Trianonra emlékeztünk június 4-én. Szorgos kezek a magyar katonai sírokat is eltüntetnék
jún02

Trianonra emlékeztünk június 4-én. Szorgos kezek a magyar katonai sírokat is eltüntetnék

A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a Magyar Országgyűlés hétfőn a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A trianoni döntés 90 évfordulóján Sepsiszentgyörgyön is megemlékezésre került sor. Nem volt elég az ország szétdarabolása, a történelemhamisítás is zajlik, szorgos kezek igyekenek eltüntetni a magyar és német katonai emlékeket Erdélyben. Történelemhamisítás? „Nincs a népek elnyomatásában s az ellenük elkövetett igazságtalanságokban  felháborítóbb, mint műveik elhallgattatása, alkotásaik ki- vagy betiltása, emlékeik kiirtása vagy emlékműveinek eltávolítása arról a helyről, ahová egy élet harca, szenvedése és munkássága után helyezte a ráeszmélő kegyelet…” Horváth Imre Zene: H-599 rockzenekar. Szöveg: Babits Mihály (Áldás a magyarra c. vers). Emlékhelyek ápolása vagy meggyalázása Ezen a címen indítottak hosszas kutató munkát Bokor Zoltán és Lestyán Attila, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium IX. A osztályos tanulói, melynek eredményeként a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK) első helyezést értek el. Idén június 4-én pontosan 90 éve, hogy aláírták a sorsunkat és műemlékeink sorsait megpecsételő trianoni békeszerződést. Ugyan a háborús évekhez viszonyítva valóban béke következett, egyes vidékek lakóinak lelkében annál nagyobb harc. Ilyen vidék a mi otthonunk, Erdély is. Hamarosan 90 éve, hogy talán nap mint nap átkozzuk Trianont, mégis hőseink emlékének konkrét képei előtt, műemlékeink előtt talán nem tanúsítunk kellő tiszteletet. Ugron Nóra, Kézdivásárhely Lestyán Attila és Bokor Zoltán dolgozata, részlet: Emlekhelyek apolasa vagy meggyalazasa Sepsiszentgyörgyi Trianon megemlékezés, Sántha Kriszta-Hanna...

Read More
Trianon megemlékezés Sepsiszentgyörgyön 2008
jún03

Trianon megemlékezés Sepsiszentgyörgyön 2008

Nem egyszerű megemlékezés volt az Erdélyi Magyar Ifjak által a trianoni döntés 88. évfordulóján a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében szervezett tegnapi rendezvény, amelyen több tucat érdeklődő vett részt. A múltba tekintés mellett — amelynek alaposságáról Rab Sándor történelemtanár előadásában gondoskodott — a fiatalok egyúttal jövőbeli célkitűzéseket is megfogalmaztak: Nemes Előd EMI-elnök például a Bolyai Egyetemért, az autonómiáért, a teljes körű anyanyelvhasználatért való harcról beszélt. Az est folyamán bemutatták a Történelmi Magazin legfrissebb számát, amely részletes Trianon-mellékletet tartalmaz. A fiatalok Wass Albert és Babits Mihály műveiből olvastak fel. Hasonló rendezvényeket az EMI tegnap Nagyváradon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen is szervezett. Farcádi Botond, Háromszék, 2008 június [nggallery...

Read More
Trianon előzményei és következményei. Dr. Ádám Sándor előadása
dec22

Trianon előzményei és következményei. Dr. Ádám Sándor előadása

Erdély sorsa, Trianon előzményei és következményei témával történelmi témájú előadást szervezett az Erdélyi Magyar Ifjak. A meghívott előadó dr. Ádám Sándor budapesti történész, aki a magyar nemzettudat ébresztése és ápolása érdekében tíz éve tart előadásokat a Kárpát medencében. A magyarság és Trianon témával eddig több mint tíz könyve jelent meg. Ez évben a Temesvár – Arad – Lugos – Herkulesfürdő – Petrozsény – Déva – Vízakna – Nagyszeben – Brassó – Sepsiszentgyörgy – Székelyudvarhely előadókörúton halad végig. „Nekem a tetemes anyagi áldozatvállalás mellett a célom a nemzeti öröm érzésének keltése” vallja a professzor, akivel legutóbb márciusban a képernyőkön lehettett találkozni, amikor a Hír TV-ben a Bocskai-koronáról beszélt. Az előadásra vasárnap délután hat órai kezdettel került sor a megyei könyvtár Gábor Áron termében, az előadás után dr. Ádám Sándor könyveit a helyszínen kedvezményes áron vásárolhatták meg az érdeklődők. [nggallery...

Read More
Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a Trianon film
dec09

Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a Trianon film

Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a Trianon film Szűknek bizonyult 2005 január 8-án, szombaton délután a háromszéki megyei könyvtár Gábor Áron terme a Trianon című film közönsége számára: szembesülnünk kellett azzal, hogy a terem teljesen megtelt, mintegy 350-400 személy pedig nem fért be a terembe. A vetítést követő beszélgetésen a két meghívott, Koltay Gábor filmrendező és Raffay Ernő történész elemezte a versailles-i békedekitátumot követő, immár nyolcvanötödik éve tartó folyamatot. Koltay Gábor azután készítette a 130 perces, Trianon című produkciót, miután a magyar televíziók (köztük a Duna is) sorra elutasították a Velünk élő Trianon című, tizennégy egyórás részből álló dokumentumfilm sugárzását. Raffay Ernő köszönetet mondott az Erdélyi Magyar Ifjaknak, hogy ezt a vetítést hat erdélyi városban megszervezték, majd leszögezte: Magyarországon a két világháború között senki sem fogadta el a trianoni békediktátumot, ám ez megváltozott 1945 után, amikor az ország elindult lefelé. Csak a kilencvenes évek elején jelentek meg az első könyvek a kérdésről, egész generációk nőttek úgy fel, hogy fogalmuk sem volt, mi történt Trianonban — a december 5-i népszavazás bebizonyította, hogy az anyaországiak a saját múltjukkal és a határon túli magyarok jelenével sincsenek tisztában, s ez nem más, mint nemzeti tudatromlás. Az Erdélyi Magyar Ifjak éppen azért tartotta fontosnak a filmbemutató körút megszervezését, mert ez a film is hozzájárul valamelyest ahhoz, hogy a homály tisztuljon, hiszen a 2004 december 5-i botrányos népszavazáson bebizonyosodott, hogy Magyarországon csak másfél millió öntudatos magyar ember van, de az erdélyi magyarságot is napról-napra gyengíti és apasztja a nemzeti öntudat hiányából fakadó kivándorlás, kiábrándulás, egykézés, a többségi nemzetbe való beolvadás. Kétségtelen, hogy a továbbiakban nagyon sokoldalú nemzetépítésre van szükség, ebben a küzdelemben a zászlóvivő pedig az erdélyi magyar fiatalság kell, hogy legyen, melyet sem főispán, sem rendőrség, sem miniszterek nem akadályozhatnak és félemlíthetnek meg semmilyen alantas módszerrel. Hiszen, mint ismeretes, szervezetünk csíkszeredai és székelyudvarhelyi tagjait hatalmas, egyenként 50 millió lejes bírsággal sújtotta a rendőrség a film levetítése miatt. Fellebbezés után a bíróságon védtük igazunkat, Székelyudvarhelyen nemrég meg is született az ítélet: nem kell kifizetnünk a bírságot, a hatalom megfélemlítő hadjárata ez alkalommal tehát nem járt sikerrel. [nggallery...

Read More
A Trianon-film ­huszárvágása
dec02

A Trianon-film ­huszárvágása

Bombahírként robbant: az Antena 1 televíziós csatorna február első hetében bemutatja Koltay Gábor Trianon-filmjét, és Marius Tucă nagy nézettségű vitaműsorának fókuszába helyezik a dokumentumfilm erdélyi vetítése körül elmérgesedő, nemzetközi színterekre is átcsapó botrányos bonyodalmakat. Eleve borítékolható, hogy a film nézettsége rekordot dönt. A román néző először kerül szembe a sajátjától elütő Trianon-szemlélettel. A tévéközvetítés magyar követője a film körül kialakult politikai hercehurca miatt is felcsigázott érdeklődéssel várja a félszáz évig a Kárpát-medence egészében tabutémaként kezelt, nemzeti közösségének gondolkodó rétegeiben lelki traumává kövesedett történelmi elemzést. Az erdélyi bemutató körül gerjesztett ostoba botrány, amelybe Mona Muscă miniszter asszony tapasztalatlansága és az őt tájékoztató szermély(ek?) miatt belecseppent — kerülöm a besúgó kifejezést —, már nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi emberjogi szervezeteket és fórumokat is irritálja. Dr. Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász Kommentár a Trianon-film körüli vitához címmel összeállítást közölt az erdélyi filmes rendezvénysorozatot kísérő botránysorozatról. ,,Szükséges tehát nemcsak a mostani konkrét esetekben történt, politikailag motivált és az erdélyi magyarság ellen irányult jogellenes eljárások ellen tiltakozni, hanem a jogellenes, cenzúrát tartalmazó törvények és jogi normák ellen is” — írja. ,,Az RMDSZ-es kormánytagokat figyelmeztetni kell kötelező tevékenységükre. Kétségtelenül az Európai Emberjogi Bizottság majd igazat fog adni az érintett EMI képviselőinek” — zárja le a bécsi emberjogi harcos a gondolatsort. Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az EU Romániát figyelő parlamenti vegyes bizottságának alelnöke sajtóközleményben állapította meg, hogy ,,az intézkedések a legalapvetőbb egyéni jogokat, a kultúra és a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozzák, ezért európai parlamenti képviselőként fontosnak tartom felhívni mind az Európai Parlament, mind a Bizottság figyelmét az eseményekre. (…) A kultúra szabad áramlása megillet mindenkit, a romániai magyar közösséget is, hiszen ez az egységes európai eszme lényege.” Mindez néhány héttel Románia európai csatlakozási tárgyalásainak sok jóindulattal és elnézéssel megesett lezárása után történik, amelyet a magyar kormányzat és a Kárpát-medencében élő magyarság támogatott. Mikor az ország súlyos hitelvesztése, negatív nemzetközi megítélésének eszkalációja elkerülhetetlennek tűnt, akkor egy remek belpolitikai huszárvágással — a Trianon-film országos vetítésével — a kényes és kellemetlen fejlemények védhetővé váltak, és a felajzott kedélyek megnyugtathatónak tűnnek. Ha készül is egyáltalán bármilyen jelentés az erdélyi filmvetítést kísérő és ezt megakadályozó jogsértésekről, a nagy nézettségű műsorba iktatás és a történtek ,,kibeszélésének” ténye többé nem kerülhető meg — és nem is kell megkerülni. Annál is inkább, mert a remek belpolitikai diplomáciai fogáson túl a filmvetítés valóban értékközvetítő, a közgondolkodást esetleg jó irányba elmozdító cselekedet, a ,,rendezni végre közös dolgainkat” jegyében megtett fontos lépés. A Trianon-film kapcsán felfeslő és ez idáig elvarratlan szál: a filmvetítéseket szabályozó törvény alig minősíthető balek rendelkezései, amelyek alkalmazásának általánosítása esetében abszurd és kaotikus állapotok alakulnának ki, gyakorlatilag megbénulna a filmforgalmazás. A törvényalkotók figyelmét ez többé nem kerülheti el, s az illetékeseknek...

Read More
1. lap a 2-ból12