II. Világháborús hadinaplót mutatott be Illésfalvi Péter Sepsiszentgyörgyön
dec12

II. Világháborús hadinaplót mutatott be Illésfalvi Péter Sepsiszentgyörgyön

December 10-én zajlott a Rendhagyó Történelemóra-sorozat keretén belül a Besztercei hegyitüzérek a Kárpátokban című hadinapló sepsiszentgyörgyi bemutatója a Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében. Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezetének elnöke nyitotta meg az előadást és a jelen levő fiatalok figyelmébe ajánlotta az előadókat. A Tortoma Könyvkiadót és a kiadó köteteit Demeter László igazgató ismertette. A legnépszerűbb kiadvány Kisgyörgy Zoltánnak a Háromszéki vártúra kalauza, de Zathureczkyné Zelch Manci receptkönyve is nagy siker Erdővidéken. A Tábornokok földje, Erdővidék valamint a Honvédnévkönyv (Sepsiszentgyörgyiek 1848-1849-ben) is figyelemre méltó kiadványok. A Híres helyek sorozat első kiadványában a vargyasi Daniel-kastélyról, a Híres emberek sorozat első kiadványában pedig Benedek Elekről szerezhetnek érdekes információkat a fiatalok. A baróti Tortoma Könyvkiadó a közelmúltban indított első és második világháborús emlékiratokat bemutató sorozatot Hadinapló Könyvek címmel. A sorozat szerkesztője Illésfalvi Péter hadtörténész, főmuzeológus, a sorozat első kötete Varga Ferenc Besztercei hegyitüzérek a Kárpátokban című kötete. Illésfalvi Péter előadásában kiemelte, hogy a legtöbb világháborús hadi dokumentumot bizalmi célokból megsemmisítették a front közeledtével, így a honvédek által vezetett hadinaplók hasznos kiegészítésként szolgálhatnak a hadtörténészek számára. Így történt ez Varga Ferenccel is, aki budapesti létére a besztercei hegyitüzérekhez vonult be és lejegyezte a II. Világháború fronton megélt történéseit valamint fogsága első napjait is. A hadinapló székelyföldi bemutató turnéja Marosvásárhelyen zárult. EMI közlemény [nggallery...

Read More
Rendhagyó Történelemóra: II. Világháborús hadinaplót mutat be Illésfalvi Péter
dec04

Rendhagyó Történelemóra: II. Világháborús hadinaplót mutat be Illésfalvi Péter

Az Erdélyi Magyar Ifjak és a baróti Tortoma könyvkiadó tisztelettel meghívja a Besztercei hegyitüzérek a Kárpátokban című hadinapló bemutatójára. Helyszín: Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók terme Időpont: december 10, csütörtök, 18 óra A Besztercei hegyitüzérek a Kárpátokban című kötetet bemutatja és a magyar hegyitüzérség történetéről előadást tart Illésfalvi Péter történész, főmuzeológus (Budapest), a kötet szerkesztője. A baróti Tortoma Könyvkiadót és könyveit bemutatja Demeter László, a kiadó vezetője. A baróti Tortoma Könyvkiadó a közelmúltban indított első és második világháborús emlékiratokat bemutató forrásközlemény sorozatot Hadinapló Könyvek címmel. A sorozat szerkesztője Illésfalvi Péter hadtörténész, főmuzeológus. A sorozat első kötete Varga Ferenc Besztercei hegyitüzérek a Kárpátokban című kötete. A kötetet először a nyíregyházai Jósa András Múzemban mutatták be. December 7-11 között lesz a kötet székelyföldi bemutatója, melyre tisztelettel meghívjuk Önt, családját és barátait. A kötetről bővebben olvashatnak a világhálón a következő címen: http://www.hungarianarmedforces.com/vargaf.htm A helyszínen a kötet és a kiadó más könyvei is megvásárolhatók: • Nagybaczoni Molnár Ferenc: Tábornokok földje, Erdővidék • Demeter Lajos – Demeter László: Honvédnévkönyv. Sepsiszentgyörgyiek 1848-1849-ben • Kisgyörgy Zoltán: Háromszéki vártúra kalauz • Fehér János: A vargyasi Daniel-kastély (Híres Helyek sorozat 1.) • Szabó Zsolt: Benedek Elek (Híres Emberek sorozat 1.) • Baróti Szabó Dávid: Kisded szótár • Zathureczkyné Zelch Manci receptkönyve A bemutató körút állomásai: • Csíkszereda, december 7., hétfő 19.00 óra, Hargita Megyei Kulturális Központ pinceklubja • Barót, december 8., kedd 19.00 óra, Erdővidék Múzeuma, Kászoni Gáspár terem • Székelyudvarhely, december 9., szerda 18.00 óra, Városi Könyvtár, Látvány- és hangzóanyag részleg • Sepsiszentgyörgy, december 10., csütörtök 18.00 óra, Székely Nemzeti Múzeum, Bartók terem • Marosvásárhely, december 11., péntek 18.00 óra, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácsterme Fegyverforgatás és tollforgatás A hadba vonult ember, mióta birtokolja az írni tudás képességét, nem csak a fegyvert, hanem a tollat is forgatta. A harctéren vezetett napló külön műfaj, amely a magyar hadtörténelemmel foglalkozó irodalom mostohagyermekének tekinthető. Azonban a szintézismunkák évtizedei után mára eljött az ideje azoknak a kiadványoknak is, ahol az ember áll a középpontban. Az első, vagy második világháborús frontjegyzeteket, visszaemlékezéseket feldolgozó “Hadinapló Könyvek” című sorozatával a baróti Tortoma Könyvkiadó kettős célt tűzött maga elé: az előtanulmányokkal és lábjegyzetekkel ellátott kötetek egyfelől forráskiadványként szolgálnak a kutatók számára, másfelől érdekes kortörténeti dokumentumot és a háború “alulnézetből” történő megvilágítását jelenthetik a szélesebb olvasóközönségnek is. Hegyitüzérek? Erre a szóra ma már egyre kevesebben kapják fel a fejüket, az emberek nagy része nem is tudja, mit takar ez a fogalom. A mai nemzedékhez tartozók közül csak azoknak mond ez valamit, akik valamilyen okból jártasak a katonai szakmában, vagy a hadtörténelemben. Varga Ferenc 1941 és 1944 között a Magyar királyi Honvédség tartalékos zászlósaként teljesített szolgálatot egy olyan különleges tüzéralakulatnál, amelyet fegyverzete és felszerelése alkalmassá tett...

Read More
XXVIII. Rendhagyó Történelemóra: 160 éve halt meg Gábor Áron
jún30

XXVIII. Rendhagyó Történelemóra: 160 éve halt meg Gábor Áron

Gábor Áron halálának 160. évfordulója alkalmából július 2-án,  csütörtökön 18.00 órai kezdettel a Kovászna Megyei Művelődési Központ Rendhagyó történelemórát szervez. Előadók: Cserey Zoltán történész és Demeter Lajos kutató. Helyszín: a Bod Péter Megyei Könyvtár Kék terme. Társzervező az Erdélyi Magyar Ifjak. A szervezők mindenkit szeretettel várnak. Az első ágyú neve: Jancsi Gábor Áron (Bereck, 1814. november 27. – 1849. július 2.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje volt, aki a csatamezőn vesztette életét. Az ágyúöntés lehetőségét már az 1848. október 6-án tartott Székely Nemzeti Gyűlésen felvetette, az ellenállás mellett döntő gyűlés azonban nem vette komolyan a javaslatot. Az ötlet Sepsiszentgyörgyön került újra elő, amikor Puchner császári tábornok feltétel nélküli megadásra szólította fel a várost. Az összehívott népgyűlés november 12-én megfelelő fegyverek hiányában már-már a megadás mellett döntött, amikor Gábor Áron felajánlotta, hogy a fülei hámorban ágyúkat gyárt, és a maga öntötte ágyú torka elé áll, ha a próbalövéssel nem talál célba. Szavait a székelyek nagy lelkesedéssel fogadták. Az ágyúkat Gábor Áron ki is öntötte a Magyarhermány melletti Bodvajon. Először november 30-án, a hídvégi csatában használták őket, és a székelyek megnyerték az ütközetet. Puchner azt hitte, hogy a székelyeknek francia tüzérsége került. Az első ágyú neve Jókai Mór cikke szerint Jancsi volt. A bodvaji kohót az osztrák hadsereg 1848 decemberében feldúlta, ezért Gábor Áron Kézdivásárhelyen folytatta az ágyúöntést, Túróczi Mózes rézműves műhelyében. A tüzéreket is ő képezte ki, főleg kézdivásárhelyi diákok közül. 1849. március 24-én Bem József tüzér őrnagynak nevezte ki. Májusban Debrecenbe, a kormány székhelyére küldték, ahol Kossuth Lajos a székelyföldi hadigyárak igazgatójának nevezte ki, a kézdivásárhelyi gyárnak pedig hatvanezer forintos segélyt utaltak ki. Gábor összesen 93 ágyút öntött (bár a számot illetően nem egyeznek a különböző források). Gábor Áron a kökösi csatában, a háromszéki önvédelmi erők és az orosz cár csapatai közti tüzérségi összecsapásban vesztette életét, amikor bal mellén hatfontos ágyúgolyó találta el. Testét először Uzonban hantolták át, a harcok végén került a közeli Eresztevénybe. A református templom kertjében van végső nyughelye. Tevékenysége nagyban hozzájárult a magyar csapatok erdélyi katonai sikereihez. Gábor Áron élete, tudásvágya, önfeláldozó hazaszeretete méltán lehet példa minden fiatal...

Read More
Tiltakozás a Benes-dekrétumok ellen – XXIV. Rendhagyó történelemóra
ápr20

Tiltakozás a Benes-dekrétumok ellen – XXIV. Rendhagyó történelemóra

Nemzetközi tiltakozó megmozdulások és petíció átadás Strasbourgban az Európai Parlamentben „A szlovákiai magyarságot 1945 és 49 között szervezett, programozott népirtással pusztították. Szlovákiai magyar holokausztot értünk meg. Ez csak a zsidók tragédiájához hasonlítható.” (Magyar Nemzet, 1997. június 28.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összefogásra szólítjuk fel Önöket. Tiltakozzunk a szlovák kormány által 2007-ben megerősített Benes-dekrétumok érinthetetlenségének kimondása ellen. Ezek a jogszabályok a magyar és német közösséget súlyosan diszkriminálták. Ennek a rendelkezésnek köszönhetően a II. Világháború után, 1945-48 között a cseh(szlovák) hatóságok a Felvidékről kitelepítettek mintegy 80.000 magyart, hogy a helyükbe szlovákokat telepítsenek és megváltoztassák Szlovákia etnikai térképét. Elkobozták a szlovákiai magyarság vagyonát, 595.222 hektár földet, bezárták a magyarság iskoláit, eltávolították a magyarokat és németeket az állami és más közhivatalokból. Megfosztották őket állampolgárságuktól, nem rendelkeztek szavazójoggal. A Benes-dekrétumok ellentétesek az ENSZ Alapokmányával, az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel és az Európai Unió létrehozásáról szóló Maastrichti Szerződéssel. A Civil Jogász Bizottság és a németországi Hunnia Baráti Kör kezdeményezésére indult tiltakozó akcióhoz csatlakozott az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete is. Megkérünk minden, a felvidéki magyarság sorsát szívügyének tartó erdélyi magyar civil szervezetet, hogy csatlakozzon az akcióhoz. Petícióval fordulunk az Európai Unió Parlamentjéhez, kérjük, hogy a Parlament tűzze napirendre a Benes-dekrétumok európai uniós jogrendszerrel való összeegyeztethetőségét. Kérjük a meghurcolt magyarok és németek kárpótlását, a szervezeteket, vállalkozókat és magánszemélyeket sújtó anyagi veszteségek következményeinek enyhítését. Kérjük, hogy a Parlament határozatban szólítsa fel Szlovákiát, hogy a még hatályban levő diszkrimináló jogszabályokat helyezze hatályon kívül. Az EMI Sepsiszentgyörgyön a megfogalmazott tiltakozó petíciót támogató aláírásgyűjtésbe kezd és rendhagyó történelemórát szervez a fiatalok tájékoztatása céljából. Az aláírásokat az Európai Unió Parlamentjének petíciós bizottságához és a bukaresti Szlovák Konzulátusra juttatjuk el. MEGHÍVÓ Rendhagyó Történelemóra: A Benes dekrétumok és a felvidéki magyarság helyzete a II. Világháború után Előadó: Rab Sándor történelem szakos tanár Helyszín: Sepsiszentgyörgy, Bod Péter megyei könyvtár Gábor Áron terme Időpont: április 18, péntek, 19 óra További információk és csatlakozás az akcióhoz: www.vilagmagyarsag.com/benes Slovakia Embassy/High Comission/Consulate For Romania Office:Embassy Street Address:Strada Otetari nr. 1-3, Sector 2 ZIP Code:702 06 City:Bucharest State:Bucharest Country:Romania Phone:(+40-21) 3126822, 3126823, 3126825 Fax:(+40-21) 6150338, 3122435 Email:slovakembassy@b.astral.ro, zusrbuh@fx.ro Beszámoló XXIV. Rendhagyó történelemóra A Benes dekrétumok és a felvidéki magyarság helyzete a II. Világháború után Április 18-án, pénteken a Megyei Könyvtár Gárbor Áron termében került megrendezésre a 24. rendhagyó történelemóra. A meghívott Rab Sándor történelem szakos tanár volt, aki a Benes dekrétumokról, valamint a felvidéki magyarság sorsáról beszélt a II. világháború után. A tanár úr kifejtette ezeknek a dekrétumoknak a hatását, melyek tragikusnak is nevezhetőek a szlovákiai magyarságra nézve. 2007 június 28-án megjelent a Magyar Nemzetben egy cikk, ezt az esetet a zsidók tragédiájához hasonlatosnak ítélték meg. A felvidéki magyarok sorsa ugyan nem mozgatott meg sok embert, az előadáson viszont...

Read More
XVIII. Rendhagyó Történelemóra: Pusztakamarás múltja és jelene és a báró Kemények
dec26

XVIII. Rendhagyó Történelemóra: Pusztakamarás múltja és jelene és a báró Kemények

Pusztakamarás múltja és jelene és a báró Kemények címmel és A Kemények családtörténetének székelyföldi vonatkozásai alcímmel tartott előadást március 23-án Rabocskai László a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár közösségi termében. Az előadás témájához mérten szó esett Kemény Jánosról, Erdély fejedelméről, Kemény Zsigmond író, közíróról illetve a bárói család számtalan tagjáról. A Kemény család életén túl betekintést nyerhettünk ezen elszigetelt falu életébe, szokásaiba. A modern technika eszközeivel körbejárhattuk a falut, megtekintve ennek fontosabb épületeit. Virtuális sétánk folyamán megtekinthettük a falu templomát is, melyben megfigyelhető számtalan bárói és grófi címer. Virtuális sétánkat a bárói kastély fele vettük, majd megtekintettünk számtalan jellegzetesen mezőségi tájat. Útikalauzunk (Rabocskai Laci bácsi) mesterségéhez mérten (biológia szakos tanár), megmutatott néhány jellegzetesen mezőségi növényt is. Sétánk során ellátogattunk a Márványerdőbe is, ahol a Kemény család elhunyt tagjai alusszák örök álmukat. Ezek után a temető fele vevén utunkat, ahol láthattunk az régi pusztakamarási templom emlékét, mely templom már rég nem látható. A pusztakamarási temetőben ráleltünk számtalan 1848-as szabadságharcos síremlékére, illetve a nemrég elhunyt író, Sütő András szüleinek és testvérének síremlékére. Ezek után szó esett a pusztakamarási magyarság elkeserítő helyzetéről, mely szerint, míg 1950-ben 35 keresztelést jegyeztek, addig 2006-ban csupán egyet. Ez a szám jól mutatja a mai Pusztakamarás helyzetét, nem beszélve arról, hogy a bárói kastélyban román óvoda működik. Összegezésként elmondhatjuk, hogy szó szerint egy „kemény” előadással gazdagodhattunk, mely nemcsak témájában, de tartalmában, előadásmódjában is élményt jelentett a hallgatóságnak. Simon Levente, Erdélyi Magyar...

Read More
1. lap a 3-ból123