Legfrissebb hírek

Tüntetés a Bolyai egyetemért – Felhívás

Közzétette : - 15:02 - Hírek | Tüntetés a Bolyai egyetemért – Felhívás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tüntetés a Bolyai egyetemért – Felhívás

Sepsiszentgyörgy, 2005 FELHÍVÁS 2005. október 17-én a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) kezdeményezése nyomán könyves tüntetésre kerül sor Sepsiszentgyörgyön 17 órai kezdettel. Felkérünk minden magyar civil szervezetet, diáktanácsot, a magyar történelmi egyházakat és Háromszék magyar lakosságát, hogy nagy számban vegyenek részt a létfontosságú tüntetésen. A felvonulás 17 órakor a központi 48-as emlékműtől indul, a Stadion utcában élő láncot alkotunk a Váradi József Általános Iskola melletti terület körül, ahol közel nyolc év ígérgetés után sem épült fel az egyetemi campus, épülethiány miatt a sepsiszentgyörgyi felsőoktatás pedig halálra van ítélve. Visszafele a szervezők átadják a prefektúrán a román kormánynak címzett levelet, mely a követeléseket tartalmazza. Legyen világos mindenki számára: sem az Európai Unió, sem Magyarország segítségére nem számíthatunk, ha nem nyilvánítjuk ki világosan és érthetően akaratunkat. Ha kell, az utcán tüntetünk, mert a sajtónyilatkozatok szintjén zajló politikai viták eddig semmilyen eredményt nem hoztak magyar közösségünk számára. KÖVETELÉSEINK Állítsák vissza az államilag finanszírozott magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet! 1. Első, sürgős lépésként hozzanak létre önálló magyar karokat a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. 2. A jövő tanévtől induljon be a Bolyai Egyetem; ennek során a Babeş-Bolyai Tudományegyetem infrastruktúrájának 25%-a kerüljön a Bolyai Egyetemhez, beleértve a székelyföldi kampuszokat és a főépület felét is. Bővítsék ki az állami magyar nyelvű felsőoktatást, indítsanak magyar csoportokat a mérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, erdészeti és művészeti szakokon! Ezeket a csoportokat idővel vegye át az önálló állami magyar felsőoktatási hálózat. Magyarországnak vagy Romániának adózunk? A román állam is támogassa anyagilag a Sapientia-EMTE és Partiumi Keresztény Egyetem fenntartását! Általános és középiskolás diákjainknak ne kelljen románból anyanyelvi szintű vizsgákat tenniük! Románia történelmét és földrajzát tanítsák magyarul az iskolákban! Tanulhassanak anyanyelvükön a moldvai csángó-magyarok! Autonómiát követelünk a teljes magyar oktatási hálózatnak, beleértve a közoktatást és felsőoktatást is! LEGYÜNK OTT MINDANNYIAN! Mindenki hozzon magával egy könyvet! Történelmi előzmények 1959-ben az önálló, magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet a Babeş Egyetemmel való összeolvadásra kényszerítette a kommunista román kormány. Így jött létre a Babeş-Bolyai Tudományegyetem. Ezt a „hadműveletet” – amely súlyosan sértette nemzeti közösségünk érdekeit, és több magyar egyetemi tanár öngyilkosságához vezetett – Nicolae Ceauşescu későbbi diktátor, és munkatársa, a későbbi államelnök, Ion Iliescu irányította. A jelenlegi helyzet Kevés a magyar diák a felsőoktatásban: – kevesebb magyar fiatal jut jövedelmező állásokhoz – felgyorsult az erdélyi magyarság elszegényedése A magyar diákoknak csak kis százaléka tanulhat magyar nyelven A magyar közösség alulképviselt a romániai felsőoktatásban. Miközben a magyar népesség aránya Romániában 6,6%, a magyar egyetemi hallgatók aránya mindössze 4,4%, és ebből csak 1,6% tanulhat magyar nyelven. Sok fontos szakon nincs magyar nyelvű állami felsőoktatás. A mérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, erdészeti, művészeti szakokra járó diákjaink nem tanulhatnak magyarul! Mi a helyzet a „multikulturális” Babeş-Bolyai Tudományegyetemen? Az egyetem – a hivatalos propagandával ellentétben – nem multikulturális. Mi több, az egyetemen a multikulturalizmus köpenyébe bújt román nacionalizmus tombol: – az egyetemi épületekben nincsenek magyar feliratok – a fontosabb egyetemi kiadványok szinte kizárólag csak román nyelven jelennek meg – az okleveleket, bizonyítványokat csak románul állítják ki – az ügyintézésben nem használható a magyar nyelv Az egyetem vezetősége figyelmen kívül hagyta Max van der Stoel ezirányú ajánlásait (lásd az Andrei Marga volt rektornak 2000-ben írt 11-es EBESZ levél). A magyar egyetemi közösségnek – a magyar „tagozatnak” – nincs autonómiája: a döntéshozás minden szinten a vegyes testületekben, többségi szavazattal történik, így a magyar képviselők javaslatait mindig le tudják szavazni (és gyakran...

Olvasd tovább

Irodalmi estek: Máraira, Jókaira, Kosztolányira, József Attilára emlékeztünk

Közzétette : - 13:45 - Hírek | Irodalmi estek: Máraira, Jókaira, Kosztolányira, József Attilára emlékeztünk bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Irodalmi estek: Máraira, Jókaira, Kosztolányira, József Attilára emlékeztünk

2004 decembere óta négy irodalmi estet tartott az Erdélyi Magyar Ifjak szentgyörgyi szervezete. Lányaink (Zsigmond Júlia, Fata Emőke, Oláh-Badi Melinda, Gáll Csilla) minden alkalommal lelkesen készültek az eseményre és nekik köszönhetően sikerült igen tartalmas programokat összehozni az irodalmi délutánokra. A helyszín minden alkalommal a háromszéki Megyei Könyvtár Gábor Áron terme volt, ahol a székeket körberakva sikerült családias légkört kialakítani a résztvevőknek. A tavalyi rendkívül sikeres Wass Albert olvasómaraton után 2004 december 9-én Márai Sándor felolvasást szerveztünk. A szerző kortársához, Wass Alberthez hasonló fájdalmakat élt meg, melyeket úgy örökített meg az utókornak, hogy az tanulhasson belőle. A felolvasás célja volt Márai Sándor emlékének felidézése és műveinek megismertetése a fiatalabb generációval. A felolvasás Erdély nyolc városában egyidőben zajlott, Sepsiszentgyörgyön több mint ötvenen alkottunk élő láncot Márai írásai mellett. A decemberi Márai Sándor felolvasás folytatásaként február 19-én legnagyobb magyar prózaírónkra emlékezve újabb felolvasóestet szerveztünk. Hiszen 180 éve született Jókai Mór, a legnagyobb, legtermékenyebb magyar írónk, ügyvéd, országgyűlési képviselő, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia és a Petőfi társaság tagja, az 1848-as forradalmi 12 pont egyik megfogalmazója. Az író rendkívül gazdag életművét nehéz lett volna néhány óra alatt felölelni, ezért az est folyamán elsősorban Jókai erdélyi vonatkozású műveire helyeződött a hangsúly. Az est különleges meghívottjai voltak Bodó Attila magyar szakos tanár, aki bemutatta nemrég megjelent Jókai a háromszéki sajtóban című kötetét, valamint dr. Nagy Attila egyetemi tanár. 2005 április 1-én Kosztolányi Dezső 120 éves születési évfordulójának alkalmából került sor a megemlékezésre. Az est folyamán Zsigmond Júlia, a Református Kollégium XII. osztályos tanulója Kosztolányi Dezső életrajzát ismertette, a szerző életének fontosabb állomásainál megállva versek kerültek felolvasásra. Idővel csaknem mindenki belekapcsolódott, s hogy még érdekesebb legyen, a felolvasás lejártával izgalmas kis versenyen lehetett résztvenni. Az öt csapat tagjainak az est folyamán elhangzott Kosztolányi életműből feltett kérdésekre kellett válaszolniuk. A nyertesek Zonda Attila Szép az Isten című kötetével, a Cimbora folyóirat mellékleteivel, valamint a Csigalépcsőnevű ifjúsági lappal térhettek haza. A különös napra való tekintettel (április 1.) Kosztolányi munkásságának humoros felébe is betekintést nyerhetett a többségében fiatalokból álló megemlékező társaság. Legutóbb, 2005 május 17-én pedig József Attilára emlékeztünk, a Jaj, szeressetek szilajon című összeállítást a szép délutáni órában összegyűlt mintegy negyven irodalombarát meghitt hangulatban hallgatta, a tehetséges diákok szavalatát pedig tapssal jutalmazta. Mindannyian elégedetten és lelkiekben gazdagabban tértünk haza. Márai Sándor irodalmi est [nggallery id=13] Jókai Mór irodalmi est [nggallery id=14] Kosztolányi Dezső irodalmi est [nggallery...

Olvasd tovább

Fáklyás őrállás 2005 Március 15-én

Közzétette : - 14:50 - Hírek | Fáklyás őrállás 2005 Március 15-én bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

2005 Március 15-én került sor az EMI sepsiszentgyörgyi szervezetének első fáklyás őrállására, melyre mintegy százan jöttek el, nemcsak fiatalok, hanem az idősebb generáció tagjai is. [nggallery...

Olvasd tovább

Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a Trianon film

Közzétette : - 01:10 - Hírek | Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a Trianon film bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a Trianon film

Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a Trianon film Szűknek bizonyult 2005 január 8-án, szombaton délután a háromszéki megyei könyvtár Gábor Áron terme a Trianon című film közönsége számára: szembesülnünk kellett azzal, hogy a terem teljesen megtelt, mintegy 350-400 személy pedig nem fért be a terembe. A vetítést követő beszélgetésen a két meghívott, Koltay Gábor filmrendező és Raffay Ernő történész elemezte a versailles-i békedekitátumot követő, immár nyolcvanötödik éve tartó folyamatot. Koltay Gábor azután készítette a 130 perces, Trianon című produkciót, miután a magyar televíziók (köztük a Duna is) sorra elutasították a Velünk élő Trianon című, tizennégy egyórás részből álló dokumentumfilm sugárzását. Raffay Ernő köszönetet mondott az Erdélyi Magyar Ifjaknak, hogy ezt a vetítést hat erdélyi városban megszervezték, majd leszögezte: Magyarországon a két világháború között senki sem fogadta el a trianoni békediktátumot, ám ez megváltozott 1945 után, amikor az ország elindult lefelé. Csak a kilencvenes évek elején jelentek meg az első könyvek a kérdésről, egész generációk nőttek úgy fel, hogy fogalmuk sem volt, mi történt Trianonban — a december 5-i népszavazás bebizonyította, hogy az anyaországiak a saját múltjukkal és a határon túli magyarok jelenével sincsenek tisztában, s ez nem más, mint nemzeti tudatromlás. Az Erdélyi Magyar Ifjak éppen azért tartotta fontosnak a filmbemutató körút megszervezését, mert ez a film is hozzájárul valamelyest ahhoz, hogy a homály tisztuljon, hiszen a 2004 december 5-i botrányos népszavazáson bebizonyosodott, hogy Magyarországon csak másfél millió öntudatos magyar ember van, de az erdélyi magyarságot is napról-napra gyengíti és apasztja a nemzeti öntudat hiányából fakadó kivándorlás, kiábrándulás, egykézés, a többségi nemzetbe való beolvadás. Kétségtelen, hogy a továbbiakban nagyon sokoldalú nemzetépítésre van szükség, ebben a küzdelemben a zászlóvivő pedig az erdélyi magyar fiatalság kell, hogy legyen, melyet sem főispán, sem rendőrség, sem miniszterek nem akadályozhatnak és félemlíthetnek meg semmilyen alantas módszerrel. Hiszen, mint ismeretes, szervezetünk csíkszeredai és székelyudvarhelyi tagjait hatalmas, egyenként 50 millió lejes bírsággal sújtotta a rendőrség a film levetítése miatt. Fellebbezés után a bíróságon védtük igazunkat, Székelyudvarhelyen nemrég meg is született az ítélet: nem kell kifizetnünk a bírságot, a hatalom megfélemlítő hadjárata ez alkalommal tehát nem járt sikerrel. [nggallery...

Olvasd tovább

A Trianon-film ­huszárvágása

Közzétette : - 20:40 - Hírek | A Trianon-film ­huszárvágása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Trianon-film ­huszárvágása

Bombahírként robbant: az Antena 1 televíziós csatorna február első hetében bemutatja Koltay Gábor Trianon-filmjét, és Marius Tucă nagy nézettségű vitaműsorának fókuszába helyezik a dokumentumfilm erdélyi vetítése körül elmérgesedő, nemzetközi színterekre is átcsapó botrányos bonyodalmakat. Eleve borítékolható, hogy a film nézettsége rekordot dönt. A román néző először kerül szembe a sajátjától elütő Trianon-szemlélettel. A tévéközvetítés magyar követője a film körül kialakult politikai hercehurca miatt is felcsigázott érdeklődéssel várja a félszáz évig a Kárpát-medence egészében tabutémaként kezelt, nemzeti közösségének gondolkodó rétegeiben lelki traumává kövesedett történelmi elemzést. Az erdélyi bemutató körül gerjesztett ostoba botrány, amelybe Mona Muscă miniszter asszony tapasztalatlansága és az őt tájékoztató szermély(ek?) miatt belecseppent — kerülöm a besúgó kifejezést —, már nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi emberjogi szervezeteket és fórumokat is irritálja. Dr. Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász Kommentár a Trianon-film körüli vitához címmel összeállítást közölt az erdélyi filmes rendezvénysorozatot kísérő botránysorozatról. ,,Szükséges tehát nemcsak a mostani konkrét esetekben történt, politikailag motivált és az erdélyi magyarság ellen irányult jogellenes eljárások ellen tiltakozni, hanem a jogellenes, cenzúrát tartalmazó törvények és jogi normák ellen is” — írja. ,,Az RMDSZ-es kormánytagokat figyelmeztetni kell kötelező tevékenységükre. Kétségtelenül az Európai Emberjogi Bizottság majd igazat fog adni az érintett EMI képviselőinek” — zárja le a bécsi emberjogi harcos a gondolatsort. Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az EU Romániát figyelő parlamenti vegyes bizottságának alelnöke sajtóközleményben állapította meg, hogy ,,az intézkedések a legalapvetőbb egyéni jogokat, a kultúra és a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozzák, ezért európai parlamenti képviselőként fontosnak tartom felhívni mind az Európai Parlament, mind a Bizottság figyelmét az eseményekre. (…) A kultúra szabad áramlása megillet mindenkit, a romániai magyar közösséget is, hiszen ez az egységes európai eszme lényege.” Mindez néhány héttel Románia európai csatlakozási tárgyalásainak sok jóindulattal és elnézéssel megesett lezárása után történik, amelyet a magyar kormányzat és a Kárpát-medencében élő magyarság támogatott. Mikor az ország súlyos hitelvesztése, negatív nemzetközi megítélésének eszkalációja elkerülhetetlennek tűnt, akkor egy remek belpolitikai huszárvágással — a Trianon-film országos vetítésével — a kényes és kellemetlen fejlemények védhetővé váltak, és a felajzott kedélyek megnyugtathatónak tűnnek. Ha készül is egyáltalán bármilyen jelentés az erdélyi filmvetítést kísérő és ezt megakadályozó jogsértésekről, a nagy nézettségű műsorba iktatás és a történtek ,,kibeszélésének” ténye többé nem kerülhető meg — és nem is kell megkerülni. Annál is inkább, mert a remek belpolitikai diplomáciai fogáson túl a filmvetítés valóban értékközvetítő, a közgondolkodást esetleg jó irányba elmozdító cselekedet, a ,,rendezni végre közös dolgainkat” jegyében megtett fontos lépés. A Trianon-film kapcsán felfeslő és ez idáig elvarratlan szál: a filmvetítéseket szabályozó törvény alig minősíthető balek rendelkezései, amelyek alkalmazásának általánosítása esetében abszurd és kaotikus állapotok alakulnának ki, gyakorlatilag megbénulna a filmforgalmazás. A törvényalkotók figyelmét ez többé nem kerülheti el, s az illetékeseknek meg kell fontolniuk, hogy a helyi hatóságok magánszorgalmú túlbuzgóságát a kolozsvári prefektus és mások esetében nem kell-e útilapu kilátásba helyezésével ,,honorálni”. És mi történik a szervezőkre kiszabott bírságokkal? Sylvester Lajos- Háromszék, 2005 március...

Olvasd tovább

Rendőrségi vizsgálat Trianon-ügyben

Közzétette : - 20:21 - Hírek | Rendőrségi vizsgálat Trianon-ügyben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Rendőrségi vizsgálat Trianon-ügyben

Némi késéssel, a napokban tudtuk meg, hogy a Trianon-film erdélyi bemutatása kapcsán Sepsiszentgyörgyön is folyt vizsgálat. Nemes Elődöt, az Erdélyi Magyar Fiatalok városi szervezetének elnökét, a Puskás Tivadar Szakközépiskola fiatal tanárát január 17-én behívatták a rendőrség nemrég alakult ,,polgárközeli osztályára”, ahol a nyolc alkalmazottból hat magyar, és magyarul elbeszélgettek vele a találkozóról a film alkotóival, melyre nálunk február 8-án került sor a Gábor Áron Teremben. A kérdések egy része magára a szervezetre, annak tevékenységére vonatkozott. A fiatalembertől írásos nyilatkozatot kértek, mire ő arra hivatkozva, hogy előbb ügyvédjével kell beszélnie, halasztást kért. Másnap már a városi rendőrparancsnok jelenlétében folyt a beszélgetés. Nemes Előd végül megírta nyilatkozatát, nem utolsósorban azért — mint lapunknak nyilatkozta —, mert úgy reméli, azt olvasta ki faggatói mentalitásából, ezzel itt, helyben lezárul az ügy. (b. kovács) – Háromszék napilap, 2005...

Olvasd tovább

Kik vagyunk?

Közzétette : - 13:42 - Hírek | Kik vagyunk? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kik vagyunk?

Fiatalok, akik történelmünk, értékeink, kultúránk megismerésével és ápolásával tudatosan, együtt akarjuk megélni magyarságunkat Az EMI életérzés, életcél és az általuk egybeforrasztott közösség megnevezése Az EMI civil szervezet és független minden politikai párttól és szerveződéstől Mit akarunk? egészséges nemzettudatú s ezáltal teljes értékű életet élő erdélyi magyar ifjúságot elősegíteni olyan kulturális és gazdasági háttér megteremtését, amely alapfeltétele az itthonmaradásnak azon közeg szerepét akarjuk felvállalni, mely által a nemzeti érzelmű magyar ifjúság hallatja hangját kapcsolatrendszer kiépítése a hozzánk hasonló elveket valló kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetekkel Tagszervezeteink működnek a következő településeken: Bánffyhunyad Csíkszereda Erdőszentgyörgy Gyergyószentmiklós Kézdivásárhely Kolozsvár Kovászna Marosvásárhely Mezőpanit Nagybánya Nagyvárad Nyárádszereda Sepsiszentgyörgy Szatmárnémeti Székelyudvarhely Testvérszervezetünk: Egyesült Magyar Ifjúság (EMI), amely a történelmi Magyarország területén működő nemzeti vonalú ifjúsági szevezeteket fogja...

Olvasd tovább