Mikes Est képekben

Egy néző véleménye a Mikes Estről a Háromszék napilap weboldalán:

“Lenyűgöző erejű, szuggesztív – rám legalábbis – hatású, remek előadás volt. Az ember ilyen esetben elgondolkodik azon, hogy sokszor milyen könnyed nemtörődömséggel viszonyulunk olyan alapvető emberi értékekhez, mint haza, hűség, becsület, gerincesség, közösség, nemzet és nyelv. Itt ezen a fórumon is elhangzott, hogy ott a hazám, ahol megtömhetem a bendőmet és luxusautóban flancolhatok. Istenítjük a globalizálást, mert ily módon megszabadulunk olyan koloncoktól, mint haza, nyelv, nemzet?! EL KELL VESZÍTENÜNK ÉRTÉKEINKET, AHHOZ HOGY ÉRTÉKELNI TUDJUK AMI VOLT? Nem kérek senkitől bocsánatot, akit “érintettem”, én is benne vagyok a sorban.”

[nggallery id=137]

.

SAJTÓVISSZHANG

.

Mikestől – Mikesről

Az első magyar “riporternek”, Mikes Kelemennek állít emléket az az összeállítás, amelyet a Pro Historia rendezvénysorozat keretében székelyföldi városokban mutatnak be ezekben a napokban.

Szabó András Mikes halálának 250. évfordulójára szerkesztett, “Édes néném…” (Mikestől – Mikesről) című önálló előadóestjét 2011. október 14-én mutatták be a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum­ban, tegnap este pedig – a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja meghívására, az EMI és az EMNT társszervezésében – a budapesti előadóművész a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében személyesítette meg a Nagy Bujdosót képzeletbeli nénjéhez írott levelei, illetve más magyar szerzők műveiből vett szemelvények megszólaltatásával. A Kazinczy- és Radnóti-díjas előadóművész jórészt csak a nyelv eszközével élve repítette hallgatóságát Mikes száműzetésének korába, az előadás ívébe simítva a vezír fogadásától a fejedelem napirendjének ismertetésén át az elefánt leírásáig sok mindent, ami 42 éves bujdosása során Zágon nagy szülöttét foglalkoztatta.

Csinta Samu, Háromszék napilap, 2011. november 10.

A szó erejével. Mikes Kelemen emlékét idézték

A Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, valamint az EMI és EMNT társszervezésében nagy sikerű rendezvény színhelye volt szerda este a Bod Péter Megyei Könyvtár.

A Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója alkalmából szervezett, a Gábor Áron Termet érdeklődőkkel megtöltő esemény vendége Szabó András budapesti előadóművész volt, aki ezúttal Sepsiszentgyörgyön is bebizonyította, hogy megérdemelten jutalmazták Kazinczy- és Radnóti-díjjal.

Mikest idéző, előadásával nem csak a távoli Törökország már rég letűnt korát sikerült a mezítelen szó erejével szemeink elé varázsolnia, hanem a szülőföldjéhez és uralkodójához egyaránt hűséges lélek vergődését is hitelesen tudta érzékeltetni.

A közönséget a bukaresti magyar nagykövetség részéről köszöntő Balázs Ádám véleménye szerint Mikes törökországi írásai szétfeszítik a hagyományos önéletrajzi, történetírói műfaj kereteit, ugyanis a francia minta alapján, levelek formájában szórakoztat és tanít bennünket. Szülőföldhöz való ragaszkodása pedig jelképpé vált a mindenkori magyar emigránsok számára.

Bedő Zoltán,  Székely Hírmondó, 2011. november 11.

Irodalmi est Mikes Kelemen emlékére

Szabó András budapesti előadóművész a 250 éve elhunyt zágoni Mikes Kelemen tiszteletére tartott irodalmi estet több székelyföldi városban.

November 9–11. között a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, az EMI és az EMNT közös szervezésében Szabó András irodalmi estjét tekinthették meg az érdeklődők Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. A Kazinczy- és Radnóti-díjas előadóművész Mikes halálának 250. évfordulójára szerkesztett, „Édes néném…” (Mikestől – Mikesről) című önálló műsorát először október 14-én mutatta be a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az összeállítás a Pro Historia rendezvénysorozat keretében láthatták Székelyföldön.

A csíkszeredai előadás kezdetén Mikes Kelemen példaértékű helytállását méltatta Beder Tibor író, a Mikes-zarándoklatok szervezője, aki gyalogosan is megtette a Zágon–Rodostó közötti távolságot.

Szabó András előadásában Mikes képzeletbeli nénjéhez írt leveleiből tallózott, valamint a magyar irodalomból elevenítette meg Mikes Kelemen alakját. A háromszéki születésű Mikes Kelemen (1690–1761) leginkább a Törökországi levelek című elmékirata miatt ismert. II. Rákóczi Ferenc fejedelem apródjaként mindenhová követte urát, még a törökországi száműzetésbe is. Ott is halt meg 1761 októberében pestisben.

Iochom Zsolt, Székelyhon, 2011 november 11