Megnyitották az Önkéntesség Évét Sepsiszentgyörgyön
feb10

Megnyitották az Önkéntesség Évét Sepsiszentgyörgyön

Örvendetesen soknak és sokfélének tűnik a Háromszéken működő civil szervezetek száma, tevékenysége, mégis mindenütt elkelne még néhány ember. Az európai önkéntesség évében járunk, tegnap tizenkilenc különböző egyesület — amelyek legfőbb közös vonása, hogy tagjai (zömmel fiatalok) ingyen, mások javára dolgoznak saját szabad idejüket feláldozva — mutatta be idei terveit Sepsi­szent­györgyön az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Turulmadár-iroda székházában. Nagy részük jelenlétét eddig is, évek óta érezzük: egyházi vagy nemzeti jellegű, hagyományápoló, művelődési, szociális, egészségügyi, környezetvédelmi megmozgató, tartalmasan szórakoztató ren­dezvényeik, kiadványaik nélkül szegényebbek lennénk — szellemiekben és talán lendületben is. A rendszeres vagy egyedi programok hátterét valamennyien pályázatokból, adományokból, saját munkájukból teremtik elő, a felmerülő nehézségek ellenére is panasz nélkül, jókedvűen. Ezt jelzi a sajtótájékoztatón összetépett munkakönyvmásolat is; e gesztusnál azonban fontosabb, hogy ez évtől kezdve széles körű tájékoztatást, valós támogatást tudnak nyújtani a külföldön vállalható önkéntes munka iránt érdeklődő 18—30 éveseknek, előnyei között csak azt említve, hogy olyan tudást lehet így megszerezni, amit sem család, sem iskola, sem barát, sem munkahely nem nyújt. Demeter J. Ildikó – Háromszék, 2011 febr. 10 Megnyitották az Önkéntesség Évét Sepsiszentgyörgyön A 2011-es esztendőben fokozottabb figyelmet kap az önkéntesség, mint tevékenységi és cselekvési forma. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Turulmadár Ifjúsági Iroda az Önkéntesség Éve alkalmából szervezett sajtótájékoztatót, melyen részt vett közel húsz ifjúsági szervezet, iroda és újság vezetője, szerkesztője, képviselői, mindannyian beszámoltak 2011-es terveikről. Elsőként a rangidős Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke szólalt fel, aki már húsz éve végzi önzetlenül az önkéntes munkát. Kiemelte a cserkészmozgalom és a cserkésztáborok fontosságát. Székely István a Vöröskereszt képviseletében arról beszélt, hogy az emberek igénylik a szolgáltatásaikat, hosszú sorokban várakoznak az általuk szervezett időszakos vagy alkalomszerű kivizsgálásokon. Fábián László az Erdővidéki Ifjúsági Szervezet képveseletében a tervezett erdővidéki ifjúsági programokról beszélt, különös tekintettel a környezetvédelmi megmozdulásokra, de az EDISZ által felújított baróti ifjúsági ház  is egy konkrét megvalósítása a friss csapatnak. Molnár Andrea, a Rebuló diáklap főszerkesztője bemutatta az elmúlt évben megjelent számokat, köztük az utolsót, a nyolcadik Rebulót. Ürmösi Levente-Mihály, a KAVICS ifjúsági lap főszerkesztője az újság ötödik számát mutatta be és elmondta, hogy a KAVICS hamarosan Kovásznán és Kézdivásárhelyen is terjesztésre kerül. Szabó Adél-Júlia lelkész, a Sepsiszentgyörgyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet képviseletében a szórványprogramot emelte ki, melynek keretében a Hunyad megyei Lupénnyal sikerült jó kapcsolatot kialakítani. Lepedus Lívia, a Civilek Háromszékért Szövetség irodavezetője a szervezet nyertes Fiatalok Lendületben pályázatát említette, melynek keretében egy lett és egy török önkéntes fiatal fog egy évig Sepsiszentgyörgyön tartózkodni. Nemes Emil lelkész, a Reformátorok Egyesület elnöke a Hunyad megyei fiatalokkal való közös táborozást emelte ki az egyesület éves tervei közül, megemlítve, hogy fontos a szórványban élő fiatalok számára, hogy magyar környezetben táborozzanak, háromszéki fiatalokkal barátkozzanak. Benkő...

Read More
Díjazták az EMI-t a Háromszéki Önkéntesek Bálján
dec06

Díjazták az EMI-t a Háromszéki Önkéntesek Bálján

Az Önkéntesek Világnapja (december 5.) alkalmából került sor a háromszéki önkéntesek hajnalig tartó báljára a HÁRIT, a HITI Önkéntes Központ és a Szentgyörgyi Ifjúsági Klub szervezésében, ahol sort kerítettek a 2010-es év rövid kiértékelésére is. A rendezvényen 22 megyei ifjúsági szervezet képviseltette magát, melyeknek legaktívabb önkéntesei elismerésben részesültek. A Háromszéki EMI részéről az Év Önkéntese címet Juga Árpád, sepsiszentgyörgyi végzős diák érdemelte ki. A legfiatalabb és legidősebb önkéntes mellett (Tölgyesi Karola és Stefán Magdolna, a Máltai Szeretetszolgálat tagjai) különdíjban részesült az EMI szervezésében létrejött Háromszéki Diákegyüttesek Találkozója is, mint a legnagyobb tömeget megmozgató rendezvény, közel ezer résztvevővel. A rendezvény célja egy színvonalas zenei találkozó szervezése valamint tehetséges zenészek bemutatása a nagyközönségnek. Az idei versenyen kilenc diákzenekar mutatkozott be a nagyérdeműnek. A díjkiosztót követően jókívánságok hangzottak el pezsgős koccintás kíséretében, majd kezdetét vette a táncos ünnepség. [nggallery...

Read More
Kegyelet a hősöknek – Temetőtakarítás fiatalokkal
nov08

Kegyelet a hősöknek – Temetőtakarítás fiatalokkal

A Civilek Háromszékért Szövetség a múlt évhez hasonlóan az idén is megszervezte az I. Világháborúban elesett katonák sírjainak rendbetételét a sepsiszentgyörgyi közös temetõben. A résztvevõk (elsősorban fiatalok, diákok, sőt kisgyerekek) Gaál Sándor cserkészvezetõ  irányításával rendezgették a sírokat, takarítottak, pucoltak, árvácskákat ültettek és gyertyát gyújtottak az elhunytak emlékezetére. Az önkéntesek a 14-es dr. Kovács Sándor Cserkészcsapat, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) háromszéki szervezete, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) és az Amőba Alapítvány szervezetek részérõl vettek részt a munkában. A német katonasír és Gaál Lajos sírja is kapott a gondoskodó szeretetből és megemlékezésből. A közös munka végén Nemes Emil tiszteletes úr imádsággal hívta fel a figyelmet az emlékezés fontosságára majd a magyar himnusz eléneklésével ért véget az esemény. A sírtakarítást hagyományteremtéssel jövőre is megszervezik, annak reményében, hogy egyre többen csatlakoznak, ezzel jobban megismerve saját történelmünket. Lepedus Lívia [nggallery...

Read More
Régészeti ásatásnál segédkeznek az EMI önkéntesei
okt27

Régészeti ásatásnál segédkeznek az EMI önkéntesei

A Wietenberg-kultúra részét képező középbronzkori település maradványainak feltárását kezdte meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Sepsiszentgyörgy határában levő Avasalja elnevezésű dombon korábban motokrosszpályát hoztak létre. A pálya tervezett bővítése veszélybe sodorta a régészeti lelőhelyet. A múzeum régészei elkezdték a mentőfeltárást. A pálya tulajdonosai ideiglenesen leállították a tereprendezést, így nagyobb erőkkel folytathatták az ásatást. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója a Krónikának elmondta, a helyi önkormányzat biztosította az erőgépeket, a múzeum régészeinek az Erdélyi Magyar Ifjak és a Gaál Sándor tanár által vezetett cserkészcsapat önkéntesei segítenek. A feltáráshoz frissen végzett régészek és régészhallgatók is csatlakoztak, de szakembereket várnak Székelyudvarhelyről és Nagyváradról is. Vargha Mihály elmondta, a szakemberek biztosan tudják, hogy mintegy 3500 évvel ezelőtt település volt Avasalján. Az emberek házakban laktak, kezdetleges földművelés és állattenyésztés is létezett. A domb alkalmas volt védekezésre, a szakemberek biztosak benne, hogy gazdag leletanyag rejtőzik Avasalján. A tervek szerint jövő év márciusáig befejezik a terület régészeti feltárását. Szerző: Bíró Blanka KRÓNIKA, 2010. szeptember 30 Képek: Molnár Ferenc, Nemes Előd [nggallery...

Read More
Megjelent a Sepsi Gólyafüzet
okt13

Megjelent a Sepsi Gólyafüzet

Hol kell stoppolni Kolozsvár vagy Csíkszereda irányába, hol lehet a kurzusokat fénymásolni, merre találhatók a bankautomaták, ha már elfogyott a szülői támogatás, hová kell fordulni az internet bekötéséért, melyek a közintézmények címei? Ilyen és hasonló kérdésekre kaphat választ az a diák, aki kézbe veszi az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezete által kiadott Sepsi Gólyafüzetet. Az Ürmösi Levente-Mihály által szerkesztett mintegy ötven­oldalas füzetecskében megtalálhatók a vonat- és buszjáratok, tudomást szerezhet az érdeklődő az ifjúsági szervezetek által ajánlott rendezvényekről, és a város éttermeiről, szórakozóhelyeiről is eligazítást kap. Nemes Előd, a háromszéki EMI vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: a kiadványt közel hatszáz példányban nyomtatták ki, a napokban osztják szét az elsőéves egyetemisták és a kilencedik osztályosok között, hiszen elsősorban őket célozták meg, a más településekről érkezők számára próbáltak hasznos útmutatásokkal szolgálni. A Sepsiszentgyör­gyön tanuló egyetemisták száma ezer körüli, jelentős részük más településről, más megyéből érkezett. A kiadvány szerkesztése során arra törekedtek, hogy ne csak száraz információkat közöljenek, így humor, rövid ismeretterjesztő megjegyzések is helyet kaptak a „mindentudó” füzetecskében. Háromszék napilap, 2010 október 13 [nggallery...

Read More
Az EMI-tábor és a hisztéria
aug16

Az EMI-tábor és a hisztéria

Minden EMI-tábor környékén fellángol a „harc”: az ellenzők és a támogatók előveszik jól kipróbált érveiket, azokat sorolják. A másik fél érvei közül mindig csak arra reagálnak, amelyiket szempontjuk szerint könnyen meg tudnak cáfolni. Így egyrészt nem alakul ki párbeszéd a felek között. Ez nem is lenne probléma, mert a pró és kontra érvrendszerek egymáshoz „idomítása” ebben az esetben lehetetlen, és nem is szolgálna semmilyen célt. Az EMI-tábort mint jelenséget kellene megvizsgálni, miért vonz ennyi embert, ennyi fiatalt. Mert nagy divat médiánkban megrettenni a szélsőjobbtól, hogy betör Erdélybe és miféle károkat okoz. De szerintem még publicisztika szintjén sem elég importálni a magyarországi érvrendszereket, mert itt erről van szó. Azokat – akárcsak az ottani politikai és egyéb törésvonalakat – nem lehet és nem is szabad a hazai magyar közösségekre alkalmazni. Inkább arról kellene beszélni, miért nincs a fiataloknak szervezett lehetőségük megélni magyarságukat, hallani nemcsak a mítoszokat (amiket bő kézzel osztanak az EMI-táborban szereplő sámánok), hanem a tényeket is. Miért nincs lehetőség (vagy nagyon ritka és esetleges) közösségileg kinyilvánítani azt, hogy magyarok vagyunk, ahol meg lehet ezt élni fiatalnak és felnőttnek egyaránt? Mert erre szükség van. Visszaemlékszem, egyetemistaként Kolozsváron többször is előfordult, hogy elénekeltük a Himnuszt nyilvános helyen, nem rendezvényeken, hanem csak a dac, az érzés túltengése folytán. És a társaságban nem voltak „szélsőjobbosok”, sőt többségben voltak azok, akik elutasították a „magyarkodást”. És mégis fújták a Himnuszt rendületlenül, kockáztatva a bírságot és a zaklatást, mert az volt magyarságérzetünk egyetlen lehetséges kinyilvánítása (legalábbis így tűnt akkor). Miután hosszú ideig el kellett fojtani ezt a monostori meg egyéb lakónegyedek román tengerében, az érzés megállíthatatlanul feltört mindannyiunkban. Ezzel az érzéssel és megélésének problémájával nem kívánt senki foglalkozni, ennek az energiának a felhasználása nem érdekelt senkit. Így lehetséges az is például, hogy a fiatalok történelemismerete enyhén szólva is hiányos. (Lapunk körkérdése nemrég kiderítette, hogy a tanulók nagy hányada azt sem tudja, mi a sokat emlegetett Trianon.) Ezért sokan magukat a fiatalokat hibáztatják – ez a legkönnyebb álláspont, de teljesen hamis. Ezeknek a gyerekeknek nagyon kevés esélyük van szabadon megélni magyarságukat, megtanulni ennek értelmét és jelentését. Ugyanakkor legtöbbjükben él az igény, és paradox módon, annak ellenére, hogy a megélésre nem ad alternatívát, de társadalmunk is táplálja ezt az igényt. És a szabadjára engedésnek ilyen vadhajtásai nőnek, mint a mi kolozsvári énekléseink, az EMI-tábor vagy a szélsőjobb szájhős attitűdje. Hiszen nem lehet végtelenül elfojtás alatt tartani az érzelmeket, azok feltörnek visszafojthatatlanul, de akkor már nagyon nehéz értelmesen felhasználni energiájukat. Így az EMI-tábor elítélése nem a járható út, attól nem fog senki eltántorodni tőle. (Más kérdés, hogy az elítélőknek megvan saját bevett ideológiájuk, nem megérteni akarják a jelenséget, hanem csak egy jó alkalom, hogy szólamaikat még egyszer elfújhassák.) Meg...

Read More
4. lap a 9-ból« Első...23456...Utolsó »