25. Rendhagyó Történelemóra – Székely rovásírás
dec13

25. Rendhagyó Történelemóra – Székely rovásírás

Történelemlecke rovásírásból Székely rovásírásunk címmel tartott előadást Vincze Eszter Beáta december 7.- én Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében. A gyergyószentmiklósi előadó az Erdélyi Magyar Ifjak meghívására tartotta meg az immár sorozattá vált Rendhagyó Történelemórák huszonötödik kiadását. Felkészültségét mi sem igazolja jobban, hogy számos erdélyi és kárpátm edencei rovásírás-verseny győztese. Előadása első részében kitért a rovás, ró szavak értelmére, hangsúlyozva, hogy egyik legrégebbi magyar szavunkról van szó. Hangsúlyozta, hogy a rovásírás iránya jobbról balra van, ellentétben a latin vagy cirill betűk írásával. Egyes elméletek szerint a számunkra ellentétes irány a gyakorlatiasság miatt alakult ki, hisz a botrovás esetében a bal-jobb irányú folyamatos írás gyakorlatilag kivitelezhetetlen, míg más elméletek ősmagyar hitbéli okot látnak a rovásírás irányában. Habár több mint száz rovás ABC létezik, manapság kettő elismert, a Forrai Sándor féle, illetve a Magyari Adorján féle. Ezután következett a két ABC m egismertetése, majd ezek hasonlóságait és különbségeit ismerhették meg az előadáson résztvevők. Az ABC sok betűjének különlegessége, hogy hasonlít néhány az adott betűvel kezdődő szóra, például az s betű a sátor alakjára. “Ha már megtanultunk írni, tanuljunk meg számolni is.” – mondta szerényen Eszter, bevezetve minket a róvás számok birodalmába. Hamar észrevettem, hogy a hasonlóságot a római és a róvás számok között. amit Eszter azzal magyarázott, hogy a róvás számok ősiek és ezekből alakultak ki a római számok és nem fordítva. A kétórás előadás utolsó felében Eszter a betűösszeróvásokról illetve a több betűjelből összevont, ám egyikre sem hasonlító betűjelekről, úgynevezett ligaturákról beszélt. Érdekes volt, a mint elmagyarázta az összerovás csinját-bínját. Az előadás utolsó részében próbára tevődött a hallgatóság is, így néhány róvásírással írt, összerótt szót, mondatot kellett kiolvasni. Ráadásként Eszter a jelenlevő bátor kíváncsiskodók nevét is leírta róvásírással. Simon Levente Erdélyi Magyar Ifjak Sepsiszentgyörgy (Megjelent a Történelmi Magazinban) [nggallery...

Read More
Dsida Jenőre emlékeztünk
okt11

Dsida Jenőre emlékeztünk

Dsida Jenő születésének százéves évfordulója alkalmából olvasómaratont szervezett Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete. Tegnap este a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében Dsida műveiből olvasták fel kedvenc részleteiket az egymást követő önkéntes előadók, főleg ifjak. Húsz-egynéhány év körüli lehetett az átlagéletkor. A felolvasások után Szabó Csengele, Ferencz Boglárka, Máthé Loránd, Dimény Hajnalka és a rendező, Bálint Erzsébet — mindannyian a Mikes Kelemen Főgimnázium tizenegyedikes tanulói — összeállítást mutatott Dsida verseiből, melyben kiemelten szerepelt a Psalmus Hungaricus. Szekeres Attila, Háromszék, 2007. október 13. Kézdivásárhelyen Ahogyan Erdély-szerte, így Kézdivásárhelyen is szervezett az EMI felolvasást Dsida Jenő emlékére, aki az idén lenne 100 éves. A rendezvénynek a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár adott helyet. Kevés résztvevő volt, ez talán az idegenkedésnek, ismeretlenségnek tudható be, mivel nem sok ilyen rendezvény van a városban. A megjelent közönség azonban lelkesen olvasta a Dsida-verseket, műfordításokat és publicisztikai szövegeket. A hangulat fokozatosan emelkedettebb és könnyedebb lett, amint meg-meghallgattunk egy-egy zeneművet a Misztrál együttes által feldolgozott Dsida versekből. A résztvevők pozitív visszajelzéséből arra lehet következtetni, hogy lesznek még Kézdivásárhelyen hasonló olvasómaratonok. Szabó Timea Kézdivásárhely [nggallery...

Read More
9. lap a 9-ból« Első...56789