Kötődés kell a fiataloknak – interjú Nemes Előddel
okt02

Kötődés kell a fiataloknak – interjú Nemes Előddel

Kötődés kell a fiataloknak, mert ennek hiányában elhagyják szülőföldjüket – állítja Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi EMI elnöke. A 30 éves, rendkívül tevékeny, a közért, a civil társadalomért sokat munkálkodó fiatalember sokak számára példakép lehetne, akik azt szeretnék, hogy egy élhető jövőnk legyen. Hobbija a „civilkedés” – vallja, ez tölti ki minden idejét. Nagy álma, hogy egy rendezvényre, amit az EMI szervez, ne szervezőként, hanem egyszerű résztvevőként mehessen el. Bemutatkozás Nemes Előd az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) sepsiszentgyörgyi elnöke 1980-ban született Kézdivásárhelyen. Ez egy érdekes történet – jegyzi meg -, mert szentgyörgyi család lévén, mind ő, mind két testvére a céhes város szülötte. Iskoláit Sepsiszentgyörgyön, majd a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte, ahol földrajz-német szakon szerzett tanári diplomát. Aztán Sepsiszentgyörgyön közigazgatást végzett, majd a szebeni Lucian Blaga Egyetem kézdivásárhelyi kihelyezett tagozatán mesterizett tanügyi menedzsmentből. Büszkén adja azt is tudtomra, hogy újdonsült családapa, kislánya héthónapos, Gyopárka. Szakmai pályafutását tanárként kezdte, aztán a megyei önkormányzatnál dolgozott, mint szakfelügyelő, rendezvényszervező. Jelenleg, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ megnyitása után itt dolgozik ügyvezető igazgatóként. Miért választotta a tanári szakmát? Talán azért leginkább – mondja elgondolkodva, mert ez nálunk családi hagyomány, úgy is mondhatnám, hogy családunkban öröklődő szakma. Gyakorlatilag ebben nőttem fel. Anyai nagymamám és nagytatám is tanító volt, a lemhényi iskola igazgatója is volt Magyari Pál nagyapám. Szüleim is mindketten pedagógusok, sepsiszentgyörgyi tanítók. Édesapám a Gödri Ferenc Iskolában, édesanyám a Váradi Józsefben. (Az édesapa Nemes Emil, a sokak által ismert, elismert és értékelt sepsiszentgyörgyi tanító, aki fáradságot nem ismerve igyekezett a háromszéki, a sepsiszentgyörgyi kisdiákok lelkében elültetni a szülőföld szeretetét azáltal, hogy megismertette velük a város és környéke szépségeit, értékeit. E célból hozta létre a Barangoló sepsiszentgyörgyi helyismereti vetélkedőt kisiskolásoknak, gimnazistáknak és középiskolásoknak, amely révén a kis- és nagydiákok játékos formában váltak szülővárosuk ismerőivé. – szerk. megj.) Négy évig tanítottam a Puskás Tivadar Szakközépiskolában, de mai napig nem szakadtam el a tanítástól, hiszen betanítok az egyetemre, civilszervezési menedzsment, illetve szervezéselmélet tantárgyakat oktatok a Babes-Bolyai Egyetem itteni kihelyezett tagozatán, a közigazgatás szakon. Éppen most államvizsgázik négy diákom, mindannyiukért szorítok. Miért vált meg, ha csak részben is, a pedagógusi pályától? Véleményem szerint a tanügyben nagyon el lehet kényelmesedni. Én is nagyon jól éreztem magam, a Puskásban mindig jó közösségi élet volt, az van ma is, s aztán az ember azt veszi észre, hogy „ott felejti magát”. Szükség van arra, hogy az ember kinézzen, szétnézzen a civil szférában, hogy a kényelem ne legyen úrrá rajta. S mivel én egyéb olyan dolgokkal is foglalkoztam, aminek a munkamente nem mindig volt egyeztethető az én tanári programommal és néha a szabályokkal sem (pl. a diáknak nem lehet telefont használni az órán, az enyém meg folyton szólt), úgy döntöttem, kilépek. Amúgy is olyan mozgalmas...

Read More
Az IKE és az EMI a legismertebb ifjúsági szervezetek Erdélyben
Sze08

Az IKE és az EMI a legismertebb ifjúsági szervezetek Erdélyben

A közhiedelemmel ellentétben nem élnek rosszabb anyagi körülmények között az erdélyi magyar fiatalok, mint román társaik, és a családdal, férfi- és női szerepekkel kapcsolatos elképzeléseik is nagyjából megegyeznek – derült ki többek között a Szacsvay Akadémia szerdai előadásán, amelyet Barna Gergő politikai szociológiával foglalkozó kutató és Kiss Tamás, a kolozsvári Országos Kisebbségkutatási Intézet elemzési és kutatási osztályának a vezetője tartott. A két fiatal szociológus a 18 és 29 év közötti korosztály életmódját, értékrendjét és helyzetét vizsgálta saját felmérésében. A munkanélküliség és a pénzhiány mind a magyar, mind a román fiatalok számára problémát jelent, de egy 2001-es kutatás során többen jelölték be ezeket gondként, mint 2008-ban, tudtuk meg. Utóbbi volt azonban a gazdasági válság beálltának éve, ezért gyanítható, hogy ezek az anyagi dolgok azóta újra felértékelődtek – mondta el Barna Gergő. Kutatásából az is kiderült, hogy a magyar fiatalok többsége az ifjúsági szervezetek közül a református hátterű Ifjúsági Keresztény Egyesületet (IKE) ismeri, ezt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) követi a sorban. A családot tartják a legnagyobb értéknek a magyar fiatalok, emellett a béke és a jólét az, amelyet jóval többre értékelnek, mint román társaik – ismertette kutatásának eredményeit Kiss Tamás. Az istenhit viszont sokkal kevésbé fontos a magyaroknak: a felmérésben részt vevő magyar fiatalok közül mindössze 18 százaléknyian jelölték ezt be, a romániai összesítésben szereplő 39 százalékhoz képest. Úgy tűnik, a környezet állapota, az emberekbe vetett bizalom és a tolerancia is a magyar fiataloknak fontosabb, de megállapítható, hogy a közösségi életben való részvétel mindkét nemzetiség számára elenyésző értéket képvisel. A házasságkötés legmegfelelőbb időszakának a lányok számára a 22–25, a fiúknál a 26–29 éves kor közötti periódust tartják magyarok és románok egyaránt, de sem ebben az esetben, sem az eltervezett gyermekek számának esetében a valóság nem felel meg az elképzeléseknek, derült ki az előadásból. A két nemzetiségnél az is megegyezik, hogy jóval több otthoni teendőt tartanak a nő feladatának, mint a férfiénak: a nők dolga például sokak szerint a főzés, takarítás, bevásárlás, gyereknevelés, a férfiakra pedig szinte csak a javítás-szerelés jut. KRÓNIKA, 2011 június...

Read More
VII. EMI tábor: javában zajlik a szervezés
máj10

VII. EMI tábor: javában zajlik a szervezés

Gyergyószentmiklós polgármesterével, támogatókkal egyeztetettek a hétvégén az EMI-tábor szervezői. A nagyszabású nyári rendezvény hetedik kiadásához közeledve, javában zajlik az előkészítés. Az Erdélyi Magyar Ifjak 2011. augusztus 10–14. között immár hetedik alkalommal szervezi meg nagyszabású nyári rendezvényét, az EMI-tábort, aminek helyszíne idén is a Gyergyószentmiklós melletti hármas kilométernél lévő Hétvirág panzió területe lesz. A nemzeti ifjúsági tábor iránt évről évre növekvő érdeklődés a programok folyamatos bővítését vonta maga után, a szervezők minden alkalommal újításokkal rukkoltak elő. Ez idén sem lesz másképp. Soós Sándor, a táborszervező Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének elnöke tájékoztatása szerint az eddig megszokott előadósátrak sorát a Népesedésért sátorral kívánják bővíteni, a tervek között ugyanakkor egy, szórakoztató programoknak helyet adó kisszínpad működtetése is szerepel, és további, szervezés alatt álló programok gazdagítják majd az eddigi kínálatot. A koncertprogram idén is színes lesz – ígérik a szervezők, s bár a műsor még korántsem végleges, az már biztos, hogy az „EMI-s bandák” zenéjére idén is bulizhatnak a résztvevők. Itt lesz ugyanis a Kárpátia, a Bikini, az Ossian, és természetesen más zenekarokkal is folynak az egyeztetések. A koncertek terén is ígérnek újdonságokat a szervezők, egyelőre azonban csak annyit árultak el, a VII. EMI-táborba a Charlie-rajongókat is várják. Ami bizonyos, hogy a programokat idén is úgy állítják össze, hogy kicsitől nagyig mindenki megtalálhassa a kedvére valót. Gyergyónak fontos az EMI-tábor A programok összeállításán, a táborozás feltételeit kielégítő helyszín kialakításán mintegy száz tagú szervezőcsapat dolgozik, a Gyergyó hírnevét öregbítő rendezvényt azonban helyi vállalkozók és az önkormányzat is felkarolja, ugyanakkor Hargita Megye Tanácsával is folynak az egyeztetések. Az EMI-tábor az évek folyamán nemcsak önmaga fejlődését jelentette, nemcsak szórakozásra és társadalmi párbeszédre adott lehetőséget, de komoly gazdasági előnyt jelent Gyergyószentmiklós számára is. Ezért és a tábor céljának támogatásáért a város önkormányzata jelentősen besegít a helyi szervezésbe, a táborhely kialakításába. Mezei János polgármester úgy véli, a városnak mindent meg kell tennie azért, hogy a rendezvény önfenntartóvá tudjon válni, és olyan szintre fejlődhessen, ami az eddigieknél is tágabb körben meg tudja szólítani a magyar...

Read More
Décsei Ádám Zsolt lett Szentgyörgy Lovagja
máj09

Décsei Ádám Zsolt lett Szentgyörgy Lovagja

„Hétpróbás” lovagok csaptak össze Két napon át hét próbával bizonyítottak az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte Légy Te Szent György Lovagja! vetélkedőn a jelentkező fiatalok, akik csatlósaikkal együtt komoly harcot vívtak, hogy az egy éven át megtartható megtisztelő címet megkapják. A Kultúrkert kellős közepén számos érdekes versenyszámban vett részt a három fiú és egy lány benevező. Pénteken öt, vasárnap két próbát kellett kiállniuk a bátor lovagoknak: a második napon aztán kardot ragadtak, hogy végleg bizonyosságot tegyenek rátermettségükről. A nevetés nem maradt el: az egyik lovagot éppen az élet-halál harc közepén hívta fel a barátnője, szerencsére a csatlósa beszélt a hölggyel. A kemény megpróbáltatások végül meghozták gyümölcsüket, a legapróbb, Kínai lovag nevű fiatalember elnyerte a címet, akinek becsületes neve Décsei Ádám Zsolt, az oldalán Noda Scurtu Tamás és Várza Ádám csatlósokkal – mindannyian a Váradi József Általános Iskola diákjai. A Kínai lovagot egy éven át Szent György Lovagjaként tisztelhetjük. Lovagi játékok a múzeumkertben Lovagok, csatlósok, királyi pár, királykis­asszony és udvarhölgyek lepték el a kultúrkert fel­ső sétányát tegnap délben. A herold vezényletére különböző versenyeken mérték össze tudásukat, illetve ügyességüket a vállalkozó kedvűek. Először lovagi labdajátékot űztek. Itt a “lovaknak” volt nehezebb dolga, hisz nekik cipelniük kellett a lovagot. Egyszerre indult két-két pár, s az nyert, aki előbb szerezte meg a pálya közepére elhelyezett labdát. Általában egyszerre értek oda a versenyzők, a küzdelemben gyakorta feldőlt lovas paripájával együtt a szemlélők derültségére. Aztán műveltségi vetélkedőt tartottak. A feltett kérdésre csak bizonyos feladat elvégzése után lehetett válaszolni. Például, előbb be kellett fűzni a cérnát a tűbe. Aztán a lovagok indultak keresgélésre. Feladatul kapták a szőke, piros hercegnő megkeresését. A Székely Nemzeti Múzeum teljes területén kutakodhattak, a kikötés az volt, hogy pirosba öltözött szőke hölggyel térjenek vissza. Sikeresen megoldották a feladatot. “Zöldebb” dolga akadt a csatlósoknak: nekik sárkánytojást – azaz műanyag palackot – kellett gyűjteniük. Mindezt az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki fiókja szervezte a városünnepre. Folytatás is lesz: vasárnap délben lovagi tornára várják az érdeklődőket. Szekeres Attila, Háromszék, 2011 május 7 [nggallery id=120] Fotók: Tóth Tímea...

Read More
Ghinea Loránd lett a Székely Március szónokverseny győztese
Már10

Ghinea Loránd lett a Székely Március szónokverseny győztese

Szerdán délután a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár gyerekrészlege adott otthont az Erdélyi Magyar Ifjak által immár harmadik alkalommal megrendezett Székely Március Szónokversenynek. A versenyt 16–22 éves fiatalok számára hirdette meg az EMI. Az öt jelentkezőnek egy óra állt rendelkezésére a beszédek megírására, a helyszínen kapott idézetek tetszőleges felhasználásával, majd egy rövid szünetet tartottak, amíg begyakorolták annak előadását. A szónoklatokat a három tagú zsűri értékelte; a zsűrit Tóth Gödri Iringó, a Székely Mikó Kollégium diáktanácsának elnöke, Ürmösi Júlia-Eszter, az EMI titkára és Gazda Zoltán városi tanácsos alkotta. A legjobbnak Ghinea Loránd bizonyult, ő kapta a 300 lejes pénznyereményt, valamint megoszthatja gondolatait a március 15-i ünnepségen Sepsiszentgyörgy központjában. Második helyezett Iochom Zsolt, a csíki Sapientia harmadéves hallgatója lett, míg a harmadik helyezést Oláh Gellértnek ítélték oda. Bacsó Brigitta és Balázs Hanga Boglárka emléklapban részesült. Ghinea Loránd hangsúlyozta: „Nem attól leszünk magyarok, hogy mellünkre csapunk, vagy hogy szobánk falát magyar zászló diszíti, esetleg hirdetjük a ’48-at, hanem attól leszünk, hogy tudjuk tisztelni a múltat…” Iochom Zsolt Gábor Áron alakját elevenítette fel, arra bíztatva a fiatalokat, hogy legyenek ők is hősök. Beszédében figyelmeztetett, hogy háború folyik most is ellenünk, igaz nem életünk ellen, de magyarságunk, kultúránk, történelmünk ellen. Nem fegyverekkel támadnak ránk, hanem szépen fogalmazott törvények, rendeletek mögött meglapulva. „Kerüljük a vegyesházasságokat, a közelgő népszámláláskor büszkén valljuk magunkat magyarnak, ne adjuk gyerekeinket román iskolába… Kérjük bátran és minél többen azt, ami jár és megillet mindannyiunkat: a magyar állampolgárságunkat!” – hangzott el. Oláh Gellért beszédében 1848 szellemére emlékeztetett. „Az 1848-as esztendő örök betűkkel van felírva az európai nemzetek, de különösen a magyar nemzet történetében. (…) A szabadságot nem csak kivívni, hanem megtartani is tudni kell. 1848. március 15-e volt az a nap, amely százezer magyarból milliót formált” – hangoztatta az ifjú szónok. Az EMI a következő évben is megszervezi a Székely Március Szónokversenyt, melyre várják a sepsiszentgyörgyi, háromszéki ifjú szónokok jelentkezését. A zsűri értékelése – I. helyezett: A zsűri értékelése – II. helyezett: A zsűri értékelése – III. helyezett: Forrás: Székelyhon – Iochom Zsolt Ünnepi szónoklat… Van bennünk valami, ami nagyobb az észnél. Ezt a bennünk levő elevenen lüktető hatalmas földdarabot a régi könyvek szívnek nevezik. Vannak dolgok, melyeket csak azok értenek meg, akiknek szíve van. 1848 márciusa egy olyan esemény, amelyet csak azok értenek meg, akikben elevenen lüktet a szív. Akinek van szíve, az tud emlékezni, mindig magyar tud lenni. Akinek van szíve, az büszke és csak az tud igaz történelmet írni. Az élet azt tanítja, hogy az emberek gonoszak, a sors igazságtalan, a szeretet kárbavész, mégis vannak emberek s nem kevesen, akik túlteszik magukat ezeken a dolgokon. És oda tudják nyújtani a szívüket és kezüket azoknak, akik elesettek és ez által...

Read More
Megalakult a Kovásznai EMI
feb16

Megalakult a Kovásznai EMI

Lendületben Kovászna ifjai! Örömmel tudatjuk, hogy Kovásznán is megalakult az EMI, amely városunk fiataljait mozgásra ösztönzi. Célunk, hogy a hétköznapok szürkeségét minél színesebbé és változatosabbá tegyük. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen van egy szilárd hely, ahol mindig találkozhatunk és megbeszélhetjük a teendőinket. Eddig három megbeszélés zajlott le és máris számtalan ötlettel rukkoltunk elő. Megvalósítandó terveink közé tartoznak: farsangi bál, film-, könyvest, versenyek stb. A sepsiszentgyörgyi EMI-sek számos támpontot nyújtottak és még mindig nyújtanak, ezt köszönjük nekük. Cikkünket szeretnénk egy általuk elhangzott jó tanáccsal zárni: ne mindig mástól várjuk el az első lépést, hanem mi legyünk akik elkezdik kijárni az ösvényt! Istók Krisztina, Timár Timea [nggallery id=115] Megemlékezés A Becsület Napjaként tartják nyilván 1945. február 11-ét, amikor a Budapestet védő magyar—német csapatok megkezdték a kitörést a szovjet ostromgyűrűből. A hét végén az akkori történésekre emlékeztek Kovásznán az orbaiszéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak összefogásával. Ünnepi beszédet mondott Balogh Zoltán, a belvárosi református egyházközség lelkipásztora, a résztvevők koszorúkat helyeztek el. Bokor Gábor – Háromszék, 2011 február...

Read More
3. lap a 9-ból12345...Utolsó »