Nyelvhasználat 1840-ben: nem hajlandó németül levelezni Háromszék önkormányzata
jan30

Nyelvhasználat 1840-ben: nem hajlandó németül levelezni Háromszék önkormányzata

Háromszéken az 1840-es éveket a nemzeti öntudatra ébredés évtizedének is nevezhetjük. A magyar nyelv használatát a társadalmi, politikai élet minden területére törekednek kiterjeszteni. E logika mentén haladva a sepsiszentgyörgyiek, de Háromszék igazgatása sem hajlandó tovább a brassói tanáccsal németül levelezni. A katonaság konzervativizmusával és birodalmi elfogultsággal ragaszkodik hivatalos szinten a német nyelv kizárólagos használatához, ennek a szemléletnek a megváltoztatásáért szállnak harcba a háromszéki hatóságok. 1830-ban Bora Elek alkirálybíró utasítja vissza a II. Székely gyalogezred németül szóló levelét a kétnyelvűség szükségességére hivatkozva. 1833-ban a Gubernium arra utasítja a civil hatóságot, hogy ameddig az országgyűlés törvényt nem módosít, a főhadvezérségnek és az ezredeknek a székekkel folytatott levelezését német nyelven is fogadják el. Válaszlevelében a főkirálybíró arról értekezik, hogy amikor a két ezrednek német ajkú parancsnoka volt, a levelezés a szék és az ezredek között magyarul is folytatódhatott, most magyar parancsnoka van a huszárezrednek, és németül kezdtek levelezni. Ezt a próbálkozást a polgári hatóság visszautasítja, annál is inkább, mivel a tisztviselők közül nagyon kevesen ismerik a német nyelvet, de ha a katonaság mégis megtagadná a magyarul történő érintkezés lehetőségét, akkor inkább használnák erre a célra a latin nyelvet. Az 1840-es országgyűlésen arról is vitáznak, hogy a főhadvezérség a főkormányszékkel és természetesen a székek területén lévő mindenféle elöljárósággal magyarul levelezzenek, és az erdélyi ezredeknél a vezényszavakat magyarul is használják. A szomszédos törvényhatóságokkal folytatott levelezések kérdésében is a magyar nyelv általánosításáért hadakoznak. 1843-ban a brassói tanács Háromszék tiszti hivatalának német nyelven írott levele indulatokat váltott ki a címzettek részéről, mint válaszukban írják az 1791-es törvénycikk a német nyelvet nem sorolta az igazgatási nyelvek közé, ezért vagy magyarul, vagy latinul írott levelezést fogadnak el. A háromszékiek úgy gondolják, hogy – elvi kérdésről lévén szó – szükséges a főhatóság döntőbíráskodása. 1843 nyarán a főkormányszék közbenjárását kérik a brassóiak rendreutasítása tekintetében, hogy a német nyelvű levelezést azonnal cseréljék fel magyar nyelvűvel. A Gubernium 1843. szeptember 13-án kelt válaszában arról tájékoztatja a panasztevőket, hogy a brassóiak a székely és magyar törvényhatóságokkal folytatott levelezésekben az eddig fennállott gyakorlatot ezután is tartsák tiszteletben, ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az 1791-es törvénycikk a szász nemzettel való kapcsolattartásban alkalmazott nyelvet nem említi, nem lehet ezért a szászokat magyarul való levelezésre kényszeríteni, tőlük a latin nyelven írt leveleket kötelesek el­fogadni. Miután a szászok a királynál panaszkodtak a magyar nyelv használata ellen, gróf Teleki József kormányzó 1844. július 15-én arra utasítja Háromszék elöljáróit, hogy vizsgálják meg a szász törvényhatóságokkal 1791-1840 között folytatott levelezésekben a használt nyelvet, és aszerint vagy a latint vagy a németet fogadják el. A birodalmi hivatalos nyelv ellenében a kormányzó tehát képtelen a magyar nyelvet az azt megillető rangra emelni. Ennek az elbizonytalanodásnak a tudatában a brassóiak továbbra is...

Read More
Magyar nyelvhasználat Szlovéniában – példa és ötlettár
jan14

Magyar nyelvhasználat Szlovéniában – példa és ötlettár

Egész Szlovéniában mintegy 6000 magyar él, tehát körülbelül tizedannyi, mint Erdélyben egyedül Nagyvárad városában. Az önálló Szlovénia létrejötte után a kilencvenes évek végére azonban meglehetősen anyanyelvbarát jogi, törvényi szabályozás jött létre. A mintegy másfélszáz-fős helyi magyar értelmiség rájött, hogy a kétnyelvűség a magyarul tudók számára állásokat, pénzt és egyéb lehetőségeket jelent, és megpróbálja a törvényi kereteket tartalommal feltölteni. Nézzük mire jutottak! A kétnyelvű helységnévtáblákkal nincs gond, sem a község bejáratánál, sem a kijáratánál, sem a vasúton. A településrészek, az országos útügyi vállalat által kitett országúti irányjelző táblák illetve a településen belüli összes közlekedési tábla feliratozása kétnyelvű.  De például a parkolóautomaták mind kívül, mind a szoftjukat tekintve többnyelvűek, és ha a magyar nyelvet választod, a kinyomtatott cetlin is magyarul szerepelnek az utasítások. Olyasmikre is figyelnek, hogy a postaládák vagy az autóbusz-megállók feliratai szintén olvashatóak legyenek anyanyelven is. Természetesen a játszóterekről sem felejtkeztek el. Az utcanevek, sőt a házszámtáblákon feltüntetett utcanevek is kétnyelvűek, és ez a kétnyelvűség ’valós’, tehát nemcsak az „utca” vagy a „tér” szócskára terjed ki, hanem a teljes megnevezésre. A különféle hivatalokon a feliratok kétnyelvűek. Fontos, hogy magyar nyelv hivatalos használata nem csak a helyi tanács alárendeltségében működő intézményekre igaz, hanem az központi állam hivatalaira is (például adóhatóság, vagy Honvédelmi Minisztérium), vagy olyan állami, de nem államigazgatási intézményekre is, mint például a bíróság, vagy az erdő-felügyelőség. A magyar nyelv nem csak kívül, az intézmények tábláin jelenik meg, de belül is, és ez olyan csekélységekig kiterjed, mint a mentőautó feliratozása. Az önkormányzati és az állami épületeken, iskolákon magyar zászló van kitűzve az év minden napján. A piros-fehér-zöld zászló ki van téve a polgármesteri hivatali tanácstermekben, és például a lendvai szlovén nemzetiségű polgármester szintén a zászló előtt állva díszeleg a különféle hivatalos alkalmakkor, mint a tanácsülések vagy közmeghallgatások. Persze zászlóügyben itt is vannak gondok: a rendőrkapitány csak a nemzeti ünnepeken akarta kitűzni a magyar zászlót, a hétköznapokon nem. A belügyminiszter rendreutasította. (Ez nem vicc, még ha viccnek is hangzik!) Az EU pénzekből történő fejlesztéseknél, a támogatás ténye és forrása magyar nyelven is fel van tűntetve. A hivatalok ügyelnek arra, hogy a magyar nyelvet használni kívánó polgárok lehetőleg ne szenvedjenek hátrányt. A különféle nyomtatványok a helyiek szerint ’természetes’, hogy magyar nyelven is kitölthetők, így például a helyi építési hatósághoz benyújthatók magyarul a kérelmek. A itt bemutatott különféle adóbevallási ívek, az állami munkaközvetítőnél történő jelentkezőlap, vagy az, hogy akár az érettségire történő jelentkezés, az óvodai felvétel is elintézhető magyarul, mind azt igazolják, hogy aki akarja, az a legkülönbözőbb állami hatóságoknál a legkülönbözőbb ügyeit intézheti anyanyelven. A fordított irányú a hivataltól a polgár felé irányuló kommunikáció esetére is igaz ez: a hivatalok kétnyelvű leveleket küldözgetnek, még az olyan országos jellegűek is, mint például...

Read More
Nem akarnak magyarul tudni a marosvásárhelyi vasútállomáson
ápr02

Nem akarnak magyarul tudni a marosvásárhelyi vasútállomáson

Nem tudok magyarul – de nem is akarok. Röviden így lehetne összefoglalni a marosvásárhelyi vasútállomás alkalmazottjának hozzáállását. Neki azt üzenjük: elvárjuk, hogy a pénzünkért anyanyelvünkön is kiszolgáljanak, mert nem mi vagyunk érte, hanem ő van értünk. Egyébként nagyon jól csinálja az utas, mindenkinek így kellene jegyet venni. Háromszor elmondani magyarul és vitatkozni, ha még akkor sem akarja érteni. Ismétlés a tudás atyja! Ha sokan gyakoroljuk ezt a szokást, kénytelenek lesznek alkalmazkodni. Jogunk van-e nekünk, Erdély másfél millió magyarjának, hogy használjuk anyanyelvünket? Rajtunk...

Read More
Kétnyelvű feliratok az Európai Unió országaiban
ápr01

Kétnyelvű feliratok az Európai Unió országaiban

Kétnyelvű helységnévtábla Ausztriában “Európa történelmi regionális vagy kisebbségi nyelveinek – amelyek közül néhányat az esetleges eltűnés veszélye fenyeget – védelme hozzájárul Európa kulturális gazdagságának és hagyományainak megóvásához és fejlesztéséhez. A regionális vagy kisebbségi nyelv magánéleti és közéleti gyakorlásának joga az Egyesült Nemzeteknek a Polgári és Politikai Jogokról szóló Nemzetközi Egyezség okmányában foglalt elveknek megfelelően és az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Egyezménye szellemében elidegeníthetetlen jog. Európa különböző országaiban és régióiban a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelme és fejlesztése fontos hozzájárulás egy olyan Európa felépítéséhez, amely a demokrácia és a kulturális sokrétűség elvein alapul.” Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Strasbourg, 1992.X.2. Az alábbi kétnyelvű feliratok a következő országokban találhatóak: Ausztria, Nagy-Britannia, Bulgária, Belgium, Csehország, Olaszország, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Spanyolország, Svájc, Szlovákia, Szlovénia. Forrás: www.nyelvijogok.ro [nggallery...

Read More
Meghamisította a magyar nyelvről szóló szavazást az egyik román újság
feb08

Meghamisította a magyar nyelvről szóló szavazást az egyik román újság

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Observatorul de Covasna napilapot mérsékelt, kiegyensúlyozott újságként ismerik a város lakói, melyet magyarok is szívesen olvasnak. Ledöntöttek bizonyos tabukat is az elmúlt években, hiszen magyar civil szervezetek vezetőiről és magyar politikusokról is közöltek interjúkat, cikkeket, ellentétben a másik román újság merev hozzáállásával, amely kizárólag az érzékeny témának számító politikai nyilatkozatokat elemezte, magáról az erdélyi magyar társadalomról, annak szervezeteiről, életéről, életfelfogásáról, hiteles múltjáról, elvárásairól nem igazán közölt semmit, megfosztva a székelyföldi románságot a magyar közösség jobb megismerésének lehetőségétől. Éppen ezért érthetetlen az Observatorul de Covasna napilap weboldalának legutóbbi megnyilvánulása, mellyel a magyar nyelv hivatalos státusára vonatkozó szavazást meghamisították. Előszöris feltették az eget rengető kérdést: Egyetért Ön a magyar nyelv hivatalossá tételével Székelyföldön? Sunteţi de acord cu oficializarea limbii maghiare în Secuime? Aki némi ellentmondást vél a kérdésben felfedezni, mert pl. eszébe jut, hogy az országban egész sor törvény garantálja a magyar nyelv használatát, az nyilván merényletet követ el az érzékeny román nép ellen. A magyar nyelv ugyanis már most hivatalos Székelyföldön, az Alkotmány és a 215-ös közigazgatási törvény szerint azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20%-ot, lehet használni a magyar nyelvet mindenhol: hivatalokban, bíróságokon, szóban és írásban egyaránt. Hogy sokan nem élnek vele, az más témakörbe tartozik. De a fenti kérdést mégis feltették a www.covasnamedia.ro oldalon, azonban a szavazás nem az elvárásaiknak megfelelően alakult, a válaszadók többsége ugyanis egyetértett a magyar nyelv hivatalossá tételével. Ezért a kérdést egy nap múlva megcserélték, a válaszokat azonban megtartották, így akik addig a magyar nyelv hivatalossá tételére szavaztak, meglepődve észlelték, hogy a weboldal mágusának köszönhetően tulajdonképpen az ellenkező választ támogatták. Ellenzi Ön a magyar nyelv hivatalossá tételét Székelyföldön? Sunteţi împotriva oficializării limbii maghiare în Secuime? És hogy ne unatkozzunk, harmadik változatként visszakerült az eredeti kérdés, azonban láss csodát, hirtelen helyet cserélt az „igen-nem” válaszopció a kérdés alatt, továbbra is az ellenkezőjét mutatva a tisztes szavazásnak. Így fordult elő először az internetes szavazás történetében, hogy a „nem” lehetőséggel kezdődik egy válaszadási opció… A szerkesztőség ezen megnyilvánulása minősíthetetlen. Érthetetlen. Magyarázatot...

Read More
2. lap a 3-ból123