A magyarok nem élnek jogaikkal. Interjú Michael Simmons amerikai emberjogi aktivistával
dec07

A magyarok nem élnek jogaikkal. Interjú Michael Simmons amerikai emberjogi aktivistával

Michael Simmons: a magyarok nem élnek jogaikkal Hogyan látja az erdélyi magyar-román viszonyt egy olyan emberjogi aktivista, aki részt vett a ’60-as évekbeli afroamerikai polgárjogi mozgalomban? Michael Simmons: – A helyzet távolról sem olyan rossz, mint amit meséltek nekem. Az afroamerikai polgárjogi mozgalom aktivistái annak idején sokszor keveredtek erőszakos, veszélyes helyzetbe: az aktív tiltakozás – egy petíció aláírása, szavazás vagy akár egy vendéglőbe való belépés – folyamatos életveszélyt jelentett. Erdélyben világos, hogy létezik konfliktus a magyarok és románok között, azonban ez nem erőszakos. Még fiatalok között sincsenek összecsapások, vagy ha vannak is, ezek nem szervezettek. Ugyanakkor pedig érvényben vannak olyan törvények, melyek jogokat biztosítanak a magyaroknak. Az egyik legfontosabb jogszabály szerintem az, hogy a magyarok képviselői anyanyelvükön szólalhatnak fel az önkormányzatokban. Úgy gondolom, elsősorban a magyarok feladata a többség értésére adni, hogy elégedetlenek azzal, ahogy Romániában mennek a dolgok. Ugyanakkor a többség dolga biztosítani azt, hogy a kisebbségek kultúrája ne sérüljön. A két népcsoport véleményem szerint meg tudja oldani ezt a helyzetet, persze csak akkor, ha a jövőbe néznek és nem hagyják, hogy a történelem elhomályosítsa ítélőképességüket. A törvények biztosította jogok ellenére azt lehet látni, a magyarság meglehetősen passzív, amikor ezeket a jogokat érvényesíteni kellene. Miért van ez? – Nem tudom. A közelmúltban beszélgettem két marosvásárhelyi magyar tanácsossal, és megkérdeztem, miért nem beszélnek magyarul a tanácsüléseken? Hiszen erre joguk lenne. Azt válaszolták, nem akarnak konfliktust a többségi tanácsosokkal, valamint hogy gyorsabban lehet dolgozni, hogyha mindenki románul beszél. Azt hiszem, ezek nem jó válaszok. Jó oka van annak, hogy létezik ilyen törvény. És nem aktív tiltakozásról beszélünk, hanem pusztán a törvényes jogok gyakorlásáról. Hogyha a magyar felszólalások miatt a marosvásárhelyi tanácsülések tovább tartanak, hát ez a demokrácia ára. Hogyha gyors döntéseket akarunk, akkor a diktatúra a legjobb megoldás. Itt van aztán az a hit, miszerint az, aki magyarul beszél, konfliktusba kerül a román tanácsosokkal: nem értem, miért számít kihívó viselkedésnek az, hogy a törvény előírásainak megfelelően a magyar tanácsosok anyanyelvükön beszélnek. Úgy látom, elsősorban a magyarok nem akarnak élni jogaikkal, hiszen a román tanácsosok nem akadályozzák a magyar nyelv használatát. Ugyanakkor az átlagemberek sem igazán élnek jogaikkal. – Ez minden elnyomott társadalomban így van. Akármilyen rossz a rendszer, az emberek megpróbálnak alkalmazkodni. Mississipi államban a ’40-’50-es években állami terror uralkodott, sok embernek mégis kényelmes volt így: a helyzet kiszámítható volt, ismerték a szabályokat, és elfogadták azokat. Sok tekintetben az erdélyi magyarság hasonlóképpen viszonyul: panaszkodnak, zúgolódnak, de kényelmesen elvannak azzal, ahogy a dolgok mennek. Ismerik a játékszabályokat, és nem tiltakoznak. Hogyha én erdélyi magyar lennék, bojkottot hirdetnék olyan boltok ellen, melyeknek nincsen magyar alkalmazottjuk. Ezt a taktikát az Egyesült Államokban széles körben alkalmaztuk, legfőképp a déli államokban. A feketék csak olyan...

Read More
Nyomást gyakorolni egy hatalmasságra mindig félelmetes. Interjú Linda Carranza emberjogi aktivistával
dec07

Nyomást gyakorolni egy hatalmasságra mindig félelmetes. Interjú Linda Carranza emberjogi aktivistával

„Az emberek meggyőzték saját magukat arról, hogy semmit nem lehet tenni, azért, mert soha senki nem látta, hogy igenis lehet változást elérni” – így Linda Carranza aktivista. Mi az alulról szerveződő (grassroots) mozgalmak meghatározása? – Azt hiszem, példákkal lehet ezt a legjobban leírni. Az alulról szerveződő mozgalmak aktivistái azok, akiket az adott kérdés érint. Ugyanakkor ők határozzák meg, mit kell tenni. Például a nyárádszeredai ortodox templom ügye kiváló példa egy alulról szerveződő mozgalomra: a közösség fellépett egy olyan döntés ellen, mely őket közvetlenül érinti. A grassroots mozgalmak egyik kulcsa a döntéshozatalban rejlik: nem a politikusok hoznak döntéseket, hanem az érintettek. Ők közlik álláspontjukat a politikussal, akinek aztán ezt képviselnie kell. És hogyha nem vállalja fel, akkor a mozgalom nyomást gyakorol rájuk. Sokkal jobb, ha a nyárádszeredaiak döntik el, mi a jó nekik, mint hogyha valaki Marosvásárhelyről vagy Magyarországról megmondja, mi a megoldás. Az Egyesült Államokból jövök, ahol az alulról szerveződő mozgalmak teljesen megszokottnak számítanak. Ott nincs abban semmi különös, hogy ha az embereknek valami nem tetszik a városukban vagy a régiójukban, szervezkedni kezdenek. Egy csendes utcában nőttem fel, a párhuzamos utcában azonban nagy volt a forgalom. Az autók sokszor a mi utcánkban rövidítettek, aminek senki nem örült, mivel sok gyermek játszott itt. Így az utcabeliek azért kezdtek el harcolni, hogy valamilyen megoldást találjanak a problémára: például fekvőrendőröket szereljenek fel. Hogyan lehet elültetni a grassroots aktivizmus magjait egy olyan társadalomban, melyet főként a passzivitás jellemez? – Ez egy kényes dolog. Azt hiszem, meg lehet tanítani azokat a taktikákat, melyekkel egy hatalommal nem rendelkező civil nyomás alá tud helyezni hatalommal rendelkező embereket. Léteznek kipróbált és bevált módszerek, stratégiák, elméletek – ezt mind át lehet adni. Ugyanakkor, ha egy idegen egy közösségbe látogat, és ő maga bizonyos problémákat észlel, akkor azokat neki nem feladata megoldani. A közösségre kell hagyni a problémák beazonosítását, mert ők tudják legjobban, melyek a valós gondjaik, csak épp ötletük nincsen arra, hogyan keressenek megoldásokat. Romániában nincs nagy hagyománya az aktivizmusnak, politikai okok miatt: veszélyes, vagy épp lehetetlen volt szervezkedni évtizedekig, tehát nem kell meglepődni a nagyfokú tehetetlenségen. Ugyanakkor az is világos, hogy az emberek meggyőzték saját magukat arról, hogy semmit nem lehet tenni, azért, mert soha senki nem látta, hogy igenis lehet változást elérni. Ilyenkor jön jól a külső segítség: kipróbáltad ezt? Kipróbáltad azt? Én és Michael Simmons külső szemlélőkként tudunk tanácsokat adni. Persze nem kell szó szerint követni azt, amit mondunk, de talán ezek a tanácsok vezetnek a megoldást jelentő ötletekhez. A helyiek mindig tudják, mivel lehet nyomást gyakorolni a helyi politikusokra: jól tudják, melyek az érdekeltségeik, hogyan lehet pénzbeli veszteséget okozni nekik, vagy pedig kapcsolataiknak ártani. Ezt egy kívülálló sosem tudhatja, csak a helyiek. Ha ismerjük...

Read More
Népszerűek a kétnyelvű kaputáblák Sepsiszent­györgyön
okt24

Népszerűek a kétnyelvű kaputáblák Sepsiszent­györgyön

Várakozáson felüli sikernek örvendenek a kétnyelvű kaputáblák Sepsiszent­györgyön: a harapós kutyára, illetve parkolási tilalomra magyar és román nyelven figyelmeztető műanyag lapokból már alig maradt, pedig ezerkétszázat nyomtattak. A kezdeményezők azt fontolgatják, hogy újabb tételt rendelnek, mert egyre többen kérnek belőlük, már faluról, sőt, Marosvásárhelyről és Szatmárról is érdeklődtek – mivel azonban ezeket Sepsi­szent­györgy városának költségvetéséből fizették (2000 lejbe került), máshova nem tudnak adni. A hétköznapi érintkezésben elhanyagolt kétnyelvűséget ösztönző helyi mozgalom az Erdélyi Magyar Ifjaktól indult, a szervezet önkéntesei járták az utcákat, és kopogtak be a házakhoz. Néhol ugyan rájuk csukták az ajtót, de többnyire kedvezően fogadták a fiatalokat, akik a polgármesteri hivatal hozzájárulásával elkészült táblákat is kiosztották. Ingyen, mert nem a pénzbeli nyereséget tekintették – közölte az EMI elnöke, Nemes Előd, aki szerint bőven van még tennivaló az anyanyelvhasználatért. Igaz, hogy két nyelven tájékoztató feliratokat sehol sem lehet kapni, de sokan kényelemből, nemtörődömségből választják az egyszerűbb meg­oldást, vagy mert – legyünk jóindulatúak – nem tudják, hogy másképp is lehet. A világhálón már látni olyan háromszéki magyar diákokat, akik az iskolájuk nevét románul írják, megszokták, hogy ez a hivatalos változat. Ez a nemkívánatos jelenség pár év alatt uralkodóvá válhat, ezért kell tenni ellene. Az EMI következő lépésben a közintézményeket, cégeket, üzleteket keresi fel, hiszen e térségben többnyire az alkalmazottak és az ügyfelek többsége is magyar – és aligha sérti a románokat, ha egy reklám vagy a Dohá­nyozni tilos magyarul is olvasható lesz. Többek között a fogyasztóvédelmi elérhetőség is csak románul jelenik meg – azokban az üzletekben, ahol négyből három vásárló magyar. És akkor csodálkoznak, hogy a panaszok 80 százaléka a lakosság 25 százalékát kitevő román ajkúaktól származik… Ha a hivatalok nem lépnek, a civil szférának kell nyomást gyakorolnia rájuk, és persze az embereknek is fel kell lépniük az anyanyelvükért. A nyelvijogok.ro honlapon legalább ötvenféle kétnyelvű táblát kínálnak a mindennapi helyzetekre, a nyitvatartási időtől kezdve a távozót köszöntő feliratokig: a példa adott, lehet követni, továbbvinni. 2011. október 25., kedd – Demeter J. Ildikó Sikeresek a kétnyelvű kaputáblák Sepsiszent­györgyön Sikeres a kétnyelvű kaputábla-program Sepsiszent­györgyön, ahol augusztus elején kezdték osztani a harapós kutyára, parkolási tilalomra magyar és román nyelven figyelmeztető műanyag táblákat. A kezdeményezők azt fontolgatják, hogy újabb tételt rendelnek, mert egyre többen kérnek kétnyelvű táblát a székelyföldi városban. A környező településekről, sőt, Marosvásárhelyről és Szatmár megyéből is érdeklődtek, hogyan kaphatnának táblákat. Mivel az összesen 2 ezer lejbe (134 ezer forint) kerülő, 1200 darab kétnyelvű táblát Sepsi­szent­györgy önkormányzata fizette ki a város költségvetéséből, más települések lakóinak nem tudnak adni belőle – írja a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap internetes oldalán. A hétköznapok kétnyelvűségét ösztönző helyi mozgalom augusztus elején indult. Az Erdélyi Magyar Ifjak önkéntesei járták az utcákat, és kopogtak be a házakhoz, ingyen...

Read More
Kétnyelvű kaputáblák Sepsiszentgyörgyön – ingyen
Sze27

Kétnyelvű kaputáblák Sepsiszentgyörgyön – ingyen

Még Székelyföldön is ritka a magyar nyelvű tájékoztató kaputábla. Parcare interzisa (Parkolni tilos), Caine rau (Harapós kutya) – olvasható mindenhol románul. Ezt helyezik ki a lakók, mert nem lehet kétnyelvű táblákat beszerezni. Sepsiszentgyörgy nyelvi tájképének egységesítése céljából 1200 kétnyelvű kaputábla kerül kiosztásra a városban a magánházak lakói számára: magyar és román nyelvű. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) önkéntesei minden utcát bejárnak, tájékoztató levelet tesznek a postaládákba, majd pár napra rá bekopognak a lakókhoz és megajándékozzák őket a táblákkal. A kétnyelvű kampány júliusban kezdődött, a lakók jól fogadták a táblákat, legtöbben már ki is függesztették azokat. Az EMI tagjai fontosnak tartják, hogy a magyar nyelvet széles körben, a mindennapi életben is állandóan használjuk. A kampány ötletgazdája Antal Árpád-András, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A lakók a következő elérhetőségen igényelhetnek kétnyelvű táblákat: az emihirek@yahoo.com címen vagy a 0754902518 telefonszámon. A www.nyelvijogok.ro oldalon nagyon sok felirat kétnyelvű változata megtalálható, ajánljuk más települések civil szervezeteinek és önkormányzatainak figyelmébe. Az önkormányzatok anyagilag kellene támogassák a kampányt, a civil szervezetek pedig a táblák terjesztésében kellene szerepet vállaljanak. Tisztelt sepsiszentgyörgyiek! Az anyanyelvünk, a kultúránk megőrzése és az emberi méltóságunk a legfontosabb értékeink. Tájékoztatjuk Önöket, hogy Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalával közösen indított programunk keretében lehetőség nyílik kétnyelvű (magyar feliratot is tartalmazó) tájékoztató táblákat igényelni, melyek közérdekű információkat tartalmaznak (pl. PARKOLNI TILOS, HARAPÓS KUTYA stb.). Önkénteseink három napon belül felkeresik Önt és megajándékozzák egy kétnyelvű táblával, melyet kérünk a régi, egynyelvű tábla helyébe kifüggeszteni. Célunk nem csupán jelezni, hanem mindenkit cselekvésre buzdítani. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar nyelvet széles körben, a mindennapi életben is állandóan használjuk. Észrevételeiket, igényeiket kérjük jelezzék a 0754902518 telefonszámon. Tisztelettel Nemes Előd Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki területi elnök [nggallery...

Read More
Magyar feliratokat helyeztek ki ismeretlenek a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen Sepsiszentgyörgyön
ápr19

Magyar feliratokat helyeztek ki ismeretlenek a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen Sepsiszentgyörgyön

Magyar nyelvű feliratokat helyeztek ki ismeretlenek a Babeș-Bolyai Tudományegyetem épületében Sepsiszentgyörgyön – mert az egyetem magyar vezetősége nem volt képes rá. A hatalmas, új épületben vannak ugyan kétnyelvű feliratok, de hiányos a magyar feliratozás, a hallgatók számára leginkább közérdekű információk nem olvashatóak magyar nyelven. Nincs órarend magyarul, a hallgatók a tantárgyak egy részének nem ismerik a magyar elnevezését emiatt. A Vállalatgazdaságtan kar titkárságának ajtaján szinte semmit nem ír magyarul – pedig ott tájékozódik leggyakrabban az ember. Az új, hatalmas épület egyik homlokzati táblája is csak román nyelvű. Az egyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának honlapja is  kizárólag  román nyelvű – pedig az összes tanár és a vezetőség is magyar és az egyetem kolozsvári honlapjának is van magyar változata. Üdítő kivételt  csak a Közigazgatás szak kétnyelvű feliratai és háromnyelvű weboldala jelentenek. A XXI. században, az Európai Unióban, a magát multikulturálisként meghatározó Babeș-Bolyai Tudományegyetem egyik székelyföldi tagozatán ez a diszkrimináció megengedhetetlen. Amennyiben a helyzet nem változik, hamarosan újabb figyelemfelkeltő akciók következnek. 2005 októberében a mai új épület helyén sepsiszentgyörgyiek százai tüntettek az önálló állami magyar Bolyai Egyetemért, a követelések között kiemelt helyen szerepelt, hogy új épületet kívánnak a szentgyörgyi egyetemnek. Senki nem gondolt arra, hogy felépül az új egyetemi épület és ebben magyar vezetők fogják cenzúrázni a magyar nyelvet. Szégyen, hogy az egyetem hallgatói és leendő diákjai kell erre felhívják a figyelmet és saját kezűleg kell kihelyezzék a magyar feliratokat, az erről szóló videófilm pedig az interneten kering. Felszólítjuk az egyetem vezetőségét és Fazakas József igazgatót, hogy maradéktalanul tegyen eleget a magyar közösség elvárásainak, mely a  magyar nyelvi környezetet és ügyfélszolgálatot is elvárja – ezek nélkül a magyar nyelvű oktatás mit sem ér, hiszen másodrangúvá süllyeszti az anyanyelvet. Erdélyi Magyar Ifjak Tüntetés a Bolyai Egyetemért – 2005 [nggallery id=16] Tüntetés a Bolyai Egyetemért – 2006 [nggallery id=22] Nyílt nap a Bolyai Egyetemért – 2006 [nggallery id=48] Magyar nyelvű feliratokat helyeztek el az egyetemisták Magyar nyelvű feliratokat helyeztek el a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanszékén harmadéves egyetemisták. Az akcióról Nemes Előd tanár értesítette híradónkat, és beszámolt arról, hogy az egyetem sepsiszentgyörgyi épületében hiányos volt a magyar nyelvű feliratozás, annak ellenére, hogy az 1000 diák 80 százaléka magyar, illetve a tanárok javarésze is az. Nemes Előd szerint az egyetemi titkárság hirdetőtábláján például román nyelven közölték az órarendet, a magyar tannyelvű osztályok diákjaival, emiatt sok fiatal nem is tudta, hogyan nevezik az adott tantárgyat anyanyelvén. Nemes Előd hozzátette: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen három tanszék működik, a Fazakas József főigazgató által vezetett vállalatgazdaság tanszék honlapja is kizárólag román nyelvű, miközben a közigazgatási tanszék internetes oldala három nyelven olvasható. A sepsiszentgyörgyi egyetemi tanár szerint a magát multikulturálisként meghatározó Babeş–Bolyai Tudományegyetem egyik székelyföldi tagozatán megengedhetetlen, hogy ne létezzen többnyelvűség. A sepsiszentgyörgyi egyetemisták...

Read More
1. lap a 3-ból123