felforgató, uszító vagy talán nyugtalanságot keltő lehet, és jobb szeretnék ezeket a dolgokat inkább elhallgatni vagy titokban tartani. A másik ― és ennél sokkal szomorúbb ― talán az, hogy addig lehet titokban tartani valamit, vagy addig lehet bármit mondani egy titokban tartott dologról, amíg az nem jut el az emberekhez. Csak akkor lehet azt mondani rólunk, amit szoktak ― hogy a zenekar kirekesztő, rasszista, és néha még a fasiszta is elhangzik velünk kapcsolatban ―, ha az átlagállampolgárnak fogalma sincs arról, hogy mi mit is teszünk valójában. Tehát odateszik a jelzőket a zenekar neve mellé, megbizonyosodni ― hogy ez igaz, vagy sem ―, nehéz, hiszen dalainkat nem játsszák sem a rádiók, sem a televíziók. Abban a pillanatban, ha lemezeinket kézbe veszi valaki, és meghallgatja a dalokat, vagy elolvassa a szövegeket, egyértelművé válik, hogy az, amit rólunk állítanak, még köszönőviszonyban sincs az igazsággal. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy miként a tiszta forrásvíz utat talál a patak felé, ugyanez igaz a tiszta gondolatra...

Read More
Bikfalva, a székely határőrfalu – Interjú Sánta Imre bikfalvi református lelkésszel
okt12

Bikfalva, a székely határőrfalu – Interjú Sánta Imre bikfalvi református lelkésszel

Erős várunk nékünk az Isten – mondja az ének is. Mennyire igaz ez a Kárpát-medence délkeleti sarkában, a háromszéki Bikfalván? Teljes mértékben igaz, hiszen a történelem viharai nem kímélték Bikfalvát sem, és ahogyan egész nemzeti közösségünk Isten oltalmának köszönhetően megmaradt a Kárpát-medence e délkeleti csücskében, ugyanez elmondható erről az alig 400 lelket számláló falu esetében is. És ha arra gondolunk, hogy egy csodálatos vártemplom ékesíti Bikfalvát, a szó szoros értelmében is igazsággá válik a régiek hitvallása. Ez a templom nyújtott régen biztonságot a falu népe számára a Kárpátok szorosain keresztül betörő ellenséggel szemben, és ma is megtartó erőt ad a jelen és jövendő kihívásaival szemben. Isten oltalma tehát erős vár volt évszázadokon keresztül és maradt a jelenben is. Október 22-25 között zajlik az Ismerős Arcok zenekar és Simó József 1956-os estje Erdély több városában, de Bikfalván is lesz egy jótékonysági koncert, melynek bevételeit a templom felújítására lehet fordítani. Hogyan jött létre az együttműködés a templom felújításáért? Érdekes története van ennek. A nyáron látogatást tett nálunk néhány holland barátunk, akik elmesélték, hogy Magyarországon részt vettek az Ismerős Arcok egyik koncertjén, amelyet a túrkevei templomban tartottak. Én már rég forgattam a fejemben egy a bikfalvi templom felújítása érdekében szervezendő jótékonysági koncert ötletét, és mivel ismertem az Ismerős Arcok zenéjét, jött a merész gondolat is, hogy hívjuk meg őket. Ennek nyomán kerestem meg a zenekar tavalyi erdélyi turnéját megszervező Erdélyi Magyar Ifjak vezetőit, akik közölték, hogy az idén is készül a zenekar egy erdélyi koncertkörútra, és talán van esély arra, hogy beiktassanak egy bikfalvi fellépést. Az EMI szervezőcsapata vállalta fel tehát a szervezői munka mellett a közvetítői szerepet is, a zenekar tagjai pedig készségesen vállalták a jótékonysági koncertet. A végső megállapodásra a gyergyószentmiklósi EMI-táborban került sor, ahol a szervező EMI-sek, a zenekar tagjai és jómagam rögzítettük a részleteket is. Nemrég értesültünk a sajtóból, hogy a templom orgonáját is sikerült anyaországi támogatással felújítani. Napjainkban is számíthat az erdélyi magyarság az anyaország segítségére? Úgy érzem, hogy a kérdés felvezetése pontosításra szorul. Ugyanis ha az anyaországi kormányzati szervekre vagy az általuk felügyelt alapítványokra gondolunk, akkor sajnos egyre kevésbé számíthatunk támogatásukra. A templom felújítása érdekében benyújtott pályázatainkat rendre visszautasították kerethiányra hivatkozva. De hála Istennek vannak még nemzetben és felelősen gondolkodó anyaországi barátaink, akik számára nem közömbös mindaz, ami velünk illetve szellemi, kulturális örökségünkkel történik. Nekik köszönhetően szólalhatott meg újból a bikfalvi templom orgonája is, és támogatásukról biztosítottak a továbbiakra nézve is. De természetesen vigyázó szemeinket továbbra is Budapest felé vetjük, és reménykedünk, hogy a jövő év tavaszán ez irányban is elmozdulást fognak eredményezni a magyarországi választások, és lesz ismét olyan nemzeti kormányunk, amely szívén viseli majd az elszakított nemzetrészek sorsát is. Bikfalva egyre népszerűbb, az utóbbi...

Read More
Interjú a Háromszéki EMI vezetőivel
Júl06

Interjú a Háromszéki EMI vezetőivel

Az Erdélyi Magyar Ifjak nemzetet megtartó tevékenysége Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete a mai Románia magyarok lakta részein sokszínű kulturális és közéleti tevékenységgel kívánja megőrizni, vagy ha kell, újjáéleszteni az ifjú nemzedékek magyarságtudatát. Az EMI minden politikai párttól és szervezettől független civil szervezet, amely a magyarságnak szülőföldjén való boldogulásáért és megmaradásáért küzd. Az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete választ keres – és kíván adni – az összmagyarságra ható XXI. századi kihívásokra. A magyarok lakta területeken működő EMI a Háromszék megyei Sepsiszentgyörgyön 2004-ben, Kézdivásárhelyen 2006-ban alakult meg. A két nagyobb városon kívül az ifjúsági mozgalomnak még Baróton és Kovásznán vannak tagjai. A háromszéki, s azon túl az országos Erdélyi Magyar Ifjak szervezetét, céljait és vágyait bemutató beszélgetést Sepsiszentgyörgyön, az EMI-nek is otthont adó Kós Károly utcai Turulmadár Ifjúsági Irodában egybegyült fiatalokkal folytatjuk. A háromszéki EMI logója sokat mondó: Piros-fehér-zöld háromszögben a nemzetiszín zöldjéből kinövő három hegy, s rajtuk egy-egy fenyő, a székelység és e táj elszakíthatalanságának jelképe. A háromszög csúcsától jobbra a növekedő hold, balra pedig a napkorong látható. Emisek tüntetése a Bolyai Egyetemért Sepsiszentgyörgyön (fotó: archív) Az Erdélyi Magyar Ifjak Háromszéki területi szervezetének tagjaival készült interjút három folytatásos részletben adjuk közre. Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak Háromszéki területi szervezetének elnöke 28 éves, földrajz-német szakos egyetemet végzett, közigazgatásból diplomázott, tanügyi vezetésből mesterizett. A Háromszék Megyei Tanács (Önkormányzat) ifjúsági referense, a 45 civil szervezetet tömörítő Civilek Háromszékért Szövetség ernyőszervezet alelnöke. – Milyen tevékenységet folytattok a magyarságtudat erősítésére? – tesszük föl az első kérdést Nemes Elődnek. – Az elmúlt négy esztendőben lebonyolított száz rendezvényünknek több mint tízezer résztvevője volt. Jelen voltunk az EMI országos megmozdulásain, amelyek a Trianon-film erdélyi levetítésével kezdődtek. Bombaként robbant a film vetítése és az azt kísérő megmozdulások, amelyeknek köszönhetően szervezetünk egy csapásra közismertté vált. Ezt követték az önálló magyar Bolyai Egyetem visszaadásáért szervezett megmozdulások. Sepsiszentgyörgyön három ízben is tüntettünk az egyetemért. Wass Albert irodalmi munkásságának megismertetését is fontos feladatunknak tekintjük. Az EMI irodája a Kós Károly utcában (fotó: Ozsváth Csilla) – Wass Albertre kiváltképpen haragszanak a román elvtársak. – Valóban. Mi igyekszünk a mérsékeltebb román újságíróknak és közéleti embereknek megmagyarázni azt, hogy ki is volt tulajdonképpen Wass Albert, milyen életművet hagyott maga után. A románok viszont állandóan a háborús bűnösi mivoltát emlegetik. – Ezt az állítást egyébként eddig senki sem bizonyította hitelesen. – Ez valóban nem nyert bizonyítást. Birtokunkban van a helyi ügyészség által kiadott végzés, amelyben világosan le van írva, hogy a Wass Alberttel kapcsolatos rendezvényeken az EMI valójában nem az író életét, hanem irodalmi munkásságát népszerűsíti. Az ügyészségi dokumentum védelmet jelent számunkra azokkal szemben, akik azt állítják, hogy Wass Albert háborús bűnös volt, s mi pedig dicsőitjük. – A magyarság, s azon belül a Székelyföld...

Read More
Interjú az Ismerős Arcok zenekarral a 2008-as erdélyi turné után
nov17

Interjú az Ismerős Arcok zenekarral a 2008-as erdélyi turné után

– Kézdivásárhely volt az utolsó állomás, ahol most ezt a műsort előadtátok, előtte Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron jártatok. Érdemes volt? – Csodálatos négy előadáson vagyunk túl, egyik szebb volt, mint a másik, mindenik estének valami más varázsa volt. Odahaza elég sokan ismernek már minket, és bárhova megyünk, éneklik a dalainkat. Itt pedig azzal kellett szembesülnünk, hogy elkezdjük a dalokat játszani, és azokon a megszokott helyeken, ahol odahaza a közönség énekelni kezd, itt csend van. De az első pillanattól lehetett érezni, hogy ez nem az a csend, amikor meg kell győzni egy közönséget, „le kell birkózni” egy közönséget, hanem inkább az a tétovázás, hogy szabad-e egy színházi előadáson dalokba beleénekelni, vagy szabad-e beletapsolni az előadásba. Ennek megvan a maga bája, és nagyon-nagyon jól éreztük itt magunkat minden egyes előadáson. – Hogyan született meg a Wass Albert műsor? Hogyan találtatok egymásra a művész úrral? – Ez egy jó régi történet, Simó Jóska a legelső, még az első lemez előtti dalainkat hallotta a ma már nem létező Pannon Rádióban, és úgy érezte, ugyanarról énekelünk, ugyanarról gondolkodunk, amiről ő. És nem titok, hogy én ezeket a szövegeket, amiket ebben a témakörben írok, elsősorban erdélyi utak és Wass Albert-szövegek hatására kezdtem el írni. Jóska, aki viszont teljes mértékben Wass Albert munkásságának a bemutatásáért él, megkeresett minket, és jó barátság alakult ki közöttünk. – Mi a titka annak, hogy bár nem vagytok – a szó rossz értelmében vett – sztárok Magyarországon, azok, akik ismernek, teljes mértékben azonosulni tudnak a dalaitokkal, és számukra nem egy zenekar vagytok a sok közül, hanem „a” zenekar? – Olyan dolgokról énekelünk, olyan dolgokról beszélünk, amelyek a hétköznapi ember életében benne vannak, a szövegeket én írom, és én arról írok, ami velem nap mint nap megtörténik. Hogy a zenekart szereti a közönség, az leginkább annak köszönhető, hogy ezekben a dalokban magára ismer. És abban a pillanatban, amikor arra gondol: ezt én is így érzem, csak nem fogalmaztam még meg, eszembe jutott, csak nem mondtam ki, akkor a sajátjának érzi azt a gondolatot. Teljesen lényegtelenné válik az ember a színpadon, és ez a jó. Itt nem arról van szó, hogy mi sztárok vagyunk, rockzenészek, hanem arról, hogy itt van a színpadon öt ember, – illetve most Simó Józseffel együtt hat ember – aki pontosan úgy gondolkodik, mint a közönség soraiban bárki. Ettől működik, és ettől szerethető ez az egész. – Milyen dalok következnek? Meddig kell, meddig lehet ezeket a dolgokat elmondani? – Olyan célokat tűztünk ki magunk elé, ami a következő 5–10 évre feladatot adhat mindannyiunknak. Szoktunk erről beszélgetni a srácokkal, és én lennék a legboldogabb, ha arról kellene dalt írnom, hogy „elmúlt a nyár, de kár, hogy elhagytál”. De nem úgy...

Read More
2. lap a 3-ból123