A Trianon-film ­huszárvágása

haromszekfejlecBombahírként robbant: az Antena 1 televíziós csatorna február első hetében bemutatja Koltay Gábor Trianon-filmjét, és Marius Tucă nagy nézettségű vitaműsorának fókuszába helyezik a dokumentumfilm erdélyi vetítése körül elmérgesedő, nemzetközi színterekre is átcsapó botrányos bonyodalmakat.

Eleve borítékolható, hogy a film nézettsége rekordot dönt. A román néző először kerül szembe a sajátjától elütő Trianon-szemlélettel. A tévéközvetítés magyar követője a film körül kialakult politikai hercehurca miatt is felcsigázott érdeklődéssel várja a félszáz évig a Kárpát-medence egészében tabutémaként kezelt, nemzeti közösségének gondolkodó rétegeiben lelki traumává kövesedett történelmi elemzést.

koltayAz erdélyi bemutató körül gerjesztett ostoba botrány, amelybe Mona Muscă miniszter asszony tapasztalatlansága és az őt tájékoztató szermély(ek?) miatt belecseppent — kerülöm a besúgó kifejezést —, már nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi emberjogi szervezeteket és fórumokat is irritálja.

Dr. Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász Kommentár a Trianon-film körüli vitához címmel összeállítást közölt az erdélyi filmes rendezvénysorozatot kísérő botránysorozatról. ,,Szükséges tehát nemcsak a mostani konkrét esetekben történt, politikailag motivált és az erdélyi magyarság ellen irányult jogellenes eljárások ellen tiltakozni, hanem a jogellenes, cenzúrát tartalmazó törvények és jogi normák ellen is” — írja. ,,Az RMDSZ-es kormánytagokat figyelmeztetni kell kötelező tevékenységükre. Kétségtelenül az Európai Emberjogi Bizottság majd igazat fog adni az érintett EMI képviselőinek” — zárja le a bécsi emberjogi harcos a gondolatsort.

Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az EU Romániát figyelő parlamenti vegyes bizottságának alelnöke sajtóközleményben állapította meg, hogy ,,az intézkedések a legalapvetőbb egyéni jogokat, a kultúra és a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozzák, ezért európai parlamenti képviselőként fontosnak tartom felhívni mind az Európai Parlament, mind a Bizottság figyelmét az eseményekre. (…) A kultúra szabad áramlása megillet mindenkit, a romániai magyar közösséget is, hiszen ez az egységes európai eszme lényege.”

trianon-filmMindez néhány héttel Románia európai csatlakozási tárgyalásainak sok jóindulattal és elnézéssel megesett lezárása után történik, amelyet a magyar kormányzat és a Kárpát-medencében élő magyarság támogatott.

Mikor az ország súlyos hitelvesztése, negatív nemzetközi megítélésének eszkalációja elkerülhetetlennek tűnt, akkor egy remek belpolitikai huszárvágással — a Trianon-film országos vetítésével — a kényes és kellemetlen fejlemények védhetővé váltak, és a felajzott kedélyek megnyugtathatónak tűnnek. Ha készül is egyáltalán bármilyen jelentés az erdélyi filmvetítést kísérő és ezt megakadályozó jogsértésekről, a nagy nézettségű műsorba iktatás és a történtek ,,kibeszélésének” ténye többé nem kerülhető meg — és nem is kell megkerülni. Annál is inkább, mert a remek belpolitikai diplomáciai fogáson túl a filmvetítés valóban értékközvetítő, a közgondolkodást esetleg jó irányba elmozdító cselekedet, a ,,rendezni végre közös dolgainkat” jegyében megtett fontos lépés.

A Trianon-film kapcsán felfeslő és ez idáig elvarratlan szál: a filmvetítéseket szabályozó törvény alig minősíthető balek rendelkezései, amelyek alkalmazásának általánosítása esetében abszurd és kaotikus állapotok alakulnának ki, gyakorlatilag megbénulna a filmforgalmazás. A törvényalkotók figyelmét ez többé nem kerülheti el, s az illetékeseknek meg kell fontolniuk, hogy a helyi hatóságok magánszorgalmú túlbuzgóságát a kolozsvári prefektus és mások esetében nem kell-e útilapu kilátásba helyezésével ,,honorálni”.

És mi történik a szervezőkre kiszabott bírságokkal?

Sylvester Lajos- Háromszék, 2005 március 2