Sajtóvisszhang

Sorstalanság – Zsigmond Sándor

Közzétette : - 20:38 - Sajtóvisszhang | Sorstalanság – Zsigmond Sándor bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Sorstalanság – Zsigmond Sándor

“Váltsd meg Uram, váltsd meg a hontalanságát Szétdúlt magyarságát” Péterffy Gyöngyi (Újévi könyörgés) Sorstalanság – Kertész Imre – valljuk be őszintén, egy olyan cím és egy olyan név, melyről egy erdélyi átlagember eddig nem, vagy igen keveset hallott. Aztán berobbant a köztudatba, hogy e könyv írója az irodalmi Nobel-díj kitüntetettje lett. Büszkék vagyunk rá, mert magyar származását nem tagadta meg az üldöztetés idején sem és mint egykor nagy elődjei, újra tudatosította a világban a magyar irodalom nemzetközi színvonalát. Nem ez a gond, hanem az, hogy az erdélyi magyar sorstalanság kiváló írója, Wass Albert nemhogy nem kapta meg e rangos elismerést, de mindmáig, többszöri kérés ellenére, a magyar állampolgárságát sem adták vissza. A Kard és kasza, Mire a fák megnőnek, Adjátok vissza a hegyeimet és még számtalan erdélyi témájú könyv szerzője úgy halt meg, hogy sohasem láthatta viszont szeretett hazáját, Erdélyt. Ráadásul egyik legnagyobb nemzeti elkötelezettségű írónkra rásütik a háborús bűnös bélyeget és jogilag egy sorba taszítják a tömeggyilkosokkal, az emberi szenvedés, a gyász, a legváltozatosabb megaláztatások bajnokaival. „ Nincs oly erő, mely útjába állhatna hótiszta szavaknak és ne engedné, hogy kezet nyújtson, ha kell magyar a magyarnak”- vallotta Wass Albert következetesen élete során. Aki a leghivatottabb védőügyvédje kéne legyen, a magyar kormány, pont ezt a hitvallást akarja minden eszközzel elfeledtetni. Sajnos, a nemzetet összefűző szálakat szétszaggató, a szellemi és lelki szolidaritást sárba tipró, a kárpátmedencei magyarságot sorstalanságra ítélő jelenlegi politikum nem fog kiállni Erdély halálában is üldözött írója mellett. Második Trianonuk, a decemberi fekete vasárnap végleg meggyőzött, hogy a hatalom megszerzése és megtartása a legsötétebb embertelenségre is képes elragadtani annak haszonélvezőit. Szabó Dezső aggodó kijelentése „Minden magyar felelős minden magyarért” ma nagyon időszerűvé vált az összmagyarság számára és különösen érvényes az újabb, és most már sorshatározó választásokra készülő erdélyi magyarok és kijelölt politikusaink számára is. Súlyos, helyrehozhatatlan bűn lenne, ha most a hatalmi harcok, egyéni illetve pártérdekek miatt eljátszanánk történelmi lehetőségeinket: Erdély kulturális és gazdasági feltámadását, valamint a sorstalan magyar nemzet lelki egyesülését. Az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében októberben megtartott Wass Albert megemlékezések során bizonyítást nyert, hogy a civil társadalom, a nemzeti értékek iránt elkötelezett ifjúsági szervezetek és annak proeminens képviselői egyértelműen állást foglalnak a kifosztott, megtagadott Kárpát-medencei magyarság mellett. Olyan erőt képviselnek, amire nagyon találó az író egyik verssora: ” A víz szalad, a kő marad.” és főleg amire nagyon oda kéne figyeljenek a hatalmi harcra készülődő politikai osztály képviselői. A Czegei Alapítvány vezetője, Bartha József holtmarosi református lelkész által tolmácsolt Wass Albert sorokat nekünk, erdélyi magyaroknak, mint hitvallást érdemes volna megjegyeznünk: „Szeressétek egymást magyarok. Szűnjenek meg az ellentétek. Legyen végre közös a célkitűzés, hogy becsületes, a közösség érdekeit képviselő vezetőket válasszunk. A jót hozzuk ki egymásból és ne a rosszat. Ne féljetek magyarok.” Mi, a ”jövőlesők”, bízunk benne, hogy az író álma, a nagy négyes: igazság-szépség-jóság-szeretet, aminek életét szentelte, rövidesen megvalósul és végre elnyeri méltó helyét a nemzet nagyjainak pantheonjában. A marosvécsi Wass Albert sír a megmaradás szimbóluma marad, még akkor is, ha most már örökös lakóját a törvény erejével üldözik, akkor is, amikor az idegen erőkkel együttműködő, magyarul beszélő magyargyűlölők, a nemzet, az erdélyi magyarság szétverésén munkálkodnak, amikor megtagadják a múltat, amikor idegen lelkiség kap dicshimnuszt, amikor a magyarság hiteles képviselőinek nem jár szobor, mert sokat próbált nemzedékünkben töretlenül megmaradt az ősi hitvallás: Magyarnak lenni nem faji kérdés, hanem erkölcsi magatartás. Zsigmond Sándor...

Olvasd tovább

Wass Albertre emlékeznek a fiatalok – Kolozsváron megzavarták az előadást

Közzétette : - 20:25 - Rendezvények, Sajtóvisszhang | Wass Albertre emlékeznek a fiatalok – Kolozsváron megzavarták az előadást bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Wass Albertre emlékeznek a fiatalok – Kolozsváron megzavarták az előadást

Nagy érdeklődés mellett, telt ház előtt zajlott a meseolvasás és a diákok által összeállított irodalmi műsor Sepsiszentgyörgyön, melyet az Erdélyi Magyar Ifjak szerveztek a Wass Albert-hét keretében. Hasonlóan sikeres volt a ceglédi Erdélyi Szirmok Társulat Csillagösvényen hazatérek újra című zenés irodalmi műsora Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen — tudtuk meg Nemes Elődtől, a háromszéki EMI vezetőjétől. Kolozsváron viszont csütörtök este megzavarták a rendezvényt a Noua Dreaptă szélsőjobboldali szervezet tagjai — adja hírül a román sajtó. A tucatnyi román fiatal a rendőrök intései ellenére bement a kincses városbeli Heltai Gáspár Alapítvány székhelyére, ahol a zenés irodalmi est zajlott, és bekiabálásokkal zavarták meg a programot. Az őket feltartóztatni igyekvő rendőröknek azzal érveltek, hogy az esemény nyilvános. Szóvivőjük az erdélyi író háborús bűnösségét emlegette, alkotmányellenesnek minősítve az összejövetelt. Az est végül rendbontás nélkül ért véget. Sepsiszentgyörgyön tegnap este Zorkóczy Zenóbia kovásznai művésznő mutatta be műsorát, majd Bartha József református lelkész tartott előadást a holtmarosi Wass-szobor kálváriájáról. A falu református templomkertjében állított mellszobor ügyében a lelkészt többször kihallgatták, a templomba kellett menekítenie a szobrot. Farcádi Botond, Háromszék 2008 október 18., szombat: Közélet [nggallery...

Olvasd tovább

Az EMI által felújított játszótér avatóünnepsége a Gödri Ferenc utcában

Közzétette : - 20:04 - Rendezvények, Sajtóvisszhang | Az EMI által felújított játszótér avatóünnepsége a Gödri Ferenc utcában bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az EMI által felújított játszótér avatóünnepsége a Gödri Ferenc utcában

Az összefogás játszótere A civil, a vállalkozói szféra és az önkormányzat sikeres együttműködésének eredménye a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc utcai játszótér felújítása — mondta a csütörtök esti avatórendezvényen Török Enikő programfelelős. A játszótér rendezését ugyanis az Erdélyi Magyar Ifjak civil szervezet kezdeményezte, előbb a Polgár-Társ Alapítványnál pályáztak a tervhez szükséges pénzre, majd több lakó, cégvezető és az önkormányzat is csatlakozott a programhoz, így sikerült előteremteni a mintegy tizenötezer lejt. De nemcsak a pénz számít, hiszen az EMI önkéntesei részt vettek a munkában, a városi kertészet a facsemetéket, a növényzetet biztosította, a lakók gondoskodásának köszönhetően pedig ezek szépen fejlődnek is.Sepsiszentgyörgy polgármestere meg is jegyezte: az összefogás eredménye a szépen rendezett tér, az önkormányzat pedig ezentúl is kiemelten támogatja a hivatalhoz érkező azon kéréseket, amelyekből kitetszik: a lakosok akarnak tenni környezetük rendezéséért. Sok a tennivaló a városban, ha mindenütt ilyen emberek laknának, máshol állna Sepsiszentgyörgy — mondta a polgármester. Nemes Előd, a háromszéki EMI elnöke lapunknak elmondta: folytatni szeretnék a kezdeményezést, évente egy játszóteret tudnának felújítani, ha a támogatók kiállnak mellettük. A belső udvar rendezése egyébként folytatódik: már el is kezdődött a játszótér szomszédságában levő parkoló felújítása. Az avatórendezvényen az EMI önkéntesei édességgel kínálták a gyerekeket, akik egy golyóstollat adtak át a polgármesternek annak reményében, hogy a továbbiakban még több hasonló együttműködési megállapodást ír majd alá. Farcádi Botond, Háromszék [nggallery...

Olvasd tovább

Aki bajnokokat nevel (Böjte Csaba Sepsiszentgyörgyön)

Közzétette : - 19:47 - Rendezvények, Sajtóvisszhang, Turulmadár Iroda | Aki bajnokokat nevel (Böjte Csaba Sepsiszentgyörgyön) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Aki bajnokokat nevel (Böjte Csaba Sepsiszentgyörgyön)

Isten szép ajándékai a feladatok, azokat megoldani pedig annyit jelent, mint minden körülmény között szembenézni az élet nagy kihívásaival — ezeket a gondolatokat értelmezte életre, tettre, cselekedetre ösztönzően hét végén Sepsiszentgyörgyön Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója. Ez a szociális intézmény jelenleg mintegy másfél ezer erdélyi árva, nehéz sorsú gyermek neveléséről gondoskodik, Háromszéken is több településen tevékenykednek. A szombat esti közönségtalálkozón zsúfolásig telt a megyei könyvtár Gábor Áron Terme. Nemes Előd a rendezvényt szervező EMI és Turulmadár Ifjúsági Iroda nevében úgy fogalmazott: mi, székelyföldiek elhanyagoljuk Böjte Csabát, ezért is hívták meg Szentgyörgyre. Aztán néhány levetített képsor Csaba testvér dokumentumfilmen rögzített hétköznapjairól: felvillan néhány életmentő akció, miáltal gyermekek lelnek otthonra a legmélyebbnek látszó reménytelenségből. Mert ő maga hivatásszerűen vallja, ,,nagyon nehéz azt mondani, hogy engem nem érdekel”, s mivel Dél-Erdély szórványvidékein, a Zsíl völgyében nagyon sok teljesen magára maradt, székely származású család került felfoghatatlanul nehéz helyzetbe, támogatásukra mindig nagy szükség van. És Böjte Csaba, aki hisz abban, hogy a gyermek nem más, mint ,,Isten szép csodája”, kik között értelemszerűen nem lehet selejt, lehajol az apróságokhoz, és azt mondja nekik: én vagyok az edző, akarsz te bajnok lenni? És így történik, miután a szó legnemesebb értelmében készítik fel őket az életre, ,,erre a reális világra” — ,,nincs irgalom, mert a gyermekekben kétszer annyi erő van, mint amennyit egy számtanórán kihoznak magukból” —, hogy az általuk nevelt árvák 60—70 százaléka főiskolára kerül… Böjte Csaba hosszasan mesél tevékenységükről, történetei a derű, a bizakodás és az alázat hangján szólnak. Itt, a Kárpát-medencében az a legnagyobb probléma, hangoztatja, hogy ,,elfordultunk az élettől”, nincs szolidaritás, nem tudunk lehajolni a szomszédban bajban lévő gyermekhez. De bajainkat orvoslandó, nem nyafognunk kell, hanem megoldani feladatainkat, hiszen érdemes emelni a tétet, ,,merj nagyot álmodni, és merd rátenni az életedet”. Szemléletének köszönhetően ma mintegy 1500 árva erdélyi gyermekről gondoskodnak negyvennél több intézményben, háromszéki létesítmények találhatók Kovásznán, Árkoson, Esztelneken és Sepsibükszádon. S a sok kicsi sokra megy tételt igazolja, hogy kovásznai házukat több mint tízezer ember alapítványuk számára felajánlott jövedelemadó-töredékéből vásárolták. Előadása végén a Gábor Áron Teremben lévők állva tapsolták meg a ferences szerzetest. Ugyanaznap este Bardócz Csaba református lelkész ismertette az általuk kezdeményezett, Áldás népesség nevű mozgalmat. Tegnap délben pedig Böjte Csaba mutatott be emlékezetes szentmisét a Szent József római katolikus templomban, melynek végén Szabó Lajos kanonok arra kérte a háromszékieket, támogassák a ferences szerzetes által irányított gyermekmentő mozgalmat. Erre a plébánián át nyújtható adományok mellett egy másik lehetőség a személyi jövedelemadó 2 százalékának felajánlása. Szerző: Mózes László 2008 szeptember 29., hétfõ:...

Olvasd tovább

Fiatalok és a fotográfia

Közzétette : - 15:40 - Rendezvények, Sajtóvisszhang | Fiatalok és a fotográfia bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fiatalok és a fotográfia

Zsúfolásig telt pénteken este a sepsiszentgyörgyi Bástya vendéglő: nem szokványos bulizás vagy kocsmázás okán, hanem a harmadik Háromszéki Ifjúsági Fotóverseny díjazása, egyben a zsűri által a legjobbnak tartott huszonöt fénykép bemutatója apropóján. Több mint örvendetes, hogy ekkora érdeklődés övezi a vizulás világgal kacérkodó fiatalok körében a fotográfiát: az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Megyei Művelődési Központ által szervezett megmérettetésre, miként azt Nemes Előd, a szervezet elnöke elmondta, háromszáznál több fotó érkezett, háromszor több, mint egy évvel korábban. Egyben céljuk az is, hogy felkutassák az új tehetségeket, akik később a szentgyörgyi Képvidék alkotócsoport utánpótlásává válhatnak. A háromtagú zsűri nevében Toró Attila fotográfus értékelte a beérkezett képanyagot, hangsúlyozva, elsődlegesen azt keresték, milyen mértékben lelhető fel a tudatosság a fotókon. Végül a közel hetven versenyző — köztük Szilágy, Hargita és Brassó megyeiek is — közül megnevezték a legjobbakat, néhány dicséret után átvehették a fődíjakat is: harmadik Seres Bálint, második Balogh Enikő Beatrix, Bidiga Anna Mária pedig első helyezést ért el. A huszonöt fotó egy hónapig marad a falakon, a képek láthatóak az EMI honlapján is. Szerző: Mózes László, Háromszék 2008 szeptember 24., szerda [nggallery...

Olvasd tovább

Trianon megemlékezés Sepsiszentgyörgyön 2008

Közzétette : - 12:14 - Rendezvények, Sajtóvisszhang | Trianon megemlékezés Sepsiszentgyörgyön 2008 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Trianon megemlékezés Sepsiszentgyörgyön 2008

Nem egyszerű megemlékezés volt az Erdélyi Magyar Ifjak által a trianoni döntés 88. évfordulóján a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében szervezett tegnapi rendezvény, amelyen több tucat érdeklődő vett részt. A múltba tekintés mellett — amelynek alaposságáról Rab Sándor történelemtanár előadásában gondoskodott — a fiatalok egyúttal jövőbeli célkitűzéseket is megfogalmaztak: Nemes Előd EMI-elnök például a Bolyai Egyetemért, az autonómiáért, a teljes körű anyanyelvhasználatért való harcról beszélt. Az est folyamán bemutatták a Történelmi Magazin legfrissebb számát, amely részletes Trianon-mellékletet tartalmaz. A fiatalok Wass Albert és Babits Mihály műveiből olvastak fel. Hasonló rendezvényeket az EMI tegnap Nagyváradon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen is szervezett. Farcádi Botond, Háromszék, 2008 június [nggallery...

Olvasd tovább

Eggyel több játszótér (Civil kezdeményezés)

Közzétette : - 12:03 - Rendezvények, Sajtóvisszhang | Eggyel több játszótér (Civil kezdeményezés) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Eggyel több játszótér (Civil kezdeményezés)

Ritka, a maga nemében Sepsiszentgyörgyön egyedülálló összefogás eredményeként a városban az önkormányzat által idénre tervezett négy új játszótér helyett öt készül el. A sikertörténet egy pályázati kiírásból indult, s a merjünk nagyok lenni elv alapján dagadt odáig, hogy — sarkítva — egy maroknyi fűmagadományból egy rendezett városrész lesz. A csíkszeredai Polgártárs Alapítvány a MOL Rt.-vel közösen hirdetett zöldövezetek felújítására pályázatot, ezt használta ki az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) — és itt egy gondolat erejéig érdemes megjegyezni, Háromszékről igen kevés érdeklődő akad a Polgártárs és a MOL pályázataira, holott számos, változó tematikájú kiírással igyekeznek segítségére lenni vállalkozó kedvű, civil szervezeteknek, iskoláknak. Visszatérve az EMI kezdeményezésére: találtak egy nagyon lerobbant, amúgy a város kellős közepén levő tömbházudvart, ahová az önkormányzat nem tervezett egyelőre semmit. Rég felhagyott játszótér, sár, összevissza parkoló autók, járda csak nyomokban, aszfalt még annyira sem. Első nekifutásra csak a pályázat kínálta lehetőséget — növényzet a tér beültetésére — akarták kihasználni, aztán jött az ötlet: miért ne lehetne egy rendezett, játszótérrel, rendes parkolóhelyekkel ellátott, kellemes hellyé varázsolni a belső udvart? És nekiindultak támogatókat keresni — és találtak. Öt céget, melyek részint pénzzel segítették, részint építkezési anyagot vagy éppenséggel játszótérelemeket adományoztak, összesen 11 000 lej értékben. Ez még nem elég a játszótérre — de ekkor jön képbe az önkormányzat. Látva a szándékot s az annak megvalósításáért tett komoly előrehaladást, kiteljesítették immár végleges állapotába a tervet. A kezdeti növénytelepítésből, majd játszótérből mostmár parkolók és járdák is lettek, meg a játszóteret övező kerítés — a hármas összefogásból (civil szféra, vállalkozói réteg, önkormányzat) ekképp őszig egy teljességgel megújult városrész születik. Egy olyan elhanyagolt, lerobbant környezeté, melynek rendbetétele így, a civil kezdeményezésnek köszönhetően sokkal kevesebb közpénzbe kerül, sokkal hamarabb elkészül, mintha az önkormányzatra vártak volna. Szerző: Váry O. Péter, Háromszék 2008 május 22., csütörtök:...

Olvasd tovább

Ránk fér egy kis lovagiasság

Közzétette : - 10:28 - Rendezvények, Sajtóvisszhang | Ránk fér egy kis lovagiasság bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ránk fér egy kis lovagiasság

Miután dicső királyunk és szépséges felesége végighallgatta az öt lovag bemutatkozását, tekintetével méltatta a felvonultatott címereket, és rábólintott a lovagi tornák kezdésére, a nemes ifjak Nagy Lajos korát firtató kérdésekre válaszoltak, majd nekiláttak a sárkánykészítésnek. Előbb a csatlósok játékát követték az egybegyűltek, majd a csapatjátékon és vívóbemutatón drukkoltak, akinek pedig kedve volt, maradt a táncoktatásra is, ahol a lovagi kornak megfelelő eleganciával megjelent urak és hölgyek tanulták a lépéseket. Hogy végül az ügyességi próbákon vagy a tudáson múlik-e, ki lesz idén Szent György lovag, nem tudni, de mindez kiderül vasárnap délután, amikor a nagyközönség előtt a győztest lovaggá ütik. Fekete Réka, Háromszék 2008 május 3., szombat: Szent...

Olvasd tovább

25. Rendhagyó Történelemóra – Székely rovásírás

Közzétette : - 18:03 - Rendezvények, Sajtóvisszhang | 25. Rendhagyó Történelemóra – Székely rovásírás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

25. Rendhagyó Történelemóra – Székely rovásírás

Történelemlecke rovásírásból Székely rovásírásunk címmel tartott előadást Vincze Eszter Beáta december 7.- én Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében. A gyergyószentmiklósi előadó az Erdélyi Magyar Ifjak meghívására tartotta meg az immár sorozattá vált Rendhagyó Történelemórák huszonötödik kiadását. Felkészültségét mi sem igazolja jobban, hogy számos erdélyi és kárpátm edencei rovásírás-verseny győztese. Előadása első részében kitért a rovás, ró szavak értelmére, hangsúlyozva, hogy egyik legrégebbi magyar szavunkról van szó. Hangsúlyozta, hogy a rovásírás iránya jobbról balra van, ellentétben a latin vagy cirill betűk írásával. Egyes elméletek szerint a számunkra ellentétes irány a gyakorlatiasság miatt alakult ki, hisz a botrovás esetében a bal-jobb irányú folyamatos írás gyakorlatilag kivitelezhetetlen, míg más elméletek ősmagyar hitbéli okot látnak a rovásírás irányában. Habár több mint száz rovás ABC létezik, manapság kettő elismert, a Forrai Sándor féle, illetve a Magyari Adorján féle. Ezután következett a két ABC m egismertetése, majd ezek hasonlóságait és különbségeit ismerhették meg az előadáson résztvevők. Az ABC sok betűjének különlegessége, hogy hasonlít néhány az adott betűvel kezdődő szóra, például az s betű a sátor alakjára. “Ha már megtanultunk írni, tanuljunk meg számolni is.” – mondta szerényen Eszter, bevezetve minket a róvás számok birodalmába. Hamar észrevettem, hogy a hasonlóságot a római és a róvás számok között. amit Eszter azzal magyarázott, hogy a róvás számok ősiek és ezekből alakultak ki a római számok és nem fordítva. A kétórás előadás utolsó felében Eszter a betűösszeróvásokról illetve a több betűjelből összevont, ám egyikre sem hasonlító betűjelekről, úgynevezett ligaturákról beszélt. Érdekes volt, a mint elmagyarázta az összerovás csinját-bínját. Az előadás utolsó részében próbára tevődött a hallgatóság is, így néhány róvásírással írt, összerótt szót, mondatot kellett kiolvasni. Ráadásként Eszter a jelenlevő bátor kíváncsiskodók nevét is leírta róvásírással. Simon Levente Erdélyi Magyar Ifjak Sepsiszentgyörgy (Megjelent a Történelmi Magazinban) [nggallery...

Olvasd tovább

Dsida Jenőre emlékeztünk

Közzétette : - 11:15 - Rendezvények, Sajtóvisszhang | Dsida Jenőre emlékeztünk bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Dsida Jenőre emlékeztünk

Dsida Jenő születésének százéves évfordulója alkalmából olvasómaratont szervezett Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete. Tegnap este a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében Dsida műveiből olvasták fel kedvenc részleteiket az egymást követő önkéntes előadók, főleg ifjak. Húsz-egynéhány év körüli lehetett az átlagéletkor. A felolvasások után Szabó Csengele, Ferencz Boglárka, Máthé Loránd, Dimény Hajnalka és a rendező, Bálint Erzsébet — mindannyian a Mikes Kelemen Főgimnázium tizenegyedikes tanulói — összeállítást mutatott Dsida verseiből, melyben kiemelten szerepelt a Psalmus Hungaricus. Szekeres Attila, Háromszék, 2007. október 13. Kézdivásárhelyen Ahogyan Erdély-szerte, így Kézdivásárhelyen is szervezett az EMI felolvasást Dsida Jenő emlékére, aki az idén lenne 100 éves. A rendezvénynek a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár adott helyet. Kevés résztvevő volt, ez talán az idegenkedésnek, ismeretlenségnek tudható be, mivel nem sok ilyen rendezvény van a városban. A megjelent közönség azonban lelkesen olvasta a Dsida-verseket, műfordításokat és publicisztikai szövegeket. A hangulat fokozatosan emelkedettebb és könnyedebb lett, amint meg-meghallgattunk egy-egy zeneművet a Misztrál együttes által feldolgozott Dsida versekből. A résztvevők pozitív visszajelzéséből arra lehet következtetni, hogy lesznek még Kézdivásárhelyen hasonló olvasómaratonok. Szabó Timea Kézdivásárhely [nggallery...

Olvasd tovább