Legfrissebb hírek

József Attila irodalmi és beszédművelő önképzőkör – várjuk a jelentkezőket!

Közzétette : - 17:49 - Hírek, Turulmadár Iroda | József Attila irodalmi és beszédművelő önképzőkör – várjuk a jelentkezőket! bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

József Attila irodalmi és beszédművelő önképzőkör – várjuk a jelentkezőket!

A Turulmadár Ifjúsági Iroda márciustól két új programmal vár minden 12-19 éves érdeklődőt. A József Attila irodalmi és beszédművelő önképzőkör rendszeres irodalmi-önismereti és beszédművelő foglalkozásokkal vár benneteket. Az irodalmi-önismereti foglalkozások egy-egy irodalmi alkotás részletének vagy egészének egyedi feldolgozásával zajlanak három korcsoportban: 12-14 évesek, 15-17 évesek illetve 18-19 évesek. Ezek a foglalkozások segíthetnek a nyolcadikosoknak és tizenkettedikeseknek a közelgő vizsgára való felkészülésben is. A beszédművelő foglalkozások a helyes beszédet fejlesztik vicces nyelvtörőkkel, mondókákkal; célja, hogy megtanuljunk érthetőbben és szebben, jól hangsúlyozottan beszélni. Találkozzunk először 2011. március 9-én 18.00 órakor a Turulmadár Ifjúsági Irodában (sepsiszentgyörgyi unitárius templom udvarán) Várjuk jelentkezéseteket a jozsefattilairodkor@gmail.com címre: leveletekben ezt írjátok: név, kor,...

Olvasd tovább

Új EMI-s kiadvány: Szentgyörgy nevű települések Európában

Közzétette : - 09:36 - Rendezvények | Új EMI-s kiadvány: Szentgyörgy nevű települések Európában bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Új EMI-s kiadvány: Szentgyörgy nevű települések Európában

A SZENTGYÖRGY nevű települések és helynevek Európában című kiadvány ötletét talán nem nehéz kitalálni, hiszen Sepsiszentgyörgy lakóiként kíváncsiak vagyunk a Szent György nevet viselő települések történetére, múltjára és jelenére egyaránt. A kiadvány elsősorban a Kárpát-medencében, a történelmi Magyarország területén fekvő Szentgyörgy nevet viselő települések bemutatását teszi lehetővé, így az Őrvidék, Muravidék, Délvidék, Felvidék, Erdély és a jelenlegi Magyarország különböző települései elevenednek meg a szemeink előtt. Szemléltetőeszközként ezúttal nem képeket, hanem a települések címereit mutatja be a kiadvány. A Nemes Emil tanító által összegyűjtött anyag hasznos olvasnivalót kíván minden érdeklődőnek. A nyomtatvány az EMI kiadásában jelent meg, támogatója Sepsiszentgyörgy Helyi Tanácsa....

Olvasd tovább

Sepsiszentgyörgy az erdélyi magyar ifjúság fővárosa

Közzétette : - 14:31 - Hírek | Sepsiszentgyörgy az erdélyi magyar ifjúság fővárosa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Sepsiszentgyörgy az erdélyi magyar ifjúság fővárosa

Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Magyar Országgyűlés Ifjúsági Albizottsága A Magyar Országgyűlés Ifjúsági Albizottsága január 29-én kihelyezett bizottsági ülést tartott Sepsiszentgyörgyön, a Háromszéki Ifjúsági Tanács meghívására. A bizottsági ülés egyetlen napirendi pontja az erdélyi ifjúsági szervezetekkel való ismerkedés volt, ennek érdekében a bizottsági ülésre egyforma képviseleti arányban meghívást kapott a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) is. A MIT küldöttségében vettek részt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) háromszéki szervezetének elnökségi tagjai és munkatársai is. A MIT részéről a küldöttségben rész vettek a MIT elnöksége részéről: Sándor Krisztina elnök, Bozsó Imre Lehel és Tőkés Lehel alelnökök, valamint a tagszervezetek (a Romániai Magyar Cserkésszövetség, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet) elnökségi tagjai és központi munkatársai. Az EMI-t Nemes Előd, Furus Levente, Mihály István, Jakab Csongor és Ürmösi Levente képviselték. [nggallery id=114] Az albizottsági ülést Kapus Krisztián országgyűlési képviselő, a bizottsági elnöke nyitotta meg, és bemutatta a jelenlevő albizottsági tagokat (Lakatosné Sira Magdolna – FIDESZ, dr. Stágel Bence – KDNP, dr. Varga László – MSZP, Baráth Zsolt – JOBBIK). A köszöntők után a két ernyőszervezet egyenként félórás bemutatkozásra kapott lehetőséget. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) részéről Bodor László kiemelte, hogy az általa vezetett szervezet tevékenységi köre szerteágazó, hiszen az erdélyi magyar fiatalok igényei alakítják. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) múltjáról és jelenéről Sándor Krisztina elnök tartott felvezetőt, melyet a tagszervezetek jelenlevő elnökségi tagjai egészítettek ki. A MIT közéleti szerepvállalása, valamint jelenlegi országos szintű rendezvényeinek ismertetése mellett elhangzott: a tagszervezetek sokszínűségének köszönhetőn nagyon tág a programkínálat, ugyanakkor az ifjúságot érintő kérdésekben az ernyőszervezet, valamint a partnerek rendszeresen egyeztetnek. A MIT küldöttségének tagjaiként Gaál Sándor, az RMCSSZ elnöke, Ferkő Andor, az IKE alelnöke, Tőkés Lehel, az ODFIE társelnöke, valamint Nemes Előd, az EMI háromszéki elnöke egészítették ki a bemutatkozást. Téglásy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma Ifjúsági Főosztályának vezetője is jelen volt a gyűlésen, köszöntőjében pedig kiemelte azokat a témákat, amelyek az erdélyi ifjúsági szervezetek számára is hasznosak lehetnek. A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) a kárpát-medencei ifjúsági szervezetek fórumaként elsődleges partnere az Ifjúsági Főosztálynak, mely által reméli, hogy ifjúságpolitikai kérdésekben érdemi együttműködésre számíthat minden kárpát-medencei régió ifjúságával. Külön kiemelte a legnépesebb erdélyi régió szerepét és súlyát a MIK-ben. Beszélt a Mozaik ifjúságkutatási programról, mely régiónként 25 fős fókuszcsoporttal kutatja a fiatalok igényeit. A kutatás első eredményeit már az idei Tusványoson szándékukban áll bemutatni. Elmondta, hogy az Ifjúsági Főosztály részéről jelenleg 25 millió Ft-os kiosztható alap áll határon túli ifjúsági szervezetek támogatására. Dr. Stágel Bence, az albizottsági egyik tagja, az IKSZ (Ifjúsági Keresztyén Szövetség) elnöke is üdvözölte a résztvevőket, kiemelve, hogy mind a könnyített honosítási eljárást, mind pedig az autonómiát kiemelt jelentőségű kérdésnek tartják a bizottság részéről is. Az IKSZ részéről felajánlotta a partnerségi viszonyt az erdélyi szervezeteknek. Lakatosné Sira Magdolna (FIDESZ) az albizottsági tagjaként kiemelte, hogy jó lenne, ha minél gyakrabban lehetne hallani a magyarországi szervezetekkel kötött erdélyi kapcsolatokról, ugyanis az ottani fiatalok sok helyen újra kell tanulják a szervezeti, közösségi életet. Baráth Zsolt (JOBBIK) bizottsági tag hozzászólásában kijelentette: „Veletek vagyunk, jó úton jártok”. Stágel Bencének az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos felvetésére válaszolva a MIT küldöttsége kiemelte, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kiépített Demokrácia Központ-hálózatban több egykori és jelenlegi MIT-es fiatal segít az állampolgársági kérelmet beadó személyeknek. Nemes Előd háromszéki EMI elnök elmondása szerint a Sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központban zömmel középkorúak...

Olvasd tovább

Nyelvhasználat 1840-ben: nem hajlandó németül levelezni Háromszék önkormányzata

Közzétette : - 12:39 - Hírek | Nyelvhasználat 1840-ben: nem hajlandó németül levelezni Háromszék önkormányzata bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nyelvhasználat 1840-ben: nem hajlandó németül levelezni Háromszék önkormányzata

Háromszéken az 1840-es éveket a nemzeti öntudatra ébredés évtizedének is nevezhetjük. A magyar nyelv használatát a társadalmi, politikai élet minden területére törekednek kiterjeszteni. E logika mentén haladva a sepsiszentgyörgyiek, de Háromszék igazgatása sem hajlandó tovább a brassói tanáccsal németül levelezni. A katonaság konzervativizmusával és birodalmi elfogultsággal ragaszkodik hivatalos szinten a német nyelv kizárólagos használatához, ennek a szemléletnek a megváltoztatásáért szállnak harcba a háromszéki hatóságok. 1830-ban Bora Elek alkirálybíró utasítja vissza a II. Székely gyalogezred németül szóló levelét a kétnyelvűség szükségességére hivatkozva. 1833-ban a Gubernium arra utasítja a civil hatóságot, hogy ameddig az országgyűlés törvényt nem módosít, a főhadvezérségnek és az ezredeknek a székekkel folytatott levelezését német nyelven is fogadják el. Válaszlevelében a főkirálybíró arról értekezik, hogy amikor a két ezrednek német ajkú parancsnoka volt, a levelezés a szék és az ezredek között magyarul is folytatódhatott, most magyar parancsnoka van a huszárezrednek, és németül kezdtek levelezni. Ezt a próbálkozást a polgári hatóság visszautasítja, annál is inkább, mivel a tisztviselők közül nagyon kevesen ismerik a német nyelvet, de ha a katonaság mégis megtagadná a magyarul történő érintkezés lehetőségét, akkor inkább használnák erre a célra a latin nyelvet. Az 1840-es országgyűlésen arról is vitáznak, hogy a főhadvezérség a főkormányszékkel és természetesen a székek területén lévő mindenféle elöljárósággal magyarul levelezzenek, és az erdélyi ezredeknél a vezényszavakat magyarul is használják. A szomszédos törvényhatóságokkal folytatott levelezések kérdésében is a magyar nyelv általánosításáért hadakoznak. 1843-ban a brassói tanács Háromszék tiszti hivatalának német nyelven írott levele indulatokat váltott ki a címzettek részéről, mint válaszukban írják az 1791-es törvénycikk a német nyelvet nem sorolta az igazgatási nyelvek közé, ezért vagy magyarul, vagy latinul írott levelezést fogadnak el. A háromszékiek úgy gondolják, hogy – elvi kérdésről lévén szó – szükséges a főhatóság döntőbíráskodása. 1843 nyarán a főkormányszék közbenjárását kérik a brassóiak rendreutasítása tekintetében, hogy a német nyelvű levelezést azonnal cseréljék fel magyar nyelvűvel. A Gubernium 1843. szeptember 13-án kelt válaszában arról tájékoztatja a panasztevőket, hogy a brassóiak a székely és magyar törvényhatóságokkal folytatott levelezésekben az eddig fennállott gyakorlatot ezután is tartsák tiszteletben, ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az 1791-es törvénycikk a szász nemzettel való kapcsolattartásban alkalmazott nyelvet nem említi, nem lehet ezért a szászokat magyarul való levelezésre kényszeríteni, tőlük a latin nyelven írt leveleket kötelesek el­fogadni. Miután a szászok a királynál panaszkodtak a magyar nyelv használata ellen, gróf Teleki József kormányzó 1844. július 15-én arra utasítja Háromszék elöljáróit, hogy vizsgálják meg a szász törvényhatóságokkal 1791-1840 között folytatott levelezésekben a használt nyelvet, és aszerint vagy a latint vagy a németet fogadják el. A birodalmi hivatalos nyelv ellenében a kormányzó tehát képtelen a magyar nyelvet az azt megillető rangra emelni. Ennek az elbizonytalanodásnak a tudatában a brassóiak továbbra is néme­tül írják Háromszéknek címzett leveleiket, ezért 1846-ban Háromszék ismétel­ten főkormányszéki eligazítást kért. A Gubernium az addig is hangoztatott véleményét erősítette meg, miszerint németül a brassóiak a háromszékiekkel ne levelezzenek, hanem mindaddig, míg legfelsőbb határozat születik, a korábbi gyakorlatot tartsák tiszteletben, tehát a latint tekintsék az érintkezés nyelvének. A tapasztalatok miatt az 1846. augusztus 10-11-én tartott háromszéki közgyűlésen fontos teret szentelnek a kérdésnek, amelyet országgyűlési követeik különös figyelmébe is bíznak: „Semmi sem hasznosabb, mint egy nemzetnek léte biztosítékáért, nyelvéért harcolni. Igyekezzenek minden módot felhasználni arra, hogy a magyar nyelv diplomatikai állását, melyből törvény által soha ki sem szoríttatott, mentől előbb visszakapja, és ezáltal nemzeti létünket szilárd alapokra gyökereztetni törekedjenek.” Cserei Zoltán,...

Olvasd tovább

2 % az EMI Szórványért szakcsoportjának

Közzétette : - 17:44 - Hírek | 2 % az EMI Szórványért szakcsoportjának bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

2 % az EMI Szórványért szakcsoportjának

Az EMI Szórványért szakcsoportjának videója a személyi jövedelemadó két százalékának felajánlásához: EMI szórványért szakcsoport Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Szórványért csapata kiemelten fontosnak tartja a szórványban élő nemzettársaink megmaradását és helyzetüknek megismertetését a tömbmagyarsággal, ugyanakkor közösen tenni annak érdekében, hogy az asszimilációs folyamatokat lelassítsuk. A csapat célja megerősíteni a nemzeti és vallási identitást a szórványmagyarok közösségeiben.   Olyan ifjak alkotják, akik fontosnak tartják az erdélyi magyarság sorsát a szórványban is. Soha nem volt kérdés számunkra, hogy van-e értelme annak amit csinálunk! Céljaink mellett a végsőkig kitartva járjuk be Erdély vidékeit, és útközben mindenfelé az együvétartozás érzését kívánjuk erősíteni. A szórványban minden emberi szó számít. A hatványozottan elszórványosodott települések magyar lakossága teljesen el van szigetelődve, és jó esetben az egyház utolsó védőbástyaként létezik. Épp ezért nem mindegy, ki lép be házaikba és ül le beszélgetni a megmaradás fontosságáról, az anyanyelvhasználat szerepéről. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy a nemzetromantika és a sajnálkozás nem  segít. Sőt, hangos jajkiáltásainkkal még rosszabíthatunk az ott élők helyzetén. Ezért fontos számunkra, hogy a szórványban végezendő munkát felelősséggel és tudatosan végezzük. Az EMI szórványért szakcsoporton belül megalakult a Partiumi szakcsoport, mely az adott környék szórványaival hivatott foglalkozni. Ennek felelőse Barta Renáta. Szakcsoportunknak bárki tagja lehet, aki egyetért az EMI célkitűzéseivel és a szakcsoport tevékenységével. Kérjük mindazokat, akik a  szórványmagyarság támogatásáért tenni akarnak, segítsék szakcsoportunkat  céljaink megvalósítása...

Olvasd tovább

Magyar nyelvhasználat Szlovéniában – példa és ötlettár

Közzétette : - 20:08 - Hírek | Magyar nyelvhasználat Szlovéniában – példa és ötlettár bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Magyar nyelvhasználat Szlovéniában – példa és ötlettár

Egész Szlovéniában mintegy 6000 magyar él, tehát körülbelül tizedannyi, mint Erdélyben egyedül Nagyvárad városában. Az önálló Szlovénia létrejötte után a kilencvenes évek végére azonban meglehetősen anyanyelvbarát jogi, törvényi szabályozás jött létre. A mintegy másfélszáz-fős helyi magyar értelmiség rájött, hogy a kétnyelvűség a magyarul tudók számára állásokat, pénzt és egyéb lehetőségeket jelent, és megpróbálja a törvényi kereteket tartalommal feltölteni. Nézzük mire jutottak! A kétnyelvű helységnévtáblákkal nincs gond, sem a község bejáratánál, sem a kijáratánál, sem a vasúton. A településrészek, az országos útügyi vállalat által kitett országúti irányjelző táblák illetve a településen belüli összes közlekedési tábla feliratozása kétnyelvű.  De például a parkolóautomaták mind kívül, mind a szoftjukat tekintve többnyelvűek, és ha a magyar nyelvet választod, a kinyomtatott cetlin is magyarul szerepelnek az utasítások. Olyasmikre is figyelnek, hogy a postaládák vagy az autóbusz-megállók feliratai szintén olvashatóak legyenek anyanyelven is. Természetesen a játszóterekről sem felejtkeztek el. Az utcanevek, sőt a házszámtáblákon feltüntetett utcanevek is kétnyelvűek, és ez a kétnyelvűség ’valós’, tehát nemcsak az „utca” vagy a „tér” szócskára terjed ki, hanem a teljes megnevezésre. A különféle hivatalokon a feliratok kétnyelvűek. Fontos, hogy magyar nyelv hivatalos használata nem csak a helyi tanács alárendeltségében működő intézményekre igaz, hanem az központi állam hivatalaira is (például adóhatóság, vagy Honvédelmi Minisztérium), vagy olyan állami, de nem államigazgatási intézményekre is, mint például a bíróság, vagy az erdő-felügyelőség. A magyar nyelv nem csak kívül, az intézmények tábláin jelenik meg, de belül is, és ez olyan csekélységekig kiterjed, mint a mentőautó feliratozása. Az önkormányzati és az állami épületeken, iskolákon magyar zászló van kitűzve az év minden napján. A piros-fehér-zöld zászló ki van téve a polgármesteri hivatali tanácstermekben, és például a lendvai szlovén nemzetiségű polgármester szintén a zászló előtt állva díszeleg a különféle hivatalos alkalmakkor, mint a tanácsülések vagy közmeghallgatások. Persze zászlóügyben itt is vannak gondok: a rendőrkapitány csak a nemzeti ünnepeken akarta kitűzni a magyar zászlót, a hétköznapokon nem. A belügyminiszter rendreutasította. (Ez nem vicc, még ha viccnek is hangzik!) Az EU pénzekből történő fejlesztéseknél, a támogatás ténye és forrása magyar nyelven is fel van tűntetve. A hivatalok ügyelnek arra, hogy a magyar nyelvet használni kívánó polgárok lehetőleg ne szenvedjenek hátrányt. A különféle nyomtatványok a helyiek szerint ’természetes’, hogy magyar nyelven is kitölthetők, így például a helyi építési hatósághoz benyújthatók magyarul a kérelmek. A itt bemutatott különféle adóbevallási ívek, az állami munkaközvetítőnél történő jelentkezőlap, vagy az, hogy akár az érettségire történő jelentkezés, az óvodai felvétel is elintézhető magyarul, mind azt igazolják, hogy aki akarja, az a legkülönbözőbb állami hatóságoknál a legkülönbözőbb ügyeit intézheti anyanyelven. A fordított irányú a hivataltól a polgár felé irányuló kommunikáció esetére is igaz ez: a hivatalok kétnyelvű leveleket küldözgetnek, még az olyan országos jellegűek is, mint például a nyugdíjkassza. A fontos ügyekről (például a pénzcsere, vagy nagyobb építkezések) az országos szervek, minisztériumok, nemzeti bank is magyarul informálják a polgárokat. A szlovéniai AJOFM a helyi magyar újságban hirdeti a szabad állásokat, s agronómus vagy pincér nem lehet akárki – a magyar nyelvtudás előfeltétel. Egyébként alapszinten igen sok szlovén beszél magyarul – ugyanis a vegyesen lakott községekben a magyar nyelv tanulása az iskolákban kötelező. Azt, hogy a többségi nemzet megismerje a magyar településneveket az is garantálja, hogy a nyilvános térképeken – még az országos atlaszokban is – a magyar elnevezések is szerepelnek. A különféle (nem csak helyi) választásoknál a jelölőcédulák kétnyelvűek, de mindez semmi ahhoz képest, hogy az érettségi...

Olvasd tovább

Megjelent a KAVICS januári száma

Közzétette : - 01:25 - Rendezvények | Megjelent a KAVICS januári száma bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Megjelent a KAVICS januári száma

...

Olvasd tovább

Indul a Mandula – ifjúsági műsor a Sepsi Rádióban

Közzétette : - 19:34 - Rendezvények | Indul a Mandula – ifjúsági műsor a Sepsi Rádióban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Indul a Mandula – ifjúsági műsor a Sepsi Rádióban

Ifjúsági műsorrá alakult át az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) heti rádióműsora, amely minden hétfőn 19 órától hallható a Sepsi Rádióban. Döntés született a műsor nevéről is,  Mandula lesz a címe, hiszen a beküldött több mint húsz javaslatból ez nyerte el a Sepsi Rádió vezetőségének a tetszését. A Sepsi Rádió számtalan alkalommal felkarolta az ifjúsági kezdeményezéseket: a Magyar Dal Napja alkalmából például a fiatalok által beküldött magyar dalok szóltak a rádió hullámain szeptember 12-én. Az ifjúsági műsor minden hétfőn 19 órától hallható, ahol Tordai Sarolta és Molnár Andrea műsorvezetők fogadják a vendégeket. Az eddigi műsorokban érdekes témákról hallhattak beszélgetést a rádióhallgatók, hiszen a Mandula vendége volt Ürmösi Levente-Mihály, a Sepsi Gólyafüzet szerkesztője, Jakab Csongor, a Turulmadár Ifjúsági Egyesület képviselője, aki a felújítás alatt álló ifjúsági klubról beszélt, Nagy Attila, a Berde Áron Iskolaközpont diáktanácsának elnöke, Bálint Erzsébet és Furus Levente EMI alelnökök, Molnár Andrea, a Rebuló diáklap főszerkesztője, a Junior Business Club, az EDISZ, Benkő Réka és Benkő Katalin (KMDÖ), Kovács Orsika, a franciaországi Sarthe megyei diákönkormányzat koordonátora, aki a Kovászna Megyei Diákönkormányzattal fennálló kétéves partnerségi kapcsolatról árult el érdekes részleteket a hallgatóságnak. A műsor minden ifjúsági szervezetnek szeretne lehetőséget biztosítani, ezért meghívottjai lesznek hamarosan a sepsiszentgyörgyi diáktanácsok és cserkészek mellett más ifjúsági szervezetek képviselői is. Nemes...

Olvasd tovább

Díjazták az EMI-t a Háromszéki Önkéntesek Bálján

Közzétette : - 22:43 - Hírek, Sajtóvisszhang | Díjazták az EMI-t a Háromszéki Önkéntesek Bálján bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Díjazták az EMI-t a Háromszéki Önkéntesek Bálján

Az Önkéntesek Világnapja (december 5.) alkalmából került sor a háromszéki önkéntesek hajnalig tartó báljára a HÁRIT, a HITI Önkéntes Központ és a Szentgyörgyi Ifjúsági Klub szervezésében, ahol sort kerítettek a 2010-es év rövid kiértékelésére is. A rendezvényen 22 megyei ifjúsági szervezet képviseltette magát, melyeknek legaktívabb önkéntesei elismerésben részesültek. A Háromszéki EMI részéről az Év Önkéntese címet Juga Árpád, sepsiszentgyörgyi végzős diák érdemelte ki. A legfiatalabb és legidősebb önkéntes mellett (Tölgyesi Karola és Stefán Magdolna, a Máltai Szeretetszolgálat tagjai) különdíjban részesült az EMI szervezésében létrejött Háromszéki Diákegyüttesek Találkozója is, mint a legnagyobb tömeget megmozgató rendezvény, közel ezer résztvevővel. A rendezvény célja egy színvonalas zenei találkozó szervezése valamint tehetséges zenészek bemutatása a nagyközönségnek. Az idei versenyen kilenc diákzenekar mutatkozott be a nagyérdeműnek. A díjkiosztót követően jókívánságok hangzottak el pezsgős koccintás kíséretében, majd kezdetét vette a táncos ünnepség. [nggallery...

Olvasd tovább

Megjelent a KAVICS decemberi száma

Közzétette : - 19:22 - Rendezvények | Megjelent a KAVICS decemberi száma bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Megjelent a KAVICS decemberi száma

...

Olvasd tovább