Sajtóvisszhang

Népszerűek a kétnyelvű kaputáblák Sepsiszent­györgyön

Közzétette : - 23:49 - Sajtóvisszhang | Népszerűek a kétnyelvű kaputáblák Sepsiszent­györgyön bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Népszerűek a kétnyelvű kaputáblák Sepsiszent­györgyön

Várakozáson felüli sikernek örvendenek a kétnyelvű kaputáblák Sepsiszent­györgyön: a harapós kutyára, illetve parkolási tilalomra magyar és román nyelven figyelmeztető műanyag lapokból már alig maradt, pedig ezerkétszázat nyomtattak. A kezdeményezők azt fontolgatják, hogy újabb tételt rendelnek, mert egyre többen kérnek belőlük, már faluról, sőt, Marosvásárhelyről és Szatmárról is érdeklődtek – mivel azonban ezeket Sepsi­szent­györgy városának költségvetéséből fizették (2000 lejbe került), máshova nem tudnak adni. A hétköznapi érintkezésben elhanyagolt kétnyelvűséget ösztönző helyi mozgalom az Erdélyi Magyar Ifjaktól indult, a szervezet önkéntesei járták az utcákat, és kopogtak be a házakhoz. Néhol ugyan rájuk csukták az ajtót, de többnyire kedvezően fogadták a fiatalokat, akik a polgármesteri hivatal hozzájárulásával elkészült táblákat is kiosztották. Ingyen, mert nem a pénzbeli nyereséget tekintették – közölte az EMI elnöke, Nemes Előd, aki szerint bőven van még tennivaló az anyanyelvhasználatért. Igaz, hogy két nyelven tájékoztató feliratokat sehol sem lehet kapni, de sokan kényelemből, nemtörődömségből választják az egyszerűbb meg­oldást, vagy mert – legyünk jóindulatúak – nem tudják, hogy másképp is lehet. A világhálón már látni olyan háromszéki magyar diákokat, akik az iskolájuk nevét románul írják, megszokták, hogy ez a hivatalos változat. Ez a nemkívánatos jelenség pár év alatt uralkodóvá válhat, ezért kell tenni ellene. Az EMI következő lépésben a közintézményeket, cégeket, üzleteket keresi fel, hiszen e térségben többnyire az alkalmazottak és az ügyfelek többsége is magyar – és aligha sérti a románokat, ha egy reklám vagy a Dohá­nyozni tilos magyarul is olvasható lesz. Többek között a fogyasztóvédelmi elérhetőség is csak románul jelenik meg – azokban az üzletekben, ahol négyből három vásárló magyar. És akkor csodálkoznak, hogy a panaszok 80 százaléka a lakosság 25 százalékát kitevő román ajkúaktól származik… Ha a hivatalok nem lépnek, a civil szférának kell nyomást gyakorolnia rájuk, és persze az embereknek is fel kell lépniük az anyanyelvükért. A nyelvijogok.ro honlapon legalább ötvenféle kétnyelvű táblát kínálnak a mindennapi helyzetekre, a nyitvatartási időtől kezdve a távozót köszöntő feliratokig: a példa adott, lehet követni, továbbvinni. 2011. október 25., kedd – Demeter J. Ildikó Sikeresek a kétnyelvű kaputáblák Sepsiszent­györgyön Sikeres a kétnyelvű kaputábla-program Sepsiszent­györgyön, ahol augusztus elején kezdték osztani a harapós kutyára, parkolási tilalomra magyar és román nyelven figyelmeztető műanyag táblákat. A kezdeményezők azt fontolgatják, hogy újabb tételt rendelnek, mert egyre többen kérnek kétnyelvű táblát a székelyföldi városban. A környező településekről, sőt, Marosvásárhelyről és Szatmár megyéből is érdeklődtek, hogyan kaphatnának táblákat. Mivel az összesen 2 ezer lejbe (134 ezer forint) kerülő, 1200 darab kétnyelvű táblát Sepsi­szent­györgy önkormányzata fizette ki a város költségvetéséből, más települések lakóinak nem tudnak adni belőle – írja a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap internetes oldalán. A hétköznapok kétnyelvűségét ösztönző helyi mozgalom augusztus elején indult. Az Erdélyi Magyar Ifjak önkéntesei járták az utcákat, és kopogtak be a házakhoz, ingyen osztva a táblákat. Az EMI azt tervezi, hogy következő lépésként a közintézményeket, cégeket, üzleteket keresik fel a kétnyelvűség népszerűsítése érdekében. A „feliratminták” aloldalon többféle kétnyelvű táblát kínálnak a mindennapi helyzetekre, a nyitvatartási időtől kezdve a köszöntő feliratokig. MTI Többszáz kétnyelvű kaputáblát osztottak szét az elmúlt három hónapban Sepsiszentgyörgyön az EMI önkéntesei, a kampányt a megyeszékhely Polgármesteri Hivatala támogatta. Az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki területi elnöke, Nemes Előd a Sepsi Rádiónak elmondta, hogy a város nyelvi tájképének egységesítése céljából 1.200 kétnyelvű kaputábla került kiosztásra a városban a magánházak lakói számára: magyar és román nyelvű. Az EMI önkéntesei tájékoztató levelet tettek a postaládákba, majd kérésre megajándékozták a lakókat a táblákkal. Az akció...

Olvasd tovább

Indul a Pro Historia előadássorozat

Közzétette : - 20:39 - Rendezvények, Sajtóvisszhang | Indul a Pro Historia előadássorozat bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Indul a Pro Historia előadássorozat

A magyar történelem legfontosabb eseményeit ma sem látjuk egyformán. Ennek számos oka van. Ezek az okok ma is éreztetik hatásukat. Megmaradásunk egyik oka, hogy időnként felbukkannak óriások is közöttünk, akiknek áldozata, élete példamutató volt és maradt. Élettapasztalatukat és tudásukat előadásokba öntve segítenek a fiataloknak megtalálni a helyes utat. A Pro Historia előadássorozat előadói a legnagyobbak közül valók, a legjobb témákból nyújtanak válogatást, gyűjtők, publicisták, helytörténészek, utazók, a helyi történettudomány legnagyobbjai szólalnak meg az előadások során. Tervbe vett előadások: Bálinth Zoltán: Huszonévesen múzeumot alapítani. Az Árkosi Falumúzeum gyűjteménye Bedő Zoltán: Miért viselje Incze László nevét a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum? Boér Hunor: A negyedik legrégebbi magyar nyelvemlék: az Apor-kódex Demeter László: Erdővidék szerepe 1848-49-ben Cserey Zoltán: Önkormányzatiság és katonai hatalom Háromszéken a 18.-19. században Gazda József: Kőrösi Csoma Sándor és a mai magyar identitástudat Karda Zoltán: Elindulok, mint egykor Csoma Sándor, hogy felkutassak minden magyart Kádár Gyula: Vesztett vagy győzött Mátyás király Moldvabányánál? Kádár Gyula: A sepsiszentgyörgyi vártemplom. A székely templomvárak szerepe Erdély és a Magyar Királyság határainak védelmében Kisgyörgy Zoltán: Háromszéki székely templomvárak Tulit Zsombor: A Sepsi Zöld Út Rab Sándor: A Székely Mikó Kollégium 1944 – 1989 között Rab Sándor: Felső Fehér vármegye Ráduly Attila: A Nemere Útja Szekeres Attila István: Székely jelképek, községi címerek Történelem fiataloknak Pro Historia címmel tizenöt előadásból álló rendezvénysorozatot indított útjára az Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezete Háromszék városaiban. A témák történelmünk közelebbi és távolabbi eseményeihez, neves személyiségekhez vagy intézményekhez kötődnek, az előadók zömmel itt élő szakemberek: muzeológusok, tanárok, történészek, újságírók, utazók – a célközönség pedig a fiatalság, amelyet aktív szervezeteiken keresztül próbálnak becsalogatni az előadásokra, mert a nyilvánosan meghirdetett rendezvényeken többnyire ugyanaz, a már megállapodott hallgatóság jelent meg, így pedig másokban is felébreszthető az érdeklődés. Nemes Előd elnök közlése szerint a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi és kovásznai EMI-sek maguk választották ki, hogy mire kíváncsiak, így ma Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár­ban (18 órától) Szántai Lajos művelődéstörténész Szent Ist­­ván királyt és Koppány ve­zért hasonlítja össze, Kézdi­vá­sárhelyen a Vigadóban (19 órától) Bedő Zoltán beszél Incze László munkásságáról, Kovásznán a Demokrácia Központban (17 órától) Rá­duly Attila mutatja be A Nemere útját és az azonos című kiadványt. Erdővidék egyelőre kimaradt a sorból, de remélik, hogy legalább két előadást oda is sikerül elvinni; a brassói Reménység Házába is kaptak már meghívást. A programban egyébként Székelyföldhöz kötődő esszéket és fotókat is versenyeztetnek, az anyagiakat a Háromszéki Közösségi Ala­pítvány pályázatán nyerték hozzá. A kezdeményezéshez Bereczki Kinga HKA-elnök is gratulált: pontosan ilyen öntudatos és tartásos programokat szeretne támogatni, ahol a fiatalok is megismerkednek múltjukkal, és erős szellemi alapot kapnak ahhoz, hogy építkezni tudjanak, ne maradjanak páriák, félresöpört alárendeltek saját szülőföldjükön. 2011. október 21., péntek, Demeter J....

Olvasd tovább

Kötődés kell a fiataloknak – interjú Nemes Előddel

Közzétette : - 22:10 - Sajtóvisszhang | Kötődés kell a fiataloknak – interjú Nemes Előddel bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kötődés kell a fiataloknak – interjú Nemes Előddel

Kötődés kell a fiataloknak, mert ennek hiányában elhagyják szülőföldjüket – állítja Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi EMI elnöke. A 30 éves, rendkívül tevékeny, a közért, a civil társadalomért sokat munkálkodó fiatalember sokak számára példakép lehetne, akik azt szeretnék, hogy egy élhető jövőnk legyen. Hobbija a „civilkedés” – vallja, ez tölti ki minden idejét. Nagy álma, hogy egy rendezvényre, amit az EMI szervez, ne szervezőként, hanem egyszerű résztvevőként mehessen el. Bemutatkozás Nemes Előd az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) sepsiszentgyörgyi elnöke 1980-ban született Kézdivásárhelyen. Ez egy érdekes történet – jegyzi meg -, mert szentgyörgyi család lévén, mind ő, mind két testvére a céhes város szülötte. Iskoláit Sepsiszentgyörgyön, majd a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte, ahol földrajz-német szakon szerzett tanári diplomát. Aztán Sepsiszentgyörgyön közigazgatást végzett, majd a szebeni Lucian Blaga Egyetem kézdivásárhelyi kihelyezett tagozatán mesterizett tanügyi menedzsmentből. Büszkén adja azt is tudtomra, hogy újdonsült családapa, kislánya héthónapos, Gyopárka. Szakmai pályafutását tanárként kezdte, aztán a megyei önkormányzatnál dolgozott, mint szakfelügyelő, rendezvényszervező. Jelenleg, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ megnyitása után itt dolgozik ügyvezető igazgatóként. Miért választotta a tanári szakmát? Talán azért leginkább – mondja elgondolkodva, mert ez nálunk családi hagyomány, úgy is mondhatnám, hogy családunkban öröklődő szakma. Gyakorlatilag ebben nőttem fel. Anyai nagymamám és nagytatám is tanító volt, a lemhényi iskola igazgatója is volt Magyari Pál nagyapám. Szüleim is mindketten pedagógusok, sepsiszentgyörgyi tanítók. Édesapám a Gödri Ferenc Iskolában, édesanyám a Váradi Józsefben. (Az édesapa Nemes Emil, a sokak által ismert, elismert és értékelt sepsiszentgyörgyi tanító, aki fáradságot nem ismerve igyekezett a háromszéki, a sepsiszentgyörgyi kisdiákok lelkében elültetni a szülőföld szeretetét azáltal, hogy megismertette velük a város és környéke szépségeit, értékeit. E célból hozta létre a Barangoló sepsiszentgyörgyi helyismereti vetélkedőt kisiskolásoknak, gimnazistáknak és középiskolásoknak, amely révén a kis- és nagydiákok játékos formában váltak szülővárosuk ismerőivé. – szerk. megj.) Négy évig tanítottam a Puskás Tivadar Szakközépiskolában, de mai napig nem szakadtam el a tanítástól, hiszen betanítok az egyetemre, civilszervezési menedzsment, illetve szervezéselmélet tantárgyakat oktatok a Babes-Bolyai Egyetem itteni kihelyezett tagozatán, a közigazgatás szakon. Éppen most államvizsgázik négy diákom, mindannyiukért szorítok. Miért vált meg, ha csak részben is, a pedagógusi pályától? Véleményem szerint a tanügyben nagyon el lehet kényelmesedni. Én is nagyon jól éreztem magam, a Puskásban mindig jó közösségi élet volt, az van ma is, s aztán az ember azt veszi észre, hogy „ott felejti magát”. Szükség van arra, hogy az ember kinézzen, szétnézzen a civil szférában, hogy a kényelem ne legyen úrrá rajta. S mivel én egyéb olyan dolgokkal is foglalkoztam, aminek a munkamente nem mindig volt egyeztethető az én tanári programommal és néha a szabályokkal sem (pl. a diáknak nem lehet telefont használni az órán, az enyém meg folyton szólt), úgy döntöttem, kilépek. Amúgy is olyan mozgalmas volt az életem, hogy állandóan menni kellett ide-oda, amit nehezen lehetett összeegyeztetni egy kötött órarenddel. Többek között a váltás egyik oka tehát ez volt, azaz egy szabadabb légkörben, kötetlenebb munkakörben dolgozhassak, ami mellett „civilkedni” is tudjak. Miért, milyen céllal vágott bele, mondhatni nagy lendülettel, a civilkedésbe, hogy én is ezt a kifejezést használjam? Egyetemista koromban szervező voltam Kolozsváron a Civil Fórum Konferencián. Igazából ott keltette fel érdeklődésemet a civil szféra, ugyanis kisebb diákkoromban nem voltam tagja semmilyen szervezetnek, csupán a Székely Mikó Kollégium Szellem című újságjában cikkeztem néha. Miután az egyetemről hazajöttem, egy évig kerestem, kerestük a társakat, hogy megalapíthassuk az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezetét, ami aztán 2004...

Olvasd tovább

Az IKE és az EMI a legismertebb ifjúsági szervezetek Erdélyben

Közzétette : - 11:35 - Sajtóvisszhang | Az IKE és az EMI a legismertebb ifjúsági szervezetek Erdélyben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az IKE és az EMI a legismertebb ifjúsági szervezetek Erdélyben

A közhiedelemmel ellentétben nem élnek rosszabb anyagi körülmények között az erdélyi magyar fiatalok, mint román társaik, és a családdal, férfi- és női szerepekkel kapcsolatos elképzeléseik is nagyjából megegyeznek – derült ki többek között a Szacsvay Akadémia szerdai előadásán, amelyet Barna Gergő politikai szociológiával foglalkozó kutató és Kiss Tamás, a kolozsvári Országos Kisebbségkutatási Intézet elemzési és kutatási osztályának a vezetője tartott. A két fiatal szociológus a 18 és 29 év közötti korosztály életmódját, értékrendjét és helyzetét vizsgálta saját felmérésében. A munkanélküliség és a pénzhiány mind a magyar, mind a román fiatalok számára problémát jelent, de egy 2001-es kutatás során többen jelölték be ezeket gondként, mint 2008-ban, tudtuk meg. Utóbbi volt azonban a gazdasági válság beálltának éve, ezért gyanítható, hogy ezek az anyagi dolgok azóta újra felértékelődtek – mondta el Barna Gergő. Kutatásából az is kiderült, hogy a magyar fiatalok többsége az ifjúsági szervezetek közül a református hátterű Ifjúsági Keresztény Egyesületet (IKE) ismeri, ezt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) követi a sorban. A családot tartják a legnagyobb értéknek a magyar fiatalok, emellett a béke és a jólét az, amelyet jóval többre értékelnek, mint román társaik – ismertette kutatásának eredményeit Kiss Tamás. Az istenhit viszont sokkal kevésbé fontos a magyaroknak: a felmérésben részt vevő magyar fiatalok közül mindössze 18 százaléknyian jelölték ezt be, a romániai összesítésben szereplő 39 százalékhoz képest. Úgy tűnik, a környezet állapota, az emberekbe vetett bizalom és a tolerancia is a magyar fiataloknak fontosabb, de megállapítható, hogy a közösségi életben való részvétel mindkét nemzetiség számára elenyésző értéket képvisel. A házasságkötés legmegfelelőbb időszakának a lányok számára a 22–25, a fiúknál a 26–29 éves kor közötti periódust tartják magyarok és románok egyaránt, de sem ebben az esetben, sem az eltervezett gyermekek számának esetében a valóság nem felel meg az elképzeléseknek, derült ki az előadásból. A két nemzetiségnél az is megegyezik, hogy jóval több otthoni teendőt tartanak a nő feladatának, mint a férfiénak: a nők dolga például sokak szerint a főzés, takarítás, bevásárlás, gyereknevelés, a férfiakra pedig szinte csak a javítás-szerelés jut. KRÓNIKA, 2011 június...

Olvasd tovább

VII. EMI tábor: javában zajlik a szervezés

Közzétette : - 01:23 - Rendezvények, Sajtóvisszhang | VII. EMI tábor: javában zajlik a szervezés bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

VII. EMI tábor: javában zajlik a szervezés

Gyergyószentmiklós polgármesterével, támogatókkal egyeztetettek a hétvégén az EMI-tábor szervezői. A nagyszabású nyári rendezvény hetedik kiadásához közeledve, javában zajlik az előkészítés. Az Erdélyi Magyar Ifjak 2011. augusztus 10–14. között immár hetedik alkalommal szervezi meg nagyszabású nyári rendezvényét, az EMI-tábort, aminek helyszíne idén is a Gyergyószentmiklós melletti hármas kilométernél lévő Hétvirág panzió területe lesz. A nemzeti ifjúsági tábor iránt évről évre növekvő érdeklődés a programok folyamatos bővítését vonta maga után, a szervezők minden alkalommal újításokkal rukkoltak elő. Ez idén sem lesz másképp. Soós Sándor, a táborszervező Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének elnöke tájékoztatása szerint az eddig megszokott előadósátrak sorát a Népesedésért sátorral kívánják bővíteni, a tervek között ugyanakkor egy, szórakoztató programoknak helyet adó kisszínpad működtetése is szerepel, és további, szervezés alatt álló programok gazdagítják majd az eddigi kínálatot. A koncertprogram idén is színes lesz – ígérik a szervezők, s bár a műsor még korántsem végleges, az már biztos, hogy az „EMI-s bandák” zenéjére idén is bulizhatnak a résztvevők. Itt lesz ugyanis a Kárpátia, a Bikini, az Ossian, és természetesen más zenekarokkal is folynak az egyeztetések. A koncertek terén is ígérnek újdonságokat a szervezők, egyelőre azonban csak annyit árultak el, a VII. EMI-táborba a Charlie-rajongókat is várják. Ami bizonyos, hogy a programokat idén is úgy állítják össze, hogy kicsitől nagyig mindenki megtalálhassa a kedvére valót. Gyergyónak fontos az EMI-tábor A programok összeállításán, a táborozás feltételeit kielégítő helyszín kialakításán mintegy száz tagú szervezőcsapat dolgozik, a Gyergyó hírnevét öregbítő rendezvényt azonban helyi vállalkozók és az önkormányzat is felkarolja, ugyanakkor Hargita Megye Tanácsával is folynak az egyeztetések. Az EMI-tábor az évek folyamán nemcsak önmaga fejlődését jelentette, nemcsak szórakozásra és társadalmi párbeszédre adott lehetőséget, de komoly gazdasági előnyt jelent Gyergyószentmiklós számára is. Ezért és a tábor céljának támogatásáért a város önkormányzata jelentősen besegít a helyi szervezésbe, a táborhely kialakításába. Mezei János polgármester úgy véli, a városnak mindent meg kell tennie azért, hogy a rendezvény önfenntartóvá tudjon válni, és olyan szintre fejlődhessen, ami az eddigieknél is tágabb körben meg tudja szólítani a magyar...

Olvasd tovább

Décsei Ádám Zsolt lett Szentgyörgy Lovagja

Közzétette : - 16:05 - Rendezvények, Sajtóvisszhang | Décsei Ádám Zsolt lett Szentgyörgy Lovagja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Décsei Ádám Zsolt lett Szentgyörgy Lovagja

„Hétpróbás” lovagok csaptak össze Két napon át hét próbával bizonyítottak az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte Légy Te Szent György Lovagja! vetélkedőn a jelentkező fiatalok, akik csatlósaikkal együtt komoly harcot vívtak, hogy az egy éven át megtartható megtisztelő címet megkapják. A Kultúrkert kellős közepén számos érdekes versenyszámban vett részt a három fiú és egy lány benevező. Pénteken öt, vasárnap két próbát kellett kiállniuk a bátor lovagoknak: a második napon aztán kardot ragadtak, hogy végleg bizonyosságot tegyenek rátermettségükről. A nevetés nem maradt el: az egyik lovagot éppen az élet-halál harc közepén hívta fel a barátnője, szerencsére a csatlósa beszélt a hölggyel. A kemény megpróbáltatások végül meghozták gyümölcsüket, a legapróbb, Kínai lovag nevű fiatalember elnyerte a címet, akinek becsületes neve Décsei Ádám Zsolt, az oldalán Noda Scurtu Tamás és Várza Ádám csatlósokkal – mindannyian a Váradi József Általános Iskola diákjai. A Kínai lovagot egy éven át Szent György Lovagjaként tisztelhetjük. Lovagi játékok a múzeumkertben Lovagok, csatlósok, királyi pár, királykis­asszony és udvarhölgyek lepték el a kultúrkert fel­ső sétányát tegnap délben. A herold vezényletére különböző versenyeken mérték össze tudásukat, illetve ügyességüket a vállalkozó kedvűek. Először lovagi labdajátékot űztek. Itt a “lovaknak” volt nehezebb dolga, hisz nekik cipelniük kellett a lovagot. Egyszerre indult két-két pár, s az nyert, aki előbb szerezte meg a pálya közepére elhelyezett labdát. Általában egyszerre értek oda a versenyzők, a küzdelemben gyakorta feldőlt lovas paripájával együtt a szemlélők derültségére. Aztán műveltségi vetélkedőt tartottak. A feltett kérdésre csak bizonyos feladat elvégzése után lehetett válaszolni. Például, előbb be kellett fűzni a cérnát a tűbe. Aztán a lovagok indultak keresgélésre. Feladatul kapták a szőke, piros hercegnő megkeresését. A Székely Nemzeti Múzeum teljes területén kutakodhattak, a kikötés az volt, hogy pirosba öltözött szőke hölggyel térjenek vissza. Sikeresen megoldották a feladatot. “Zöldebb” dolga akadt a csatlósoknak: nekik sárkánytojást – azaz műanyag palackot – kellett gyűjteniük. Mindezt az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki fiókja szervezte a városünnepre. Folytatás is lesz: vasárnap délben lovagi tornára várják az érdeklődőket. Szekeres Attila, Háromszék, 2011 május 7 [nggallery id=120] Fotók: Tóth Tímea...

Olvasd tovább

Ghinea Loránd lett a Székely Március szónokverseny győztese

Közzétette : - 22:09 - Rendezvények, Sajtóvisszhang | Ghinea Loránd lett a Székely Március szónokverseny győztese bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ghinea Loránd lett a Székely Március szónokverseny győztese

Szerdán délután a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár gyerekrészlege adott otthont az Erdélyi Magyar Ifjak által immár harmadik alkalommal megrendezett Székely Március Szónokversenynek. A versenyt 16–22 éves fiatalok számára hirdette meg az EMI. Az öt jelentkezőnek egy óra állt rendelkezésére a beszédek megírására, a helyszínen kapott idézetek tetszőleges felhasználásával, majd egy rövid szünetet tartottak, amíg begyakorolták annak előadását. A szónoklatokat a három tagú zsűri értékelte; a zsűrit Tóth Gödri Iringó, a Székely Mikó Kollégium diáktanácsának elnöke, Ürmösi Júlia-Eszter, az EMI titkára és Gazda Zoltán városi tanácsos alkotta. A legjobbnak Ghinea Loránd bizonyult, ő kapta a 300 lejes pénznyereményt, valamint megoszthatja gondolatait a március 15-i ünnepségen Sepsiszentgyörgy központjában. Második helyezett Iochom Zsolt, a csíki Sapientia harmadéves hallgatója lett, míg a harmadik helyezést Oláh Gellértnek ítélték oda. Bacsó Brigitta és Balázs Hanga Boglárka emléklapban részesült. Ghinea Loránd hangsúlyozta: „Nem attól leszünk magyarok, hogy mellünkre csapunk, vagy hogy szobánk falát magyar zászló diszíti, esetleg hirdetjük a ’48-at, hanem attól leszünk, hogy tudjuk tisztelni a múltat…” Iochom Zsolt Gábor Áron alakját elevenítette fel, arra bíztatva a fiatalokat, hogy legyenek ők is hősök. Beszédében figyelmeztetett, hogy háború folyik most is ellenünk, igaz nem életünk ellen, de magyarságunk, kultúránk, történelmünk ellen. Nem fegyverekkel támadnak ránk, hanem szépen fogalmazott törvények, rendeletek mögött meglapulva. „Kerüljük a vegyesházasságokat, a közelgő népszámláláskor büszkén valljuk magunkat magyarnak, ne adjuk gyerekeinket román iskolába… Kérjük bátran és minél többen azt, ami jár és megillet mindannyiunkat: a magyar állampolgárságunkat!” – hangzott el. Oláh Gellért beszédében 1848 szellemére emlékeztetett. „Az 1848-as esztendő örök betűkkel van felírva az európai nemzetek, de különösen a magyar nemzet történetében. (…) A szabadságot nem csak kivívni, hanem megtartani is tudni kell. 1848. március 15-e volt az a nap, amely százezer magyarból milliót formált” – hangoztatta az ifjú szónok. Az EMI a következő évben is megszervezi a Székely Március Szónokversenyt, melyre várják a sepsiszentgyörgyi, háromszéki ifjú szónokok jelentkezését. A zsűri értékelése – I. helyezett: A zsűri értékelése – II. helyezett: A zsűri értékelése – III. helyezett: Forrás: Székelyhon – Iochom Zsolt Ünnepi szónoklat… Van bennünk valami, ami nagyobb az észnél. Ezt a bennünk levő elevenen lüktető hatalmas földdarabot a régi könyvek szívnek nevezik. Vannak dolgok, melyeket csak azok értenek meg, akiknek szíve van. 1848 márciusa egy olyan esemény, amelyet csak azok értenek meg, akikben elevenen lüktet a szív. Akinek van szíve, az tud emlékezni, mindig magyar tud lenni. Akinek van szíve, az büszke és csak az tud igaz történelmet írni. Az élet azt tanítja, hogy az emberek gonoszak, a sors igazságtalan, a szeretet kárbavész, mégis vannak emberek s nem kevesen, akik túlteszik magukat ezeken a dolgokon. És oda tudják nyújtani a szívüket és kezüket azoknak, akik elesettek és ez által megmutatjuk: “A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”. Széchényi István azt mondta: “Tiszteld a múltat, hogy értsd a jelent és munkálkodhass a jövőn.”Ha nem lett volna szíve, soha nem tudta volna kimondani ezt a mondatot. Higgyétek el, nem attól leszünk magyarok, hogy a mellünkre csapunk vagy szobánk falát magyar zászló díszíti, hanem attól, hogy tiszteljük a múltat, azt amit kárhozott ősapáink felépítettek a történelem folyamán! Attól leszünk magyarok, ha építjük jelenünket tiszta szívből! Attól leszünk magyarok, ha úgy tudunk cselekedni, hogy azt ne bánjuk meg soha! Attól leszünk magyarok, ha édes anyanyelvünket, történelmünket és hagyományainkat tovább tudjuk adni és ha legelőször önmagunknak  be tudjuk bizonyítani:...

Olvasd tovább

Megalakult a Kovásznai EMI

Közzétette : - 22:46 - Hírek, Kovásznai EMI, Sajtóvisszhang | Megalakult a Kovásznai EMI bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Megalakult a Kovásznai EMI

Lendületben Kovászna ifjai! Örömmel tudatjuk, hogy Kovásznán is megalakult az EMI, amely városunk fiataljait mozgásra ösztönzi. Célunk, hogy a hétköznapok szürkeségét minél színesebbé és változatosabbá tegyük. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen van egy szilárd hely, ahol mindig találkozhatunk és megbeszélhetjük a teendőinket. Eddig három megbeszélés zajlott le és máris számtalan ötlettel rukkoltunk elő. Megvalósítandó terveink közé tartoznak: farsangi bál, film-, könyvest, versenyek stb. A sepsiszentgyörgyi EMI-sek számos támpontot nyújtottak és még mindig nyújtanak, ezt köszönjük nekük. Cikkünket szeretnénk egy általuk elhangzott jó tanáccsal zárni: ne mindig mástól várjuk el az első lépést, hanem mi legyünk akik elkezdik kijárni az ösvényt! Istók Krisztina, Timár Timea [nggallery id=115] Megemlékezés A Becsület Napjaként tartják nyilván 1945. február 11-ét, amikor a Budapestet védő magyar—német csapatok megkezdték a kitörést a szovjet ostromgyűrűből. A hét végén az akkori történésekre emlékeztek Kovásznán az orbaiszéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak összefogásával. Ünnepi beszédet mondott Balogh Zoltán, a belvárosi református egyházközség lelkipásztora, a résztvevők koszorúkat helyeztek el. Bokor Gábor – Háromszék, 2011 február...

Olvasd tovább

Megnyitották az Önkéntesség Évét Sepsiszentgyörgyön

Közzétette : - 00:45 - Sajtóvisszhang, Turulmadár Iroda | 1 hozzászólás

Megnyitották az Önkéntesség Évét Sepsiszentgyörgyön

Örvendetesen soknak és sokfélének tűnik a Háromszéken működő civil szervezetek száma, tevékenysége, mégis mindenütt elkelne még néhány ember. Az európai önkéntesség évében járunk, tegnap tizenkilenc különböző egyesület — amelyek legfőbb közös vonása, hogy tagjai (zömmel fiatalok) ingyen, mások javára dolgoznak saját szabad idejüket feláldozva — mutatta be idei terveit Sepsi­szent­györgyön az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Turulmadár-iroda székházában. Nagy részük jelenlétét eddig is, évek óta érezzük: egyházi vagy nemzeti jellegű, hagyományápoló, művelődési, szociális, egészségügyi, környezetvédelmi megmozgató, tartalmasan szórakoztató ren­dezvényeik, kiadványaik nélkül szegényebbek lennénk — szellemiekben és talán lendületben is. A rendszeres vagy egyedi programok hátterét valamennyien pályázatokból, adományokból, saját munkájukból teremtik elő, a felmerülő nehézségek ellenére is panasz nélkül, jókedvűen. Ezt jelzi a sajtótájékoztatón összetépett munkakönyvmásolat is; e gesztusnál azonban fontosabb, hogy ez évtől kezdve széles körű tájékoztatást, valós támogatást tudnak nyújtani a külföldön vállalható önkéntes munka iránt érdeklődő 18—30 éveseknek, előnyei között csak azt említve, hogy olyan tudást lehet így megszerezni, amit sem család, sem iskola, sem barát, sem munkahely nem nyújt. Demeter J. Ildikó – Háromszék, 2011 febr. 10 Megnyitották az Önkéntesség Évét Sepsiszentgyörgyön A 2011-es esztendőben fokozottabb figyelmet kap az önkéntesség, mint tevékenységi és cselekvési forma. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Turulmadár Ifjúsági Iroda az Önkéntesség Éve alkalmából szervezett sajtótájékoztatót, melyen részt vett közel húsz ifjúsági szervezet, iroda és újság vezetője, szerkesztője, képviselői, mindannyian beszámoltak 2011-es terveikről. Elsőként a rangidős Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke szólalt fel, aki már húsz éve végzi önzetlenül az önkéntes munkát. Kiemelte a cserkészmozgalom és a cserkésztáborok fontosságát. Székely István a Vöröskereszt képviseletében arról beszélt, hogy az emberek igénylik a szolgáltatásaikat, hosszú sorokban várakoznak az általuk szervezett időszakos vagy alkalomszerű kivizsgálásokon. Fábián László az Erdővidéki Ifjúsági Szervezet képveseletében a tervezett erdővidéki ifjúsági programokról beszélt, különös tekintettel a környezetvédelmi megmozdulásokra, de az EDISZ által felújított baróti ifjúsági ház  is egy konkrét megvalósítása a friss csapatnak. Molnár Andrea, a Rebuló diáklap főszerkesztője bemutatta az elmúlt évben megjelent számokat, köztük az utolsót, a nyolcadik Rebulót. Ürmösi Levente-Mihály, a KAVICS ifjúsági lap főszerkesztője az újság ötödik számát mutatta be és elmondta, hogy a KAVICS hamarosan Kovásznán és Kézdivásárhelyen is terjesztésre kerül. Szabó Adél-Júlia lelkész, a Sepsiszentgyörgyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet képviseletében a szórványprogramot emelte ki, melynek keretében a Hunyad megyei Lupénnyal sikerült jó kapcsolatot kialakítani. Lepedus Lívia, a Civilek Háromszékért Szövetség irodavezetője a szervezet nyertes Fiatalok Lendületben pályázatát említette, melynek keretében egy lett és egy török önkéntes fiatal fog egy évig Sepsiszentgyörgyön tartózkodni. Nemes Emil lelkész, a Reformátorok Egyesület elnöke a Hunyad megyei fiatalokkal való közös táborozást emelte ki az egyesület éves tervei közül, megemlítve, hogy fontos a szórványban élő fiatalok számára, hogy magyar környezetben táborozzanak, háromszéki fiatalokkal barátkozzanak. Benkő Réka, a Kovászna Megyei Diákönkormányzat elnöke a jól bevált focimaratonok, jótékonysági koncertek, a franciaországi Sarthe megyei partnerkapcsolat folytatása mellett a székelypetőfalvi fürdő felújítását említette a tervek között. Daragics Bernadette szerkesztő a Háromszék napilapban megjelenő KOVAKŐ ifjúsági melléklet újraindítását méltatta és az Osonó Színházműhely 18. születésnapjáról tájékoztatta az egybegyűlteket. Péter Orsolya, a REGÖS Ifjúsági és Közművelődési Egyesület elnöke a Háromszéki Diáknapok hetedik kiadásáról elmondta, hogy film is készül róla, melyet fesztiválokon kívánnak versenyeztetni. Dobolyi László, a Kovászna Megyei Cukorbeteg Gyermekek és Fiatalok Egyesületének elnöke egy jótékonysági koncertről árult el részleteket, melyet a Gyurka Csaba veseátültetéséhez szükséges összeg előteremtése érdekében szerveznek márciusban. Nagy Krisztina, az ERSZI Egyesület képviselője elmondta, hogy elsősorban zenei...

Olvasd tovább

Díjazták az EMI-t a Háromszéki Önkéntesek Bálján

Közzétette : - 22:43 - Hírek, Sajtóvisszhang | Díjazták az EMI-t a Háromszéki Önkéntesek Bálján bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Díjazták az EMI-t a Háromszéki Önkéntesek Bálján

Az Önkéntesek Világnapja (december 5.) alkalmából került sor a háromszéki önkéntesek hajnalig tartó báljára a HÁRIT, a HITI Önkéntes Központ és a Szentgyörgyi Ifjúsági Klub szervezésében, ahol sort kerítettek a 2010-es év rövid kiértékelésére is. A rendezvényen 22 megyei ifjúsági szervezet képviseltette magát, melyeknek legaktívabb önkéntesei elismerésben részesültek. A Háromszéki EMI részéről az Év Önkéntese címet Juga Árpád, sepsiszentgyörgyi végzős diák érdemelte ki. A legfiatalabb és legidősebb önkéntes mellett (Tölgyesi Karola és Stefán Magdolna, a Máltai Szeretetszolgálat tagjai) különdíjban részesült az EMI szervezésében létrejött Háromszéki Diákegyüttesek Találkozója is, mint a legnagyobb tömeget megmozgató rendezvény, közel ezer résztvevővel. A rendezvény célja egy színvonalas zenei találkozó szervezése valamint tehetséges zenészek bemutatása a nagyközönségnek. Az idei versenyen kilenc diákzenekar mutatkozott be a nagyérdeműnek. A díjkiosztót követően jókívánságok hangzottak el pezsgős koccintás kíséretében, majd kezdetét vette a táncos ünnepség. [nggallery...

Olvasd tovább