Trianonra emlékeztünk június 4-én. Szorgos kezek a magyar katonai sírokat is eltüntetnék

A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a Magyar Országgyűlés hétfőn a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. A trianoni döntés 90 évfordulóján Sepsiszentgyörgyön is megemlékezésre került sor. Nem volt elég az ország szétdarabolása, a történelemhamisítás is zajlik, szorgos kezek igyekenek eltüntetni a magyar és német katonai emlékeket Erdélyben.

Történelemhamisítás?

„Nincs a népek elnyomatásában s az ellenük elkövetett igazságtalanságokban  felháborítóbb, mint műveik elhallgattatása, alkotásaik ki- vagy betiltása, emlékeik kiirtása vagy emlékműveinek eltávolítása arról a helyről, ahová egy élet harca, szenvedése és munkássága után helyezte a ráeszmélő kegyelet…” Horváth Imre

Zene: H-599 rockzenekar. Szöveg: Babits Mihály (Áldás a magyarra c. vers).

Emlékhelyek ápolása vagy meggyalázása

Ezen a címen indítottak hosszas kutató munkát Bokor Zoltán és Lestyán Attila, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium IX. A osztályos tanulói, melynek eredményeként a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK) első helyezést értek el. Idén június 4-én pontosan 90 éve, hogy aláírták a sorsunkat és műemlékeink sorsait megpecsételő trianoni békeszerződést. Ugyan a háborús évekhez viszonyítva valóban béke következett, egyes vidékek lakóinak lelkében annál nagyobb harc. Ilyen vidék a mi otthonunk, Erdély is. Hamarosan 90 éve, hogy talán nap mint nap átkozzuk Trianont, mégis hőseink emlékének konkrét képei előtt, műemlékeink előtt talán nem tanúsítunk kellő tiszteletet.

Ugron Nóra, Kézdivásárhely

Lestyán Attila és Bokor Zoltán dolgozata, részlet: Emlekhelyek apolasa vagy meggyalazasa

Sepsiszentgyörgyi Trianon megemlékezés, Sántha Kriszta-Hanna szavalata: