25. Rendhagyó Történelemóra – Székely rovásírás
dec13

25. Rendhagyó Történelemóra – Székely rovásírás

Történelemlecke rovásírásból Székely rovásírásunk címmel tartott előadást Vincze Eszter Beáta december 7.- én Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében. A gyergyószentmiklósi előadó az Erdélyi Magyar Ifjak meghívására tartotta meg az immár sorozattá vált Rendhagyó Történelemórák huszonötödik kiadását. Felkészültségét mi sem igazolja jobban, hogy számos erdélyi és kárpátm edencei rovásírás-verseny győztese. Előadása első részében kitért a rovás, ró szavak értelmére, hangsúlyozva, hogy egyik legrégebbi magyar szavunkról van szó. Hangsúlyozta, hogy a rovásírás iránya jobbról balra van, ellentétben a latin vagy cirill betűk írásával. Egyes elméletek szerint a számunkra ellentétes irány a gyakorlatiasság miatt alakult ki, hisz a botrovás esetében a bal-jobb irányú folyamatos írás gyakorlatilag kivitelezhetetlen, míg más elméletek ősmagyar hitbéli okot látnak a rovásírás irányában. Habár több mint száz rovás ABC létezik, manapság kettő elismert, a Forrai Sándor féle, illetve a Magyari Adorján féle. Ezután következett a két ABC m egismertetése, majd ezek hasonlóságait és különbségeit ismerhették meg az előadáson résztvevők. Az ABC sok betűjének különlegessége, hogy hasonlít néhány az adott betűvel kezdődő szóra, például az s betű a sátor alakjára. “Ha már megtanultunk írni, tanuljunk meg számolni is.” – mondta szerényen Eszter, bevezetve minket a róvás számok birodalmába. Hamar észrevettem, hogy a hasonlóságot a római és a róvás számok között. amit Eszter azzal magyarázott, hogy a róvás számok ősiek és ezekből alakultak ki a római számok és nem fordítva. A kétórás előadás utolsó felében Eszter a betűösszeróvásokról illetve a több betűjelből összevont, ám egyikre sem hasonlító betűjelekről, úgynevezett ligaturákról beszélt. Érdekes volt, a mint elmagyarázta az összerovás csinját-bínját. Az előadás utolsó részében próbára tevődött a hallgatóság is, így néhány róvásírással írt, összerótt szót, mondatot kellett kiolvasni. Ráadásként Eszter a jelenlevő bátor kíváncsiskodók nevét is leírta róvásírással. Simon Levente Erdélyi Magyar Ifjak Sepsiszentgyörgy (Megjelent a Történelmi Magazinban) [nggallery...

Read More
XVI. Rendhagyó történelemóra-A ház címere. Háztetődíszek
dec02

XVI. Rendhagyó történelemóra-A ház címere. Háztetődíszek

2007. február 2.-án érdekes és tanulságos előadásnak lehettek szem- és fültanúi az érdeklődők a sepsiszentgyörgyi Bod Péter megyei könyvtár közösségi termében. Az előadást az Erdélyi Magyar Ifjak történelem szakosztálya és a Helytörténeti kör szervezte. Az előadást Demeter Éva néprajzkutatónak, múzeológusnak köszönhettük, aki A ház címere háztetődíszek címmel tartott előadást. A közel 50 érdeklődő nagy odafigyeléssel hallgatta végig az egy órás előadást, melynek fő témája leginkább a vidéki háztetődíszek voltak. Hallhattunk továbbá templomdíszekről, szecessziós épületek díszeiről is. Továbbá vetítő segítségével megnézhettünk nehány érdekes háztetődísz képét illetve rajzolt díszt amelyeket a XX. század elején gyűjtöttek a háromszéki Lisznyón és Nagyborosnyón. Nagy megelégedéssel nyugtáztuk, hogy az érdeklődők között sok a fiatal, a középiskolás, ami azt jelenti, hogy van igény rendhagyó történelemórákra, a nemzeti értékek védelmére. Simon Levente Erdélyi Magyar Ifjak...

Read More
XXI. Rendhagyó történelemóra – Kós Károly megemlékezés
Sze23

XXI. Rendhagyó történelemóra – Kós Károly megemlékezés

2007 szeptember 28.-án, 17 órától az EMI és a helytörténeti kör szervezésében kerül sor a Kós Károly megemlékezésre. A megemlékezők a Kós Károly által tervezett fontosabb sepsiszentgyörgyi épületeket tekintik meg egy városnéző séta alatt. Az épületek előtt elhangzanak az épületekkel és a tervezéssel kapcsolatos fontosabb tudnivalók. Indulás: 17 órakor a Székely Mikó Kollégium bejárata elől, következik a Keresztes-Ház, a Református Népiskola (Tanulók Palotája), a Csulak-Ház, a Kós Károly Iskola, majd a végén a Székely Nemzeti Múzeumban egy rövid összeállítás lesz hallható Kós Károly irodalmi munkásságáról. Előadó: Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum...

Read More
Trianon emléknap – XX. Rendhagyó történelemóra
máj29

Trianon emléknap – XX. Rendhagyó történelemóra

Huszadik kiadásához érkezett a Rendhagyó Történelemóra sorozat. Rendhagyó történelemóránkat egy rendhagyó dátumon, a trianoni békediktátum 87. évfordulóján szerveztük meg, a Bod Péter megyei könyvtárban 19 órai kezdettel. 18 órától Trianon megemlékezésre került sor a sepsiszentgyörgyi Erzsébet  parkban, amely után kezdetét vette a Rendhagyó Történelemóra. Az előadás alatt és után megtekinthetőek voltak a Szobordöntő Trianon című kiállítás fényképei, képeslapjai, melyek az 1920 utáni lebontott magyar emlékműveket örökítik meg (a kolozsvári Fodor András gyűjteménye). Erdélyi Magyar...

Read More
X. Rendhagyó Történelemóra. A Magyar Szent Korona
dec12

X. Rendhagyó Történelemóra. A Magyar Szent Korona

A Magyar Szent Korona története 2006 május 12-én került sor Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Ifjak és a helytörténeti kör szervezésében Kincses Kálmán református lelkésznek A Magyar Szent Korona címmel tartott előadására. A megyei könyvtár Gábor Áron termét megtöltő, jórészt fiatalokból álló közönség egy színvonalas, több mint két órás előadást láthatott. Kincses Kálmán a kivetített képanyag segítségével cáfolt meg téves, széles körben ismert elméleteket. Kincses elmondta: A történelem folyamán nincs egyetlen olyan nép sem, amely akkora jelentőséget fordított volna koronájának, mint a magyarság a Szent Koronának. A magyarság csak azt fogadta el megkoronázott királynak, akit a Szent Koronával koronáztak meg. Ezért a Szent Korona az évszázadok során nagyon sok viszontagságon esett át. Vetélytársak, ellenkirályok többször ellopták, elásták, hogy magukat megkoronáztathassák, vagy a jogos uralkodó megkoronázását megakadályozzák. A Magyar Szent Korona ugyanis a királytól elvonatkoztatott személyiség volt, aki birtokolta az országot és a nemzeti vagyont. Továbbá a Szent Korona az államhatalom alanya volt, akinek nevében a király gyakorolta a hatalmat az alkotmány értelmében, de akinek maga a király is alá volt rendelve. Ezen eszmei uralkodói rend a századok során, a szabadságjogok küzdelmei kapcsán kiművelődött közjog megtestesítője volt. A Papp Gábor – Pásztori-Kupán István – Kincses Kálmán hármas által felállított elmélet megcáfolja a Szent Koronával kapcsolatos hivatalos, akadémiai álláspontot, ők a korabeli hiteles dokumentumokból kiindulva próbálják magyarázni a jelképeket. [nggallery...

Read More
2. lap a 3-ból123