“Minden magyar felelős minden magyarért” rajzpályázat díjkiosztója Kézdivásárhelyen
dec12

“Minden magyar felelős minden magyarért” rajzpályázat díjkiosztója Kézdivásárhelyen

A kézdivásárhelyi Vigadóban kedden, december 13-án 17 órakor Nemes Előd háromszéki EMI elnök, Incze-Borbándi Johanna-Mária kézdi EMI elnök és Ugron Nóri kézdi EMI alelnök megnyitotta az Erdélyi Magyar Ifjak által meghirdetett, Minden magyar felelős minden magyarért című háromszéki rajzpályázat kiállítását és kiosztották a díjakat. A legjobb húsz művet mutatták be a kiállításon, az első helyezett mű felkerül az EMI 2012-es zsebnaptárára. A rajzpályázat november 30-án zárult, december 3-án került sor az értékelésre, amelyen a következő zsűri értékelt: Ütő Gusztáv-sepsiszentgyörgyi képzőművész, Jancsó Katalin-újságíró, Weisz István-logótervező, Nemes Előd-Háromszéki EMI  elnök. [nggallery id=144] Kiemelkedő eredményt értek el a Nagy Mózes Gimnázium diákjai: Opra Zsolt VII. B – I. díj Zágoni Andrea VI. A – a zsűri különdíja Tamás Anna VII. B – EMI különdíj Németh Orsolya VII. B – EMI különdíj Ambarus Eszter VII. B – EMI különdíj Dícséretben részesültek: Tóth Kinga VII. B Surdu Andrea VII. B Papp Henrietta VIII. C Szász Barbara Tamás Anna VII. B Tompa Bernát Gábor Balázs VIII. C Szejke Brigitta VIII. C Nagy Ákos VIII. C Párton Zsombor VIII. B Bani Beáta VII. B Bimbó Botond VIII. C Demeter Nóra Rajzkiállítás a Vigadóban Tegnap délután a kézdivásárhelyi Vigadó földszinti kiállítótermében nyílt meg az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) háromszéki szervezete által meghirdetett,Minden magyar felelős minden magyarért című rajzpályázatra beérkezett legjobb húsz alkotásból rendezett kiállítás. A pályázatra megyénkből negyvenegy alkotást küldtek be, a legtöbben a Nagy Mózes Elméleti Líceum képzőművészeti tagozatáról neveztek be. Az Ütő Gusztáv képzőművész által elnökölt négytagú zsűri a legjobb alkotásokat díjazta. Első díjat kapott a kantai hetedikes Opra Zsolt (felvételünkön), akinek munkáját az EMI zsebnaptár formájában ezer példányban jelenteti meg. A díjakat Nemes Előd, az EMI háromszéki elnöke adta át, és ő nyitotta meg a kiállítást is. A tárlat január közepéig tekinthető meg. Iochom István, 2011. december 15., csütörtök EMI rajzpályázat és kiállítás Az Erdélyi Magyar Ifjak kézdivásárhelyi szervezete által meghirdetett rajzpályázatra 40 munkát küldtek be. Az Ütő Gusztáv vezette zsűrinek fejtörést okozott a nyertes mű kiválasztása, mert a „Minden magyar felelős minden magyarért” mottóval meghirdetett verseny ráadásként a közösség, hit és identitás kulcsszavak képben való megfogalmazását is kérte. Ezen túlmenően a nyertes munka kiválasztásánál az is szempont volt, hogy az 1000 példányban kiadandó EMI-zsebnaptárt fogja díszíteni, és ennek kis formátuma miatt melyik alkotás lenne az, amely ilyen formában is tud érvényesülni. A szempontok összegezése után Opra Zsolt munkája mellett döntöttek. Mivel a többi rajz is megérdemelte a figyelmet, december 13-án a Vigadóban kiállítást nyitottak, amelyen a legjobb 20 alkotást is bemutatták a közönségnek. Az ünnepélyes megnyitón Ugron Nóra tanuló bevezetője után Nemes Előd, a háromszéki EMI elnöke adta át a díjakat. Elmondta, hogy a kulcsszavak eleve a magyar nemzetben való gondolkodásra ösztönözték a...

Read More
Ezer diák kap EMI Gólyafüzetet
nov30

Ezer diák kap EMI Gólyafüzetet

Ezer darab Gólyafüzetet oszt ki ezekben a napokban a sepsiszentgyörgyi kilencedikes diákok és első éves egyetemisták körében az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) háromszéki szervezete. Nemes Előd, az EMI háromszéki elnöke elmondta: tavalyi sikeres fogadtatás után idén, megduplázott példányszámmal újra kiadták a mintegy 50 oldalas gólyafüzetet, amellyel elsősorban a más településről Sepsiszentgyörgyre érkezett diákoknak próbálnak segítséget nyújtani a városban való eligazodáshoz. Így a kiadványban többek között megtalálhatók a vonat- és buszjáratok, éttermek és szórakozóhelyek, fénymásoló irodák, ahol a kurzusokat lehet másolni, bankautomaták, ahol kivehetik a szülői támogatás összegét, de tartalmazza az összes közintézmény, civil szervezet és sajtótermék elérhetőségét, valamint a város térképét is. Nemes Előd szerint Sepsiszentgyörgy kulturális élete nagyon gazdag, csak arra vár, hogy a fiatalok felfedezzék azt, és ne tévelyegjenek céltalanul a városban. (Sláger Rádió, 2011.11.30) . . Gólyáknak, munkakeresőknek Hiánypótló kiadvánnyal, két kis füzettel lepi meg az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete a fiatalokat. A Gólyafüzet egy zsebben is elfér, és mindenféle tájékoztatással segíti a Sepsiszent­györgyre érkező kilencedikes diákokat vagy egyetemi hallgatókat – nekik szól ugyanis, bár felnőttek is haszonnal forgathatják. Busz­járatok, vonatok menetrendje, iskolák és intézmények, művelődési, kikapcsolódási és sportolási lehetőségek, orvosi rendelők és üzletek, éttermek és szálláslehetőségek, civil szervezetek és templomok elérhetősége szerepel a színes lapokon, de egy kérvény vagy szándéklevél megírásában is segítséget nyújt, mégpedig ingyen. Az ezer példányban, nagyrészt önkormányzati támogatással megjelent füzetet két napja kezdték kiosztani a sep­siszentgyörgyi középiskolákban. A Gó­lyafüzet ötletét Nemes Előd EMI-elnök Kolozs­várról hozta, a tavalyi ötszáz darab azonban kevésnek bizonyult. A Munkavállalási útmutató viszont újdonság, és abból a felismerésből született, hogy a fiatalok nagy hányada képtelen megfelelő módon jelentkezni egy álláshirdetésre – így nem is csoda, hogy megyénkben a legmagasabb a munkanélküliség. Furus Levente, a Turulmadár Ifjúsági Iroda elnöke elmondta: egy irodavezetői állásra pályázó 38 személyből alig öt-hat hozott megfelelő iratcsomót, a hiányos, pongyola fogalmazású, igénytelen beköszönéssel pedig csak rontják elhelyezkedési esélyeiket a munkakeresők. Ebből a pár oldalból azonban megtudhatják, mire figyeljenek, mit és hogyan közöljenek a munkaadóval (írásban és személyes fellépésükkel), valamint azt is, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak egy munkahelyen. Az ötszáz kinyomtatott példányt a középiskolák végzős osztályainak szánják, akinek nem jut, az az irodában is tanulmányozhatja, illetve nemsokára az internetről is letöltheti az álláskeresési segédanyagot. Demeter J. Ildikó – 2011. december...

Read More
Mikes Est képekben
nov14

Mikes Est képekben

Egy néző véleménye a Mikes Estről a Háromszék napilap weboldalán: “Lenyűgöző erejű, szuggesztív – rám legalábbis – hatású, remek előadás volt. Az ember ilyen esetben elgondolkodik azon, hogy sokszor milyen könnyed nemtörődömséggel viszonyulunk olyan alapvető emberi értékekhez, mint haza, hűség, becsület, gerincesség, közösség, nemzet és nyelv. Itt ezen a fórumon is elhangzott, hogy ott a hazám, ahol megtömhetem a bendőmet és luxusautóban flancolhatok. Istenítjük a globalizálást, mert ily módon megszabadulunk olyan koloncoktól, mint haza, nyelv, nemzet?! EL KELL VESZÍTENÜNK ÉRTÉKEINKET, AHHOZ HOGY ÉRTÉKELNI TUDJUK AMI VOLT? Nem kérek senkitől bocsánatot, akit “érintettem”, én is benne vagyok a sorban.” [nggallery id=137] . SAJTÓVISSZHANG . Mikestől – Mikesről Az első magyar “riporternek”, Mikes Kelemennek állít emléket az az összeállítás, amelyet a Pro Historia rendezvénysorozat keretében székelyföldi városokban mutatnak be ezekben a napokban. Szabó András Mikes halálának 250. évfordulójára szerkesztett, “Édes néném…” (Mikestől – Mikesről) című önálló előadóestjét 2011. október 14-én mutatták be a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum­ban, tegnap este pedig – a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja meghívására, az EMI és az EMNT társszervezésében – a budapesti előadóművész a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében személyesítette meg a Nagy Bujdosót képzeletbeli nénjéhez írott levelei, illetve más magyar szerzők műveiből vett szemelvények megszólaltatásával. A Kazinczy- és Radnóti-díjas előadóművész jórészt csak a nyelv eszközével élve repítette hallgatóságát Mikes száműzetésének korába, az előadás ívébe simítva a vezír fogadásától a fejedelem napirendjének ismertetésén át az elefánt leírásáig sok mindent, ami 42 éves bujdosása során Zágon nagy szülöttét foglalkoztatta. Csinta Samu, Háromszék napilap, 2011. november 10. A szó erejével. Mikes Kelemen emlékét idézték A Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, valamint az EMI és EMNT társszervezésében nagy sikerű rendezvény színhelye volt szerda este a Bod Péter Megyei Könyvtár. A Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója alkalmából szervezett, a Gábor Áron Termet érdeklődőkkel megtöltő esemény vendége Szabó András budapesti előadóművész volt, aki ezúttal Sepsiszentgyörgyön is bebizonyította, hogy megérdemelten jutalmazták Kazinczy- és Radnóti-díjjal. Mikest idéző, előadásával nem csak a távoli Törökország már rég letűnt korát sikerült a mezítelen szó erejével szemeink elé varázsolnia, hanem a szülőföldjéhez és uralkodójához egyaránt hűséges lélek vergődését is hitelesen tudta érzékeltetni. A közönséget a bukaresti magyar nagykövetség részéről köszöntő Balázs Ádám véleménye szerint Mikes törökországi írásai szétfeszítik a hagyományos önéletrajzi, történetírói műfaj kereteit, ugyanis a francia minta alapján, levelek formájában szórakoztat és tanít bennünket. Szülőföldhöz való ragaszkodása pedig jelképpé vált a mindenkori magyar emigránsok számára. Bedő Zoltán,  Székely Hírmondó, 2011. november 11. Irodalmi est Mikes Kelemen emlékére Szabó András budapesti előadóművész a 250 éve elhunyt zágoni Mikes Kelemen tiszteletére tartott irodalmi estet több székelyföldi városban. November 9–11. között a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, az EMI és az EMNT közös szervezésében Szabó András irodalmi...

Read More
Miért jó újságírónak lenni? – Médiaképzést tartottak Sepsiszentgyörgyön
nov07

Miért jó újságírónak lenni? – Médiaképzést tartottak Sepsiszentgyörgyön

Hogyan készül a hír? Mennyit dolgozik egy újságíró? Kiből lehet jó rádiós? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettek fel a diákok a vasárnap zajló médiaképzésen, az EMI szervezésében. A fiatalok érdeklődőek voltak, de ezt a pályát mégsem választanák. Az újságíró állandóan figyel, jegyzetel, kérdez, kommunikál és ha kell napi tizenkét órát is dolgozik – mondta a fiatal résztvevőknek Kiss Edit, a sepsiszentgyörgyi Sepsi rádió hírszerkesztője, a Mediafax háromszéki tudósítója. A hétvégi képzésen huszonöt fiatal vett részt, akik iskolai kiadványok szerkesztésével, sulirádiózással foglalkoznak és érdekli őket a média világa. A képzésen elsőként az iskolaújságokat mutatta be Nemes Előd, az EMI háromszéki elnöke, majd az elektronikus média világát ismertette Toró Attila, a sepsiszentgyörgy.info oldal főszerkesztője és a Székelyhon.ro háromszéki munkatársai. [nggallery id=136] Kovács Anna Mária, a Székelyhon.ro háromszéki marketing menedzsere a céget mutatta be, és az oldal szerkezetét ismertette, majd a hírekről, hírszerkesztésről beszélgettünk a fiatalokkal. A jelenlévők elmondták, véleményük szerint is az internetes újságírás sok szempontból más, mint a nyomtatott sajtómunka. Rövid idő alatt, sok információt, érdekesen átadni: ez a lényeg. Kérdéseik a szerkesztésre, hírek „beszerzésére” irányultak, illetve az érdekelte őket, hogy mennyire szorítja háttérbe az online média a nyomtatott sajtót. Toró Attila fotós, grafikus, szerkesztő elmondta: tíz éve dolgozik a portálján, és valóban a gyorsaság a fontos, hiszen az internet által a hírek azonnal eljutnak az olvasókhoz, míg a lapok csak másnap írják meg. A fiatalok inkább ismerik az internetes hírportálokat, mint a lapokat, sokkal jobban kiigazodnak az interneten, így a Székelyhon.ro oldalon is, ahol legfőképpen a hírek és a magazin rovat érdekli őket. Az is elnyerte tetszésüket, hogy a hírek, cikkek tartalmához azonnal hozzászólhatnak, reagálhatnak, hiszen az online újságírás kihasználja az internet által kínált kommunikációs lehetőséget: fórumot biztosít vélemények, ötletek, történetek másokkal való megosztásához. Ez pedig az újságírót is motiválja, azonnali visszajelzést kap, történetét, írását továbbgondolják az olvasók. Azzal, hogy az újságokat előbb-utóbb lenyomják az online sajtóorgánumok, a meghívottak és résztvevők is egyetértettek, hiszen az információ az utóbbiak esetében sokkal gyorsabban jut el az olvasókhoz. Egy Philip Meyer nevű szerző Az eltűnő újság című művében már időpontot is jósolt, szerinte 2043 első negyedévében jön el a pillanat, amikor végleg meghal a nyomtatott sajtó. Az oldalak, portálok bemutatását követően a fiatalok kérdéseket tettek fel, Kovács Anna Mária marketinges kérésére pedig azt is elmondták, milyen területen dolgoznának a jövőben. Bár a képzésen szép számmal vettek részt, igen kevesen adnák erre a pályára a fejüket, bár érdekli őket az írás és publikálás. A hírportálok bemutatkozása után a helyi rádiók ismertették meg műsorpolitikájukat és mutatták be a csapatot. A Sepsiszentgyörgyön működő három rádió különböző hallgatói rétegekhez szól, más és más típusú zenét játsszanak. A Sepsi rádió tulajdonosa, Grubisics Levente az egyik legismertebb...

Read More
Népszerűek a kétnyelvű kaputáblák Sepsiszent­györgyön
okt24

Népszerűek a kétnyelvű kaputáblák Sepsiszent­györgyön

Várakozáson felüli sikernek örvendenek a kétnyelvű kaputáblák Sepsiszent­györgyön: a harapós kutyára, illetve parkolási tilalomra magyar és román nyelven figyelmeztető műanyag lapokból már alig maradt, pedig ezerkétszázat nyomtattak. A kezdeményezők azt fontolgatják, hogy újabb tételt rendelnek, mert egyre többen kérnek belőlük, már faluról, sőt, Marosvásárhelyről és Szatmárról is érdeklődtek – mivel azonban ezeket Sepsi­szent­györgy városának költségvetéséből fizették (2000 lejbe került), máshova nem tudnak adni. A hétköznapi érintkezésben elhanyagolt kétnyelvűséget ösztönző helyi mozgalom az Erdélyi Magyar Ifjaktól indult, a szervezet önkéntesei járták az utcákat, és kopogtak be a házakhoz. Néhol ugyan rájuk csukták az ajtót, de többnyire kedvezően fogadták a fiatalokat, akik a polgármesteri hivatal hozzájárulásával elkészült táblákat is kiosztották. Ingyen, mert nem a pénzbeli nyereséget tekintették – közölte az EMI elnöke, Nemes Előd, aki szerint bőven van még tennivaló az anyanyelvhasználatért. Igaz, hogy két nyelven tájékoztató feliratokat sehol sem lehet kapni, de sokan kényelemből, nemtörődömségből választják az egyszerűbb meg­oldást, vagy mert – legyünk jóindulatúak – nem tudják, hogy másképp is lehet. A világhálón már látni olyan háromszéki magyar diákokat, akik az iskolájuk nevét románul írják, megszokták, hogy ez a hivatalos változat. Ez a nemkívánatos jelenség pár év alatt uralkodóvá válhat, ezért kell tenni ellene. Az EMI következő lépésben a közintézményeket, cégeket, üzleteket keresi fel, hiszen e térségben többnyire az alkalmazottak és az ügyfelek többsége is magyar – és aligha sérti a románokat, ha egy reklám vagy a Dohá­nyozni tilos magyarul is olvasható lesz. Többek között a fogyasztóvédelmi elérhetőség is csak románul jelenik meg – azokban az üzletekben, ahol négyből három vásárló magyar. És akkor csodálkoznak, hogy a panaszok 80 százaléka a lakosság 25 százalékát kitevő román ajkúaktól származik… Ha a hivatalok nem lépnek, a civil szférának kell nyomást gyakorolnia rájuk, és persze az embereknek is fel kell lépniük az anyanyelvükért. A nyelvijogok.ro honlapon legalább ötvenféle kétnyelvű táblát kínálnak a mindennapi helyzetekre, a nyitvatartási időtől kezdve a távozót köszöntő feliratokig: a példa adott, lehet követni, továbbvinni. 2011. október 25., kedd – Demeter J. Ildikó Sikeresek a kétnyelvű kaputáblák Sepsiszent­györgyön Sikeres a kétnyelvű kaputábla-program Sepsiszent­györgyön, ahol augusztus elején kezdték osztani a harapós kutyára, parkolási tilalomra magyar és román nyelven figyelmeztető műanyag táblákat. A kezdeményezők azt fontolgatják, hogy újabb tételt rendelnek, mert egyre többen kérnek kétnyelvű táblát a székelyföldi városban. A környező településekről, sőt, Marosvásárhelyről és Szatmár megyéből is érdeklődtek, hogyan kaphatnának táblákat. Mivel az összesen 2 ezer lejbe (134 ezer forint) kerülő, 1200 darab kétnyelvű táblát Sepsi­szent­györgy önkormányzata fizette ki a város költségvetéséből, más települések lakóinak nem tudnak adni belőle – írja a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap internetes oldalán. A hétköznapok kétnyelvűségét ösztönző helyi mozgalom augusztus elején indult. Az Erdélyi Magyar Ifjak önkéntesei járták az utcákat, és kopogtak be a házakhoz, ingyen...

Read More
Indul a Pro Historia előadássorozat
okt12

Indul a Pro Historia előadássorozat

A magyar történelem legfontosabb eseményeit ma sem látjuk egyformán. Ennek számos oka van. Ezek az okok ma is éreztetik hatásukat. Megmaradásunk egyik oka, hogy időnként felbukkannak óriások is közöttünk, akiknek áldozata, élete példamutató volt és maradt. Élettapasztalatukat és tudásukat előadásokba öntve segítenek a fiataloknak megtalálni a helyes utat. A Pro Historia előadássorozat előadói a legnagyobbak közül valók, a legjobb témákból nyújtanak válogatást, gyűjtők, publicisták, helytörténészek, utazók, a helyi történettudomány legnagyobbjai szólalnak meg az előadások során. Tervbe vett előadások: Bálinth Zoltán: Huszonévesen múzeumot alapítani. Az Árkosi Falumúzeum gyűjteménye Bedő Zoltán: Miért viselje Incze László nevét a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum? Boér Hunor: A negyedik legrégebbi magyar nyelvemlék: az Apor-kódex Demeter László: Erdővidék szerepe 1848-49-ben Cserey Zoltán: Önkormányzatiság és katonai hatalom Háromszéken a 18.-19. században Gazda József: Kőrösi Csoma Sándor és a mai magyar identitástudat Karda Zoltán: Elindulok, mint egykor Csoma Sándor, hogy felkutassak minden magyart Kádár Gyula: Vesztett vagy győzött Mátyás király Moldvabányánál? Kádár Gyula: A sepsiszentgyörgyi vártemplom. A székely templomvárak szerepe Erdély és a Magyar Királyság határainak védelmében Kisgyörgy Zoltán: Háromszéki székely templomvárak Tulit Zsombor: A Sepsi Zöld Út Rab Sándor: A Székely Mikó Kollégium 1944 – 1989 között Rab Sándor: Felső Fehér vármegye Ráduly Attila: A Nemere Útja Szekeres Attila István: Székely jelképek, községi címerek Történelem fiataloknak Pro Historia címmel tizenöt előadásból álló rendezvénysorozatot indított útjára az Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezete Háromszék városaiban. A témák történelmünk közelebbi és távolabbi eseményeihez, neves személyiségekhez vagy intézményekhez kötődnek, az előadók zömmel itt élő szakemberek: muzeológusok, tanárok, történészek, újságírók, utazók – a célközönség pedig a fiatalság, amelyet aktív szervezeteiken keresztül próbálnak becsalogatni az előadásokra, mert a nyilvánosan meghirdetett rendezvényeken többnyire ugyanaz, a már megállapodott hallgatóság jelent meg, így pedig másokban is felébreszthető az érdeklődés. Nemes Előd elnök közlése szerint a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi és kovásznai EMI-sek maguk választották ki, hogy mire kíváncsiak, így ma Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár­ban (18 órától) Szántai Lajos művelődéstörténész Szent Ist­­ván királyt és Koppány ve­zért hasonlítja össze, Kézdi­vá­sárhelyen a Vigadóban (19 órától) Bedő Zoltán beszél Incze László munkásságáról, Kovásznán a Demokrácia Központban (17 órától) Rá­duly Attila mutatja be A Nemere útját és az azonos című kiadványt. Erdővidék egyelőre kimaradt a sorból, de remélik, hogy legalább két előadást oda is sikerül elvinni; a brassói Reménység Házába is kaptak már meghívást. A programban egyébként Székelyföldhöz kötődő esszéket és fotókat is versenyeztetnek, az anyagiakat a Háromszéki Közösségi Ala­pítvány pályázatán nyerték hozzá. A kezdeményezéshez Bereczki Kinga HKA-elnök is gratulált: pontosan ilyen öntudatos és tartásos programokat szeretne támogatni, ahol a fiatalok is megismerkednek múltjukkal, és erős szellemi alapot kapnak ahhoz, hogy építkezni tudjanak, ne maradjanak páriák, félresöpört alárendeltek saját szülőföldjükön. 2011. október 21., péntek, Demeter J....

Read More
2. lap a 9-ból12345...Utolsó »